építészet : környezet : innováció

Ékszerként ragyogó pöttyök – Städel Múzeum bővítése, Frankurt am Main

Év elején nyílt meg a Städel Múzeum föld alatti bővítése Frankurt am Mainban. A tájból kiemelkedő, fényes pöttyökkel telehintett zöld domb lenyűgöző látvány, az intézmény új szimbóluma lett kívül és belül, a 195 darab kör alakú bevilágító nem csak kijelöli, természetes fényárba is borítja a kiállítóteret. A munkát pályázat útján elnyerő schneider+schumacher építészei, Michael Schumacher, Kai Otto és Till Schneider a karakteres kialakításon túl az energiatudatos szempontokat is figyelembe vették.

Építészet

2007 őszén a Städel Múzeum az épület bővítésére tervpályázatot írt ki, nyolc elismert német és nemzetközi irodát kérve fel a részvételre: Diller Scofidio+Renfro, New York; Gigon/Guyer Architekten, Zürich; Jabornegg & Pálffy Architects, Bécs; Kuehn Malvezzi Architekten GmbH, Berlin; Sanaa Ltd / Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa & Associates, Tokió; schneider+schumacher Planungsgesellschaft mbH, Frankfurt am Main; UNStudio Architects, Amszterdam; és Wandel Hoefer Lorch + Hirsch Müller, Frankfurt am Main. 2008 februárjában hirdette ki a nemzetközi zsűri Louisa Hutton (BDA, Berlin) elnökletével, hogy az első díjat a frankfurti schneider+schumacher építészirodának ítélik. Az eredmények közzétételét a sajtó „tökéletes választásként” aposztrofálta. „Ragyogó ékszer nappal, fényáradat éjjel” – állt a zsűri értékelésében.

Az új épületrész a 20. század elején befejezett kerti szárnyhoz csatlakozik, és ez az első bővítés, mely az 1878-ban épített, a Majna mentén futó Schaumainkai utcára néző eredeti múzeumépülethez kapcsolódik. Bármelyik korábbi bővítéssel szemben az új elem nem föld felett, hanem alatta kapott helyet. A schneider+schumacher munkatársai által tervezett nagyvonalú tér a Städel-kert alatt helyezkedik el.

Az új kiállítóteret a múzeum folyó felőli oldaláról, a főbejárattól induló központi tengelyen keresztül lehet megközelíteni. A főbejárat előterétől balra és jobbra található két timpanon megnyitásával a látogatók a Metzler Foyer szintjét érhetik el, ahonnan lépcsőházon át jutnak a kert alatti, 3000 nm-es múzeumszárnyba. A csarnokot az elegánsan ívelő, súlytalannak tűnő mennyezet látványa határozza meg, mely a teljes kiállítóteret lefedi. A föld alatti tereket 195 kör alakú felülvilágító – kerületük 1,5 és 2,5 méter között változik – árasztja el természetes fénnyel, emellett megkapó látványt nyújt a kertből nézve.

Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider

Kívülről a zöld, boltozatos kiemelkedés, melyeknek tetején a látogatók kedvükre sétálhatnak, különleges megjelenést kölcsönöz a Städel-kertnek, emellett új építészeti jelet biztosít a múzeum számára. „Frankfurt nem csupán egy új, egyedi kiállítótérrel gazdagszik,” – jelentette ki a tervpályázat zsűrije – „hanem 'zöld épületként’ saját korával is lépést tart.” A nagyvonalú, tágas, fényárban úszó csarnokok új otthont adnak a múzeum kortárs gyűjteménye számára.

Tipológia

Az Oskar Sommer által 1878-ben tervezett történeti múzeumszárny a Main folyó partja mentén, a Schaumainkai utcán áll, elrendezése egy központi tengely mentén alakult. 1921-ben, egy második ütemben az épület további két kerti szárnnyal bővült úgy, hogy Sommer eredeti koncepciója ne sérüljön. A hosszú történelmi múlt figyelembevételével egyedül az eredeti tervezési alapelvek megtartásának gondolata tűnt elfogadhatónak, azaz a központi tengely mentén, a Metzler Foyeren át az új kiállítótérbe vezető bővítés elképzelése.

Fény és atmoszféra

A Städel Múzeum meglévő termeit az áradó természetes fénnyel lehet jellemezni. Az új épületrész ezt kívánta visszaidézni, mikor a 195 kör alakú felülvilágító elhelyezésével hasonlóan fényes, levegős atmoszférát teremtettek a térben. A nyílásokat árnyékolórendszerrel látták el a közvetlen napfény kiküszöbölése érdekében, illetve az alkalmazott elsötétítés a fény teljes kizárására is alkalmas. A felülvilágítókba mesterséges fényforrást is integráltak, illetve az egyes kiállítási tárgyak egyedi megvilágítása is biztosított.

Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider

Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
 

A kert

A Städel-kert védett faállományát a keleti oldalon – a nyugati szárny másaként – egy „zöld takaró” egészíti ki, ami kilátást biztosít a Dürerstrasséra. Kívülről nézve a földalatti csarnok mennyezetét követő íves domborulat kulcselemként határozza meg az új kertet. Ez a környezetből kiemelkedő lanka egyszerre zavarba ejtő és természetes, feladata, hogy a Städel Múzeum építészeti jellegét, egyediségét erősítse.

A zöld kupola már önmagában jelentősen gazdagítja az eredeti Städel múzeumegyüttes arculatát. Az építészeknek sikerült finoman összekötni az épületet a kerttel, és azzal, hogy a belső irányvonalakat kivezették a szabadtérbe, a múzeum folyosóját is „bővítették” valamilyen módon. A ligeten átvezető ösvény ideális helyszínt biztosít a pihenésre, szobrok elhelyezésére vagy rendezvények megtartására. A kert új kialakítása egyfajta architektonikus kapcsolatot is kialakít a Städel Múzeum és a Städel Művészeti Iskola között.

Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Städel Múzeum bővítése, építészet: Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider

A Städel Művészeti Iskola, melyet a schneider+schumacher iroda tervei alapján a kivitelezés során korszerűsítettek, tökéletes ellenpárt alkot a kerti épületszárny déli homlokzatával. A kert ebben az új elrendezésben a művészetet bemutató épülettől a művészet születésének otthont adó épület udvaráig húzódik. A múzeum, a Művészeti Iskola, a könyvtár, a rendezvényterem és a kert a kulturális interakciók helye – mintegy a progresszív mentalitás kifejeződéseként.

Energiakoncepció, hűtési rendszer

Hőcserélők (90 m mélyre fúrt geotermikus szivattyúk) működésén alapuló földalatti energiatároló egység segítségével látják el a múzeum hűtési és fűtési igényét. Az energiatároló egység segítségével az energiaszükséglet évszakonként változó mennyiségét ki lehet egyenlíteni, míg a hőszivattyúk
kiegészítő megújuló energiaforrásként teszik lehetővé a múzeum fűtési, és részben a hűtési igényeinket kielégítését is. Padlófűtés osztja el a meleget az egész épületben, míg az alábbiakban részletezett szellőzőrendszer és aktivált beton mennyezet tartja az épületet hűvösen melegebb időjárás esetén.

Szellőztetés

A szellőzőrendszer nem csupán az új épületrészek hűtésére, hanem párásításukra is szolgál. A rendszer műszaki egységeit a kiállítóterekkel szomszédos kontrollszobába helyezték. A kompakt föld alatti konstrukció, a terek hűtésére és fűtésére használt energiatároló egység, illetve a nagy belső tárolókapacitás teszi lehetővé, hogy a hatalmas épületben minimális energiafogyasztással optimális klímát biztosítsanak.

Teherhordó és támaszszerkezetek

A bővítés a kerti szárnynál csatlakozik az eredeti épülethez, éppen ezért az építészek kiemelt figyelmet szenteltek az új rész tartószerkezete és a meglévő épület közötti csatlakozás kialakításának. A bővítés több méterrel az eredeti alapozási sík alá esik, így magasnyomáson injektált falakat helyeztek be, és kis keresztmetszetű pilléreket alkalmaztak az optimális tehereloszlás elérésének érdekében. A kivitelezés során az értékes megmaradó szerkezeteket kiegészítő acélszerkezetek beépítésével erősítették meg, melyek egyúttal a csatlakozó szerkezetek megépítését is lehetővé tették.

Az eredeti épület felújítása

A Städel Múzeum bővítésének kivitelezése során a meglévő épület régóta fennálló műszaki problémáit is orvosolták. A terveknek megfelelően az egész múzeumot akadálymentesítették, újabb menekülő lépcsőházakkal és útvonalakkal, illetve kibővített tűzvédelemmel egészítették ki. Az eredeti épületben az installációk elrendezését, a felfüggesztéseket, a terek felosztását, valamint a kiállítótermek világítását is modernizálták, és a 21. századi múzeum igényeire szabták. Sőt, a látogatók kényelmét és kiszolgálását célzó egyéb szolgáltatásokat, mint a múzeumi könyvesbolt, kávézó és a Städel könyvtár, is áttervezték vagy alaposan felújították.


Tervezők: schneider+schumacher, Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider
Építész munkatárs: Kuehn Malvezzi, Berlin

Till Schneider, fotó: Michael Jaeger
Michael Schumacher, fotó: Michael Jaeger
 

Szakági tervezők
Szerkezetek: B+G Ingenieure / Bollinger und Grohmann
Elektromos tervező: IPB GmbH, Ingenieurgesellschaft für Energie- & Gebäudetechnik
Világítástechnika: LKL – Licht Kunst Licht AG
Tájépítészet: Keller + Keller Landschaftsarchitekten Gartenarchitekten BDLA

Megbízó: Städelsches Kunstinstitut
Tervezés: 2007
Kivitelezés: 2012
Bruttó alapterület: 4.151 m²
Helyszín: Schaumainkai 63, 60596 Frankfurt/Main, Németország
Kivitelezés teljes költsége: 34 millió euro

vélemény írásához jelentkezzen be »