A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legújabb tanulmánya a budapestiek sportolási szokásait, valamint a sportlétesítményekkel való ellátottság megítélését vizsgálta.
A tanulmány legfontosabb megállapításait Dr. Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes és Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón mutatta be szeptember 1-jén.

A fővárosiak közepesen elégedettek a sportolási lehetőségekkel. A budapestiek háromnegyede állítja, hogy szokott sportolni, vagy bármilyen testmozgást végezni. A legnépszerűbb nyári sportnak a kerékpározás bizonyult; a télen legkedveltebb torna, fitnesz, aerobic ezúttal a második helyre került. Az úszás népszerűsége is megugrott nyárra, a futók és labdarúgók aránya azonban nem változott. A budapestiek negyede vallott úgy, hogy nem szokott sportolni, elsősorban egészségi állapotuk, illetve időhiány miatt. Csak a megkérdezettek háromötöde válaszolta, hogy sportolt elmúlt 7 napban. A legnépszerűbb sportnak a kerékpározás, a tornázás, az aerobicozás, az úszás és a kocogás bizonyult.
Bár a budapestiek közel fele küszködik súlyfelesleggel, mégsem mozognak, sportolnak többet vékonyabb társaiknál, s még a fogyókúrázók körében sem találunk több embert, aki sportolással segítené elő fogyókúrájának hatékonyságát.
Budapest lakosai alapvetően elégedettek a rendelkezésre álló sportolási lehetőségekkel, azonban igénylik további sportpályák létesítését. Legnagyobb igény a parkokban, játszótereken található sportpályákra van, a budapestiek mintegy négyötöde szeretné, ha még több hasonló, sportolásra alkalmas terület állna rendelkezésre. Az uszodák építését a fővárosiak közel kétharmada támogatná, valamint több szabadtéri sportpályát is szívesen látnának.
Strandra és fürdőbe a budapestiek harmada járt, vagy legalább tervez menni az idén. A fővárosiak negyede szokott nyaranta természetes vizekben fürdeni, a fiatalok körében ez az arány átlépi az 50 százalékot is. A budapestiek körében a különböző főváros környéki bányatavak, illetve a Velencei-tó a legnépszerűbb.
Kerékpározni a válaszadók kilenctizede tud, és a biciklizni tudók háromötöde ült idén kerékpáron, negyede használja elsősorban közlekedési eszközként, közel háromötödük pedig inkább csak sportolásra. A kerékpározók fele inkább csak Budapesten használja sporteszközét, míg negyedük elsősorban Budapesten kívül. A Budapesten kívül kerékpározók hatoda biciklizne a fővárosban, ha több egymással jól összefüggő bicikliút állna rendelkezésre. A városlakók körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy nagy szükség van további kerékpárutakra a fővárosban.

Összefoglaló következtetések
A budapestiek nagyobb része inkább elégedett a sportolási lehetőségekkel a fővárosban, és ez az elégedettség nagyjából egyforma a különböző életkor, vagy iskolai végzettség szerinti csoportokban. Ez arra mutat, hogy a meglévő létesítmények fajtája, eloszlása nagyjából egyformán elégíti ki a különböző társadalmi csoportok igényeit, nincsenek különösen preferált, vagy hátrányosan érintett csoportok, tehát az eddigi politika helytállónak mondható. Éppen ezért a továbblépés során is folytatni kellene ezt az irányt és megoszlást, aminek a súlyponti elemét a közparkokhoz, játszóterekhez csatlakozó, vagy más módon megvalósított szabadtéri sportpályák adják. Ez visszaigazolja a Budapest Zöldfelületi Rendszere Fejlesztési Tervében foglalt törekvéseket, az anyag szeptember elején kerül a Közgyűlés elé jóváhagyásra. A harmadik igen fontos következtetés az, hogy a kerékpározás terjedése Budapesten nem múló divat, hanem ténylegesen növekvő, egyre többek által gyakorolt tevékenység, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a tavaly megkezdett, a kerékpárút-hálózat bővítésének fokozására vonatkozó intézkedéscsomag szintén a jó irányba tett lépés, a következő időszakban az ilyen fejlesztések további bővítése, a kerékpárutak hálózatának színvonalas fenntartása szükséges.

sajtóinformáció a  Studio Metropolitana-tól