Budaörsi Játékszín és Művelődési Központ rekonstrukció tervpályázat

A győztes pályázat szerzői: Farkas Gábor (Farkas Építésziroda Kft., Kecskemét) és Boros Pál (Építészműhely Kft., Kecskemét)

A pályázat győztese a 4. sz. pályamű, melynek szerzői: Farkas Gábor (Farkas Építésziroda Kft., Kecskemét) és Boros Pál (Építészműhely Kft., Kecskemét)

Az építészeti-esztétikai vélemények összegzése

1.sz. pályamű, Kőnig Tamás és Wagner Péter (Kőnig és Wagner Építészek Kft.)

Az épület telepítése, mellyel a nyugati oldalt nyithatóvá teszi, jó megoldásnak tűnik, bár hátránya, hogy így a főbejárat sarokpontra kerül. A hosszanti előtér a két funkció közötti megosztást nem tudja optimálisan megoldani, hiszen a színház közönségének át kell haladnia a művelődési ház előterén. A kétfolyosós feltárás ettől függetlenül ígéretes lehet, bár ridegebb belső térhatásokat eredményezhet. Jó ötletnek tűnik a zöld átrium kialakítása, hangulatos pihenőhely lehet. Kültéri előadások rendezésére azonban valószínűleg alkalmatlan, hiszen a díszletraktár feltöltése után nem használható színpadként. A tető zöld dombként való kialakítása érdekes megoldás, tömegében kissé túlzónak tűnik. A terv kiemelt pozitívuma a többi pályaműhöz képest a parkolás telken belüli megoldása.

2.sz. pályamű, Szendrő Péter (Szendrő Építész Stúdió Kft.)

A bejárati fogadótér ezen terv esetében a legkidolgozottabb építészeti ötlet: jól használható külön-külön is és összenyitva is, a lépcső attraktív. Főhomlokzata az oszlopsor kialakításával kissé modoros, de ennek megfelelően látványában jól jelzi a mögöttes funkciót. A kisvárosias főutcán talán monumentálisan jelenne meg ez a klasszicizáló stílus. Kiemelkedő azon törekvés, hogy a színház és a művelődési ház "egyenrangú szomszédként" működhessen. A belső terekben nem nyújt különlegességet, a díszletszállítás útvonala a fordulónál nagyon szűkös. Az üzemi bejáratot a telken kívül oldja meg - felhasználja a szomszédos két telket. A terület bővíthetősége egyenlőre kérdéses, így ezzel nem lehetett volna számolni.

3.sz. pályamű, Bodonyi Csaba (Bodonyi Építész Kft., Miskolc)

Valójában szabadonálló épület. Ennek nagy előnye, hogy körbejárható és így színháztechnikailag tulajdonképpen bármi megvalósítható benne. A telek szűkössége miatt azonban hátránya, hogy elég sok nyílást kell nyitnia a -3,0 m-es oldalkertre, melyek megvalósíthatósága a tűztávolság miatt kérdéses. Belső terét a művelődési ház nagytermének átkötő hídja teszi izgalmasabbá, bár az áthallások miatt használhatósága nem biztos, hogy a legoptimálisabb. A hátsó kertben lévő amfiteátrum nagyszerű ötlet, nyári időszakban remekül kihasználható. A kifelé nyíló kávéházi terasz összeköttetést teremt az utcai és a belső élet között, mely igazi társasági találkozóhellyé teheti az intézményt.

4.sz. pályamű, Farkas Gábor (Farkas Építésziroda Kft., Kecskemét) és Boros Pál (Építészműhely Kft., Kecskemét)

A legértékesebb építészeti válasz a feladatra. Kiemelkedő a különleges telepítés, miszerint a színpad - nézőtér együttest keresztben helyezi el. Az ezáltal létrejövő előudvar kettéosztja a két funkciót, de nagyon különleges, izgalmas külső-belső tereket, átlátásokat hoz létre. Az udvar részleges lefedésével az időszakos összenyithatóság is megvalósítható. Zártsorúként való megjelenésével, játékossá, mozgalmassá tehető homlokzatával jól illeszkedhet az utcaképbe. Az utcai kapcsolat a pihenő előudvarral és az emeleti terasszal biztosított. Annak ellenére, hogy az üzemi feltöltése nem korrekten megoldott, a legösszetettebb, legígéretesebb terv.

A Bíráló Bizottság a tervpályázati kiírásban megadott szempontrendszer szerint a nyertes pályaműnek a 4. számú pályaművet hirdette meg és javasolta a kiírónak, hogy a továbbtervezésre e pályamű szerzőjével kössön tervezési szerződést.