Technológia
Az EPS alkalmazása Ausztriában
2008.12.15. 08:52
Clemens Demacsek előadása a „Hőszigetelés és tűzbiztonság" konferencián az expandált polisztirolhab alkalmazásáról, homlokzati hőszigetelő rendszerekről és tűzvédelemről.
Clemens Demacsek előadása a „Hőszigetelés és tűzbiztonság" konferencián
Az expandált polisztirolhab hőszigetelő anyagot több mint 50 éve ismerjük. Először az 1952-ben, a düsseldorfi vásárban mutatták be. Ausztriában már a 70-es évektől ismertek a homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozó engedélyek, majd a nyolcvanas évektől szabványt dolgoztak ki (ÖNORM B 6110) az alkalmazásukra. Ez a szabvány rögzíti, hogy milyen tulajdonságokat kell vizsgálni a polisztirolhab hőszigetelés, illetve a teljes hőszigetelő rendszer esetében. Utóbbira példa az a mesterséges öregítés, mely során váltakozó körülmények közé helyezik a hőszigetelést (pl. meleg- és eső ciklus, hideg-meleg ciklus, ahol a hőmérséklet +50 C és -20 C között változik), és a hőszigetelő bevonatrendszernek károsodás nélkül kell ezt átvészelnie. Ugyancsak vizsgálják a teljes rendszer viselkedését a tűzzel szemben. Ez az ún. SBI vizsgálat, ahol a vizsgálati minta egy negatív épületsarkot szimulál. A sarokban éghető anyagot gyújtanak meg, és vizsgálják a tűz terjedési sebességét, a láng oldalirányú terjedését és a felszabaduló hő mennyiségét. A vizsgálat eredménye szerint a homlokzati hőszigetelő rendszert besorolják az A-tól E-ig terjedő csoportok valamelyikébe. Az eddigi vizsgálatok szerint az EPS rendszerek legtöbbször a B kategóriába kerülnek.
Ausztriában az építőanyagokkal szemben támasztott tűzvédelmi követelményekről az ÖNORM B 3806 szabvány rendelkezik. Ennek a szabványnak az alkalmazása kötelező.
Többek között azt is ebben a szabványban határozzák meg, hogy a különböző épülettípusok homlokzatán milyen tűzvédelmi besorolású anyagokat és rendszereket lehet alkalmazni. Ausztriában az épületeket hat csoportba sorolják, az 1. táblázat szerint.
| Épület kategória | Megnevezés | Magasság |
| GK1 | Szabadon álló családi ház | < 7 m |
| GK2 | Társasház, legfeljebb 3 lakással | < 7 m |
| GK3 |
| < 7 m |
| GK4 |
| < 11m |
| GK5 |
| < 22 m |
| HH | Magas épületek | > 22 m |
A magasságon (akárcsak Magyarországon a szerk. megj.) nem az épület magasságát, hanem a legfelső használati szint járószintjét értik.
A szabvány 6.2. pontja tárgyalja a homlokzatokat. A követelményeket vagy a homlokzati hőszigetelő rendszer két legfontosabb eleme (fedőréteg és a hőszigetelés) teljesíti, vagy a teljes bevizsgált rendszer. Mindkét szempont szerint a polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek a magas épületek kategóriájáig alkalmazhatók (lásd 2. táblázat).
|
| Épület kategória | |||||
| GK 1 | GK 2 | GK 3 | GK 4 | GK 5 | HH | |
| Az alábbi minősített elemekkel készül | ||||||
| B-d1 | B-d1 | B-d1 | B-d1 | B-d1 | A2-d1 |
| E | E | E | D | D | A2 |
| Vagy | ||||||
| Minősített rendszer | D | D | D | C-d1 | C-d1 | A2-d1 |
A GK 4 és GK 5 épülettípusokra a 10 cm-nél vastagabb hőszigeteléseke az ÖNORM B 3800-5 (Építőanyagok és épületszerkezetek tűzvédelme. Homlokzatok tűzvédelme) szerinti vizsgálatot kell elvégezni.
Az első három épületkategóriában az E minősítésű hőszigetelő anyaggal készülő rendszerek korlátozás nélkül alkalmazhatók, míg a GK4 és GK5 épületek esetében a teljes rendszerek tűzvédelmi bevizsgálásával az engedély megszerezhető. Fontos megjegyezni még, hogy ezen épülettípusoknál is csak a 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő anyagok szükséges a vizsgálat.
A homlokzati tűzesetek azt mutatják, hogy amennyiben az ablakon a lángok kicsapnak, a felületen magas hőmérséklet alakul ki. Ennek a mértéke attól függ, hogy mennyi levegőt kap a tűz. Elegendő levegő esetén olyan magas lesz a hőmérséklet, hogy a tűz a felette levő szintre is átterjedhet. Ennek a lehetősége mindig megvan, és az független a homlokzatképzés mikéntjétől, csupasz beton esetében is előfordulhat (lásd a budapesti Fraknó utcai tűzesetet 2OO5-ben. a szerk. megj.).
1/13
A homlokzati tűzvédelem elsődleges célja az, hogy a tűz ne terjedjen a homlokzaton, ne essenek le nagyobb darabok a homlokzatról, és sem a lakók, sem a tűzoltók ne legyenek veszélyeztetve. Ezt kell a laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni. A vizsgálóállvány, 1,5 m mély, 6 m magas, 3 m széles, a tűzterhelést 25 kg fenyőfa adja. Ausztriában kb. 30, Németországban további 120 laborkísérletet hajtottak végre ezzel a módszerrel.
2/13
Az EPS alapú hőszigetelő rendszerekkel folytatott kísérletek mind pozitív eredménnyel zárultak. Végeztek méréseket 30 cm vastag polisztirol hőszigeteléssel, különféle vakolatokat és tűzgátakat (PUR, ásványgyapot, kalcium szilikát) vizsgáltak. Bár – mint említettük - a 10 cm-es hőszigetelésig az ÖNORM szerint nem kell vizsgálni a homlokzati hőszigetelő rendszereket, tavaly ezek vizsgálatát is elvégezték, és bebizonyosodott, hogy ezek tűzgát nélkül is jól működnek.
Láttuk a homlokzati tüzek elméletét, jogos a kérdés, vajon a gyakorlatban is működik-e? 2005-ben Németországban, Bad Salzungenben nagyszabású vizsgálatot hajtottak végre, amire tűzvédelmi szakértőket, tűzoltókat, hatósági személyeket hívtak meg. 600 m2 homlokzati hőszigetelést vittek fel egy lebontásra ítélt épületre, ahol 4 különböző kísérletet hajtottak végre. Az Ausztriában szokásos ablak köré beépített tűzgátakat csak két szintenként építették be, és a vizsgálat célja az volt, hogy elegendő-e a csökkentett mennyiségű tűzgát beépítése. A kísérlet értékelése szerint ilyen sűrűséggel is elegendő a tűzgát kialakítása.
3/13
4/13
A második képen látható, hogy a vizsgálat 13. percében az ablakon kitörő lángok a felső ablak szintje fölé érnek.
Ausztriában, Grazban is végrehajtottak egy ehhez hasonló kísérletet. A kísérletet a grazi tűzőrség és tűzoltóság vezette, ugyanis attól tartottak, hogy a hőszigetelő rendszerek nem állnak kellően ellen a tűznek. A vizsgálat során a tűzterhelés lényegesen nagyobb volt, mint a laborkísérletekben (több, mint 500 kg fa).
5/13
6/13
A fotón egyértelműen látható, hogy nem terjedt tovább a tűz a homlokzaton.
7/13
A kísérletről beszámoltak a TV-ben is, és a grazi tűzoltóság vezetője kijelentette, hogy kellemesen csalódott. Én, aki sok vizsgálatot láttam, nem voltam meglepve.
Grazban egy másik érdekes kísérletet is lefolytattak. Egy úgynevezett „vandáltüzet" szimuláltak, aminek során papírhulladékkal töltöttek meg egy műanyag konténert, és azt felgyújtották a fal tövében. A hőszigetelés ennek is ellenállt.
A vizsgálatok után az ellenőrzésről is pár szót. Minden gyártó maga is vizsgálja a termékét, de ezen kívül az osztrák EPS gyártók szövetségének tagjai hozzájárulnak ahhoz, hogy idegen vizsgálatoknak vessék alá a termékeiket, és akár az építőanyag kereskedésekben, akár a kivitelezéseken ellenőrizhetik azok minőségét.
8/13
Végül az alkalmazásról szólnék. Ez egy nagyon ismert épület, ez az első passzívház. 1991-ben épült, és már akkor 27,5 cm vastag hőszigetelést építettek be.
9/13
Ez egy bécsi épület, a képet közvetlenül a vonatról készítették. A passzívház építési rendszer a hangszigetelésben is kiváló, mert nem kell a szellőztetés miatt kinyitni, ezzel nem jön be a zaj. A passzívház különösen előnyös zajos környezetben.
10/13
Ez a példa is bécsi, és az érdekessége, hogy ívesek a falak, ami hőtechnikailag kedvezőbbek. Ennek ellenére az épületet kemény EPS lapokkal hőszigetelték, csak nem vízszintesen helyezték el a hőszigetelő lapokat, hanem állítva. A táblák hátoldalát több helyen bevágták, így azokat meg lehetett hajlítani.
11/13
A következő példa még nem épült meg, de Európa legnagyobb passzívháza lesz, amiben 1700 lakás kap helyet, a hőszigetelés 30 cm vastag.
12/13
Utoljára pedig egy felújított voralbergi épületet láthatunk. A felújítás előtt az épület éves fűtési energiaigénye 241 kwh/m2év volt, utána, a felújítás után ez 15-re csökkent.
Végül ismert, hogy az expandált polisztirol hőszigetelő rendszerek nagyon gazdaságosak, de remélem, hogy bemutattuk, hogy nem csak biztonságosak, hanem a gyakorlatban is beváltak. Németországban, Ausztriában és Svájcban évente 50 millió m2 EPS rendszert építenek be.
Vélemények (0)