építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Alkotói-díj - 2000

A Soros Alapítvány március 9-én Alkotói-díjat adományozott Janáky István építésznek.

A Soros Alapítvány 2000. évi díjait március 9-én, péntek este a Katona József Színházban ünnepélyes keretek között adták át. Gombár Csaba, a Soros Alapítvány alelnöke Alkotói-díjat és vele együtt 1.500.000 Ft-ot adott át dr. Buda Béla pszichiáternek, Kincses Károly fotóművésznek, Nádas Péter írónak, Székely Gábor rendezőnek és Janáky István építésznek.

 


 

Janáky István
építész

Gonosz műfaj az építészet. Leginkább ezt az alkotói formát sújtja a kiszolgáltatottság, ugyanakkor ennek a tevékenységnek vagyunk - mi, nem építészek - folyamatosan kiszolgáltatva. Az építész gyötrődve vagy könnyedén létrehozott terméke ijesztően hosszú életű és tartós, elborzasztóan sok ember, generációk életét befolyásolja.

Jelenléte, térfoglalása, mennyisége fontosságánál és szükségességénél messze nagyobb. Ezeknek a tereptárgyaknak a létrejöttét mindig nagyobb figyelem kíséri, mint akármi egyéb emberi termékét. Így hát fel kell tételeznünk, hogy kitalálóik rendkívüli emberek, akik tisztában vannak azzal, hogy művük messze túléli őket, generációk formai, téri, esztétikai és persze használati élményét határozzák meg visszavonhatatlanul.

Rendkívüli embereknek kell lenniük, hiszen ezeket a magas hatásfokú károkozási vagy örömszerző tartalmú holmikat rendkívül nehéz körülmények között hozzák létre.

Pedig az építész nem rendkívüli ember. Sajnos.

Janáky István sem rendkívüli ember, csak nagyszerű, okos és művelt építész. Negyven éve, mióta rajzol, ír, tanít és persze épít, minden, amit létrehoz, érdekes és fontos. Soha nem követ rutint, noha mestere mesterségének. Házai olyanok, mint a szonettek java. Szigorú szerkesztésnek és szárnyaló szabadságnak különös elegyei, a kamaszos rögtönzés és a fehérköpenyes gyémántmetszés új minőségű szövetsége, mindig személyes hangú, de sohasem testszagú.

Nála a kötelező rendeltetésszerűség magától értetődő és rejtőzködő, a fűszerezés viszont rafináltan egyéni. Minden háza arisztokratikus ízlésű, anyagi és tartalmi minőségű.

Ha létezik szemérmes élvetegség, akkor Janáky tevékenysége az.

És a rajzok! Legalább annyira személyes dokumentumok, mint az imakönyvbe préselt virág, mint amennyire kristályos pontosságúak bazaltba vésett hieroglifák módjára és szépek, mint a dallam, melyet magányos sétáinkon dúdolunk.

Anyaguk pusztuló, tárgyuk esetleges, helyszínük bizonytalan, címzettjük ismeretlen.

Szóval művészet, a javából.

Péter Vladimir

 

vélemény írásához jelentkezzen be »