| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

A homlokzat nem magánügy

1/1

Fegyverneky Sándor, az ALUTA elnöke

Hirdetés
?>
Fegyverneky Sándor, az ALUTA elnöke
1/1

Fegyverneky Sándor, az ALUTA elnöke

A homlokzat nem magánügy
Emberek/Interjú

A homlokzat nem magánügy

2018.03.01. 13:30

Cikkinfó

Szerzők:
Magócsi Anikó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Aluta

Magyarországon a magas minőséget képviselő alumínium ablak és homlokzatgyártók egyesületbe tömörülnek. Az ALUTA – ahogy régen a céhek – közös érdekképviseletet és kimagasló szakmai színvonalat is biztosít tagjainak. Fegyverneky Sándorral, az ALUTA elnökével az egyesület mellett a homlokzatipar jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Magócsi Anikó: Az ALUTA, vagyis az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület a tagok szakmai és érdekvédelmi szervezete. Miért fontos, hogy legyen ma Magyarországon egy ilyen egyesület? Mi a célja?

Fegyverneky Sándor: Az ALUTA 1999-ben alakult, jövőre már húsz évesek leszünk. Minden szakmacsoportnak – és ez nemcsak az építőiparra vonatkozik –, van egy ösztönös vonzása még akkor is, ha a cégek egymás konkurensei. Erre már a céhek korában is rájöttek. Együtt megbeszélni a szakma problémáit, együtt elérni valamit a szakmai színvonal, a szakmai oktatás, a szakma hírneve érdekében, és persze a becsületesség megtartása már a középkorban is fontos célok voltak. Az ALUTA a fémből és üvegből homlokzatot és üvegtetőt gyártó vállalkozások egyesülete, s ugyanazokat az alapcélokat gondozza, mint amit egy céh régebben gondozott.

MA: Kik a tagok, és mi kell ahhoz, hogy valaki ALUTA-tag lehessen?

FS: Az egyesületnek kb. harminc tagja van, mindannyian a szakmában kitűnően helytálló cégek. Van egy felvételi procedúra, azon kell részt venni. Volt olyan cég, amelyiket várakozási idő után vettük fel, mert például újonnan érkezett Magyarországra, s előbb meg akartuk nézni, mit csinál a magyar piacon. Egyébként az ALUTA-s termékekből egy teljes homlokzatot össze lehet úgy állítani, hogy ne kelljen máshoz fordulni. Az egyesületben van profilokat gyártó cég, üveg- és ragasztógyártó, ajtónyitó szerkezeteket gyártó és szerelő, a helyszínen beépítő s az üzemben előkészítő cég is. A cégeinknek majdnem a fele európai, régi hagyományú vállalat, rajtuk keresztül európai munkakultúra érkezik az itthoni építős világba. Van ennek a szegmensnek még néhány specialitása. Az egyik az, hogy míg az építőipar centiméter pontossággal, a homlokzatipar milliméter pontossággal dolgozik. A másik, ami nagyon különleges az építőiparon belül, hogy exportképes termékeket állítanak elő. Emellett ezek a cégek a legmagasabb műszaki színvonalon kénytelenek dolgozni. A néhány centi vastag üvegfalaknak jóval többet kell tudniuk, mint a hagyományos épületfalaknak: szélállóság, nap- és hővédelem, betekintés gátlás, betörésgátlás, párafékezés, nyithatóság.

MA: Ezek az anyagok és megoldások miként illeszkednek bele a magyar építészetbe és a magyar építőiparba? Mennyire tudja megfizetni a magyar piac ezeket a technikai megoldásokat?

FS: A rendszerváltás után az irodaház befektetők megjelenésével ez az európai igényesség megjelent Magyarországon. A beérkező természetes fény és a külvilággal való vizuális kapcsolat, a kilátás igénye ezeknél az épületeknél jelent meg először. Az irodaházaknál nem volt érdekes, hogy ez mennyibe kerül, mert csak így lehetett minden emeleten, minden munkahelynek megteremteni a vizuális kapcsolatát a környezettel. A családi házas szegmens már egy másik kérdés. Amit a KAV csinál, az egy misszió. Külföldön – főleg Kaliforniában, Ausztráliában és Dél-Amerikában – az építészek már régóta olyan családi házakat csinálnak, amiket nálunk csak most kezdenek építeni. Ebben a szegmensben a műszaki teljesítmény szükséges, de nem elégséges feltétel, hogy egy cég megmaradjon piacon.

MA: S mire van szükség még?

FS: Például kapcsolatteremtő készségre. A családi házas szegmensben nagyon fontos, hogy egy cég miként bánik a megrendelőivel. S ebben nagyon jó a KAV. Úgy látom, ennél a cégnél van egy őszinte akarás arra, hogy jót csináljanak. Van egy precíz vállalatvezető, aki ráadásul tényleg a lehető legjobbat akarja létrehozni, s ez a tenni akarás átragad az egész cégre. És ezt látja a vevő is. Ilyen megbízásokhoz csak akkor tud hozzájutni egy cég, ha úgy viselkedik, mint a KAV. Például az elnyert nívódíjat sem egy eszköznek tekintik arra, hogy ők jók legyenek a piacon, hanem eredménynek. S ez hatalmas különbség. Amúgy a KAV azzal is kitűnik az ALUTA-s mezőnyből, hogy a vállalati méret még megengedi a családias légkört s a személyes odafigyelést minden projektre.

MA: Említette a nívódíjat. Az ALUTA-nak miért volt fontos, hogy legyen egy ilyen elismerés? Ez a szakmának egyfajta gesztus, a tagoknak, vagy inkább a szegmensnek?

FS: Minden taggyűlésen megkérdezem, hogy szerintetek miért jó ALUTA-snak lenni? Az első válasz mindig az, hogy jó együtt. Hogy valaki úgy tud leülni a konkurensével, hogy a szemébe néz. Egyrészt kialakul egy emberi kapcsolat, másrészt az egyesületben megtalálják az érdekeknek azt a szintjét, ami közösek. Emellett a tagok figyelik is egymás munkáját, s nemcsak mint konkurensek. Amikor valaki nívódíjat kap, bemutatja az adott projektet, példává válik, közösen beszélünk róla. És a piacon is súlya van, hiszen akár tudja valaki, hogy mi az a nívódíj, akár nem, azért azt sugallja, hogy ezért valami jót kellett csinálni. S nemcsak a saját tagjaink pályázatait elbírálva adunk nívódíjat, hanem van tervezői és innovációs nívódíjunk is. Ha valaki ezekből az anyagokból szépet és jót tervez, az megkapja a tervezői nívódíjat. Jó érzés, amikor egy tervezőnél meglátom kitéve a díjunkat. Az azt jelenti, hogy neki is fontos, hogy ezt elnyerte.

MA: Mit hozhat a jövő ennek a szegmensnek?

FS: Azt kell mondjam, hogy az épülettechnológiák szempontjából a környezettudatos szempontok után, vagy talán azok egyikeként, a homlokzat minősége a legfontosabb, és az áll a legnagyobb fejlődés előtt. A függönyfalas homlokzat egyik jelentős előnye, hogy a ház sérülése nélkül megújítható. Ha elmegy Brüsszelbe, azt látja, hogy már évek óta azzal foglalkoznak az építők, hogy leszerelik a nyolcvanas években fölkerült függönyfalakat. Átöltöztetik a házat. Vékonyabb profilokkal, jobb minőségű üveggel, egy sokkal tetszetősebb homlokzat jön létre. Sok lehetőség van még ebben a szegmensben. Ma bizonyos üvegrétegezéssel visszatükrözik a hőt, hővédő üvegezés van. A jövő azonban a változó minőségű üvegé: amikor szürke ég van, akkor fehér az üveg, amikor meg elkezd sütni a nap, elkezd besötétedni az üveg. Ma sok üveget használunk napelemek készítésére is, az üvegre vannak földolgozva azok a fényérzékelő rétegek, amik áramot termelnek. Ez az áramtermelés ezentúl a homlokzaton lesz rajta, ugyanis elkezdték kifejleszteni az átlátszó érzékelőket. Átlátok az üvegen, s közben termeli az áramot, amit nyáron hűtésre, télen fűtésre tudunk használni. Ezeket a technológiákat a tudomány már tudja, de a homlokzati üzletágban még nincsenek bevezetve. De például a hajlított üvegtechnológiákban is fantasztikusan sok lehetőség van még. Vagy például még az is a szakma előtt van, hogy a meglévő épületekben munkavégzés közben lehessen homlokzatcserét csinálni. S az elképesztő formai megoldásokról még nem is beszéltünk. A magasház építés például az építőipar űrtechnológiája. Százhúsz méter magasban már nem úgy kell az üvegfalat szerelni, mint húsz méteren, hiszen mások a szélviszonyok, a fagyhatások stb. És akkor ugye még nem beszéltünk a tisztán tartásról, karbantarthatóságról... Például az öntisztuló üveg is a jövő technológiái közé tartozik. De a tudomány már tudja a bakteriológiailag ellenálló kilincset, vagyis, ha influenzás ember kinyitja a kilincset, a következő nem kapja el, mert a kilincsen baktériumölő réteg van. Egy csomó mindent tudunk már a homlokzattechnológia jövőjéről, de azt gondolom, még jóval több minden előttünk van.

MA: Egyébként miért ennyire fontosak a homlokzatok az építészetben?

FS: Ez az épületnek az a része, ami látszik. Ezzel vesz részt az épület a városképben. Lehet bármilyen ravasz tömege, érdekes formája egy épületnek, ha vacak homlokzata van, vagy be van vakolva, akkor az már nem magánügy! Hogy egy ház milyen homlokzattal jelenik meg a városképben, az már a mi közvagyonunk. Ezért a tervezőknek és az építtetőknek is nagy a felelőssége. Súlyos közérdek, hogy amit látunk az épületből, az tartósan jó minőségű legyen.

Magócsi Anikó

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.