építészet : környezet : innováció

A Szentendrei Szigetcsúcs rendezése

Csics Dóra – diplomamunka 2006., AMI
„Természet: nemcsak a „házon kívülit „felhőket, fákat, viharokat, a terepet és az állatok életét jelenti, hanem vonatkozik természetükre is, mint az anyagok természetére, egy terv „természetére”, egy érzés, egy szerszám „természetére”. Maga az ember és minden, ami vele belülről kapcsolatban van. Belső természet, nagy ’T’–vel. Végső princípium.”
Frank Lloyd Wright, Testamentum: Az organikus építészet nyelve.

 
A tervezési program összeállítása során meg kellett húzni egy határt, amely alatt érzéseim szerint a bemutatott környezetbe való illeszkedés még nem mondható károsító beavatkozásnak. Ez mind a mennyiségi, mind a funkcióbeli kialakításra egyaránt vonatkozik. A meglévő és használatban lévő épületek korszerűsítése, illetve funkcióik kiváltására, új épületek, pavilonok kialakítása a tervezési feladat, melyek hátterében valós igények is szerepet játszanak. A tervezés folyamán a nagy egységtől - teljes terület - a kisebb egységek - pavilonok, stégek - felé haladtam. A legfontosabb követendő elv számomra a már teljesen kialakult használati kultúra.
A jelenlegi közlekedési lehetőségek megszüntetése zavaró volna, így a tervben szereplő új létesítmények a meglévő út mellett, illetve annak közelében kaptak helyet. A nagy egységtől a kisebb egységek felé haladást a természetvédelmi terület határán kívüli sétány kiépítésének lehetősége segítette. Ahogyan egy földre simuló szalag, futna végig, összeköttetést biztosítva a jelenleg egymástól elzárt területek - a falu lakott területe és a Szigetcsúcs - között.

 

Csics Dóra diplomamunka - helyszín
Csics Dóra diplomamunka - helyszín
Csics Dóra diplomamunka - helyszín
 

 

A folyópart közelében futó út mentén általam meghúzott vonal, - a folytonosság érzetét keltve - hordja magán az új kiszolgáló blokkok tömegeit. A kijelölő, irányt mutató, helyenként előbukkanó, máshol eltűnő vonalszakaszok (rámpák) - szerkezetükből is kifolyólag - a pavilonok szerves részeit képezik. Három, rendeltetését tekintve nem teljesen eltérő építmény helyezkedik el a majdnem egy kilométer hosszú útszakaszon. A három építmény -recepció és elsősegélynyújtó hely, illetve a két vizes blokk épülete-bár nincs közöttük közvetlen összeköttetés, mégis ugyanazon a Szigetcsúcsot átszelő úthoz tartoznak.

A pavilonok alaprajzi elrendezése által létrehozott, a használat során kialakuló haladási irányok, meghatározó alapokként szolgáltak számomra a formai kialakítások folyamatában. Egyrészt a tömegek, mint egységek, másrészt az azokat körülhatároló falak, mint részek minden esetben irányok felé tartanak.

Egyik pavilonnál sincsenek teljesen cellaszerűen bezárt terek, helyiségek. A falak terelő- és takaró feladatokat látnak el. A terek összeszűkülnek, kinyílnak, hol láthatóvá, hol takarttá válnak, a határoló síkok távolodnak, majd egyre közelebb kerülnek a talajhoz. Igyekeztem a környezettel való szoros kapcsolatot az építmények nyitottságával is hangsúlyozni, mely nemcsak pusztán esztétikai, hanem fizikai, működésbeli összhangra is törekszik..


 


A kint és bent teljesen összemosódik, nem is törekedtem zárt, egymástól elkülönített egységek létrehozására. Az alaprajzok eggyé válva a közlekedő rámpákkal, így alkotnak számomra egy teljes egységet, és amennyiben az épületekről beszélek, a szalagokkal , mint szerkesztő-, segédvonalakkal együtt látom őket. A tervezés kezdeti fázisa, illetve az első lépés egy, a Szigetcsúcsot átszelő vonal megrajzolását jelentette. Ez a sáv adta meg a koncepció fő gerincét, erre felfűzve, ebből kinőve képzeltem magam elé a látványnak még igencsak vázlatos képét. Számomra a meglévő környezet megismerése, megértése és tisztelete éppoly fontos volt, mint az épületek kialakítása. Megpróbáltam egy összhangot teremteni az épített környezet és érintetlen természet között, olyan formában, hogy az ember által létrehozott ne próbáljon uralkodni és elnyomni.

Csics Dóra – diplomamunka 2006.
Nyugat-Magyarországi Egyetem AMI

Témavezető:                                  
Csíkszentmihályi Péter DLA h.c.                                
tanszékvezető, egyetemi tanár
Konzulens:                
Kapy Jenő DLA
építész
Opponens:
Pethő László
építész


A Szentendrei-sziget
 
…” „A földnek már megvan a formája. Miért ne lehetne azzal kezdeni, hogy ennek a ténynek az elfogadásával – „adunk”? Miért ne adhatnánk úgy, hogy elfogadjuk a természet ajándékait?”
Frank Lloyd Wright

A Szentendrei-sziget az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központjában, a Dunakanyarban helyezkedik el. A szigetet egy nagyobb táji egységgel a Duna-kanyarral, a környező településekkel, hegységekkel együtt kell értékelnünk, nem önálló egységként, hisz a Duna jelenti az összekötő kapcsot, melyre „felfűzve” kaptak helyet az a táji értékek és települések. A Duna egyszerre elválasztó és összekötő szerepe meghatározó. Ezen két funkció megtartásának feltétele, hogy a folyópart minél hosszabb szakaszon természetes állapotában tudjon maradni. Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi részén fekszik, a települést a Szigetcsúcs zárja. Sajátos közlekedési lehetőségeinek köszönhetően, zártságából adódóan megtartotta falusi karakterét. A kedvező táji adottságoknak, a főváros közelségének köszönhetően az utóbbi években nőtt az idelátogatók száma. A természetvédelmi terület és Kisoroszi települése nagy vonzalmat jelent az idegenforgalom számára, azonban ez az idegenforgalmi infrastruktúra csekély mértékű kiépítettsége miatt a benne rejlő lehetőségekhez képest kihasználatlan.

A kisoroszi Szigetcsúcs és az északi Duna menti területek 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezik. A falu ősi része a Szentendrei-Duna ág mellett alakult ki. Ez a vízpart menti terület zöldfelületi szempontból jelentős. Kisoroszi főutcájának végéhez érve az út folyamatosan oldódik a természet szövetébe. Tisztán érzékelhető, ahogy a termőföldek (szinte) szerkesztett sávos felosztása mintegy mesterséges határt képez a klasszikus falukép és a buja, vad, érintetlen természeti környezet között .

Szigetcsúcs
Az egyik legfontosabb és a természetvédelmi területen az egyetlen üdülőközpont a szigeten a Kisoroszi-szigetcsúcsi sátorozó hely, A sátorozó hely állapota azonban nem nyújt kielégítő lehetőséget a komfortos kikapcsolódásra, ez alatt a kijelölt pihenő helyek (padok), zuhanyozási lehetőség és az orvosi ellátás lehetőségének hiánya, valamint a WC-k korszerűtlensége értendő. Így az idegenforgalom további növekedése valamint a természet védelme érdekében fontos lenne egy korszerű sátorozó hely kialakítása. A terület használati kultúrájának érdekében szükséges a nyári használat szabályozása. Kiemelt figyelmet érdemel a vízi turizmus fejlesztése.

A kikapcsolódásra vágyó látogatók száma a nyári hónapokban jelentősen megugrik. Közvetlen környezetüket saját maguk tetszése szerint alakítják, nincsenek szabályok, mindenki szabadon mozoghat, egyetlen szabályrendszer betartásának figyelembevételével, ami a tájvédelmi területek megóvására vonatkozik. A rendezett tisztálkodási lehetőségek hiányában kényszermegoldások születnek, amelyek igencsak rontják a táji értékeket. A természeti szépségek külföldi turistákat is vonzanak, bár a megfelelő reklámozás hiányában számuk még igen alacsony. Néhányan közülük komppal érkeznek, majd biciklire szállva indulnak tovább a Szentendrei-szigetre. Jelenleg Kisoroszi még nem tud megfelelő ellátást nyújtani a turisták számára kellő fejlesztés hiányában, mely a vendéglátó helyekre, éttermekre, szálláshelyekre egyaránt vonatkozik.

A területen a vízvételi lehetőség és illemhely használata adott. A napjainkban is nagyon kedvelt sátorozó helyet, és az ott nyaralókat kiszolgáló épületek, inkább építmények állapota lehangoló, és a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével már nem tartható.

vélemény írásához jelentkezzen be »