„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

800 ezer forintos megvételben részesült a Nicholas Webb Architects pályaművetervező: Nicholas Webbszakági tervezők: Csermely Szabolcsmunkatársak: Michael Potter, Andrási Szilvia, Persa Éva

800 ezer forintos megvételben részesült a Nicholas Webb Architects pályaműve
tervező: Nicholas Webb
szakági tervezők: Csermely Szabolcs
munkatársak: Michael Potter, Andrási Szilvia, Persa Éva

1. bírálati sorszámú pályamű

 

 

---

Részletes bírálat

Építészeti minőség
A pályamű koncepciója szerint keretes beépítéssel veszi körül a megtartott MSH épületét, és az új színházépületet. Maga a keretes beépítés alkalmazkodik a város beépítési tradícióihoz, amelyet a pályamű ötvözni próbál a ligetes telepítéssel.
A keretes beépítés koncepciója több szempontból is eredményesnek bizonyult:
-Egyrészt a nagyméretű épületkomplexum tömbjét hagyományos városias tömbként tudja értelmezni és ezáltal az épületegyüttest sikeresen integrálja a városi kontextusba.
- Másrészt a tömbbelsőben jó arányú udvartereket tud kialakítani és így létre tudja hozni a színház saját téri világát, agóráját.
- Harmadrészt, a körbeépítéssel az épületvolument a keretes beépítés mentén el tudja osztani. Ennek eredményeképpen az MSH-nak és az új színházépületnek azonos tömeget és homlokzati magasságot tud biztosítani. Ezzel elérte azt a célt, amit a beépítés megválasztásával maga elé tűzött: olyan homogén városi tömböt hozott létre, amely a környező városi épülettömbök közé harmonikusan be tud illeszkedni.
A tömbön belül a színház épületét funkciócsoportonként külön tömegekre bontja, amiket udvarok rendszerében fűz össze. Külön tömegként jeleníti meg az előcsarnok-TV-stúdió helyiségcsoportjait, a színház nézőterét, a színpadtereket, a stúdiószínpadot és az öltözők-irodák csoportját. Ebbe a sorba tartozik az MSH megtartott épülettömbje is.
A koncepció hatását, erejét némileg lerontja a kompozíció túlzott szétaprózottsága: az épületek tömegképzése additív jellegű, a nagyobb formákra a kisebbeket toldalékszerűen ragasztja rá. Ugyanakkor a főtér felől az előcsarnoki épületszárny túlzottan hosszú és tagolatlan. Déli oldalról, a 18-as honvéd utca felől az együttest árkádokkal nyitja meg

Városszerkezetbe, környezetbe illeszkedés minősége
A kis mértékben átalakított Március 15. teret a Király u. Markusovszky u. tengelyére szervezi. Ebbe a tengelybe helyezi be a tér zöldfelületi rendszerét és egyéb térelemeit /térplasztikáit.
A Március 15.-e tér felől lényegében a Király utca beépítési vonalát tartja, de a színház előcsarnoki tömegének a tengelyét kissé a 18-as Honvéd utca felé fordítja el. Így a 2 főépület bejáratai és köztük az agóra bejárata hangsúlyossá válnak a tér felől. A tér és a patak/park tengelyében kialakított nagyvonalú szabadtéri agóra a Pelikán park karakterét folytatja és viszi át a Március 15. térre, ezzel a zöldfelületi rendszert folyamatossá teszi. Az agórateret egy szinttel lesüllyeszti, hogy lépcsős kialakításával ténylegesen agóraszerűen tudjon működni. Az önmagában jó elképzelés az átfolyó zöldterületek és szabadtéri terek áramlását ugyanakkor megakasztja, inkább akadályt jelent a gyalogos átközlekedés szempontjából.
Az É-D-i irányban (a belváros iránya) összefűzött épület együttest K-Ny-i irányban átnyitja a Március 15-e tér és a Pelikán park között. Az összefűző épületszárnyak az emeleti szinteken kötik össze a rendezvényházat és a színházat. A két épület közötti udvar tere parkként folyik át és így összeköti a belvárost a parkkal. Kár, hogy ezt a nagyvonalú városépítészeti koncepciót lerontja az agóratér folytatásaként kialakított, a színházat övező belső udvarok rendszere, mert a kisebb tömegekre bontás következményeképpen kialakult udvarok zsúfoltak és építészetileg és funkcionálisan egyaránt nehezen értelmezhető alakúak. Konkrétan a nézőtér ovális tömege szinte hozzáér a keretes beépítéshez és elfogadhatatlan téri helyzetet eredményez.
A 18-as Honvéd u. szűkös keresztmetszetét a híd közelében felbővíti és közlekedési zónává alakítja. A mélygarázs egyik megközelítését is ide helyezi, míg a másikat a Deák F. u. – Markusovszky u. csomópontjánál kialakított új körforgalmi csomópontba vezeti be.
Közlekedési szempontból a pályamű a Petőfi S. u. – Szelestey L. u. körforgalmú csomópontját figyelembe veszi, de nem használja ki annak előnyös tulajdonságait.
A pályamű erényének számít, hogy láthatóan alaposan átgondolta a tervezett létesítmény várható forgalmából eredő járműlefolyás igényeit, azonban a javaslatok kidolgozása nem elegendően szakszerű, esetenként hibákat tartalmaz, összességében nem optimális. (Pl. a Deák F. u. – Markusovszky u. csomópont körforgalmú kialakításában a Deák F. utcai kihajtások; a kitérítés nélküli egyenes áthaladás; a 18-as Honvéd utcai mélygarázs és gazdasági bejárat csatlakozása).
A pályázó a létesítmény forgalmi kapcsolatait a korábban kialakult forgalmi rendhez képest több lényeges ponton újragondolja. A gyalogos megközelítést a tér és városközpont irányából megfelelően biztosítja, ám a patak parti sétányt ezen a szakaszon gyakorlatilag kiiktatja, kialakítását távlatban sem teszi lehetővé. A tér és a Pelikán park közti K-Nyi-i passzázst zavaró módon keresztezi a teherforgalom rakodásra szolgáló kiálló sávja, mely életszerű feltételek mellett a rakodó gépjárműveket pontosan a főirányt keresztezően állítja meg. A Deák Ferenc utca felé történő közút-kapcsolódások nem kellően átgondoltak. Aggályos a kisméretű körforgalomba benyitott mélygarázs bejárat továbbá az új körfogalom és a Hadnagy utca közti szakasz egyirányúsítása is számos gondot vet fel.
A fogadott parkoló állásokból tolató autók blokkolják az ez irányból távozó autók útját. A patak parti szerviz útról a csak jobbra kis ívben kihajtani tudó kamionok hegyesszögű kikanyarodása nem szerencsés megoldás.

A funkcionális kialakítás, funkcionális igények kielégítésének minősége
A keretes beépítés koncepciójából egyaránt következnek funkcionális előnyök és hátrányok. A terv az előadótermeknek a rendezvényteremmel történő egy tömbbe szervezését jól oldotta meg. Hátrány viszont, hogy az elnyúló beépítés hosszú körbefutó közlekedő folyosókat eredményez, és helyenként bonyolulttá teszi a funkcionális kapcsolatokat is, különösen a TV stúdiók és TV irodák környezetében. A közlekedőrendszer nem eléggé átgondolt és a körbejárhatóság több helyen nem biztosított.
A rendezvényterem és a színház előcsarnokának az emeleti összekapcsolása jó gondolat. A színház galériás előcsarnoki terében a lépcsősen emelkedő átjáró jól csatlakozik az étterem teréhez és megfelel a „vacsoraszínház" koncepciójának. Az előterek és a közönségforgalmi terek kellő intimitást is képesek nyújtani. Ugyanakkor a terv konkrét megoldásai nem elég nagyvonalúak, a belső terek szétszabdaltak, akárcsak a már említett külső udvarterek. Az agóratérben kialakított terepmélyítés a park felé kinyitja az alsó szintet, ezáltal a mélygarázsból nyíló alsó előcsarnoki tér természetes megvilágítást kap.
Az udvar attrakciója lehetne a színház kívülről gömb alakú nézőtere, de annak kapcsolatai nem szerencsések (keskeny hidakkal kapcsolódik az előcsarnokhoz).
A pályamunka megtartja az MSH-t, funkcionális szempontból használhatóbbá teszi és megpróbálja vizuálisan megnyitni a park felé.

Színháztechnikai szempontból a gömb alakú nézőtér pusztán formai játék, akusztikailag is és funkcionálisan is tévedés. Megközelítései és a közönség forgalmi terei szűkösek.
A rendezvény terem bővítése és a színház pinceszinti raktárának az összekapcsolása előnyös.

Az épület kulturális tartalma, kulturális üzenetének ereje
Az épület legfontosabb kulturális üzenetét a keretes körbeépítés révén létrejövő jó arányú városi tömb és agóra-udvar, továbbá a Pelikán parknak a városi dísztérre történő meghosszabbítása jelenti.
Az épület külső megjelenésében – a buborékba helyezett nézőtér jelenthetne különleges, a színház funkcióját emblematikusan megjelenítő látványelemet, de a kevésbé fantáziadús körülépítés miatt ez a motívum rejtve marad. Csak belülről vagy közvetlen közelről fedezhető fel, ezért e tekintetben a formálás öncélúnak tekinthető.
Összegzésképpen elmondható, hogy a terv– minden építészeti, funkcionális és formálási bizonytalanságai ellenére bizonyítani tudja a beépítési koncepciójából származó előnyöket.

Gazdaságos megvalósíthatóság, fenntarthatóság, üzemeltetés, ütemezhető időbeli megvalósíthatóság
A javaslat a téren álló épületek közül a Sportház épületét integrálja a programba, megfelelő átalakítással és kibővítéssel. Gazdaságossági szempontból előnyt jelent, hogy második pinceszint kis alapterületen készül, és a tervezett mélygarázs is csak egy szinttel kerül a földszint alá.
Tekintve, hogy a pályamű műszaki leírása gépészeti munkarészt nem tartalmaz, a fenntarthatóság gazdaságossága nem ítélhető meg. A színház résznél a gépészeti berendezéseknek helyiséget biztosít, de a tervből nem állapítható meg, hogy ennek mérete és kialakítása elegendő-e, megfelelő-e?
A tervezett épület alapterülete nem éri el a 20.000 m-t, ami a programnak megfelelő nagyságrend.
Az ütemezésre tett javaslat szerint a beruházás több szakaszra bontható, de az ütemezés egymásutánisága nem reális, az egyes ütemek önmagukban nem valósíthatók meg.