építészet : környezet : innováció

Energiaközösség

gramercy: Az gondolom mindenkinek megvan, hogy az energiaválság egy szélesebb problémakör (bioszféra vs. ember) része. Sokat is hallunk új energiaforrásokról, passzívházakról, energiacellás autókról...csak valahogy van egy fehér elefánt ami mellett mindig elmegyünk.
Ez pedig az energiához kötődő, nagyon is jól kitapintható, érzékelhető érdekcsoportok és az ő (pénzügyi és hatalmi) érdekei és csatározásai.

A kérdés: hogyan lehet ilyen masszív érdekcsoportok ellen hatékonyan fellépni.
Az gondolom mindenkinek megvan, hogy az energiaválság egy szélesebb problémakör (bioszféra vs. ember) része. Sokat is hallunk új energiaforrásokról, passzívházakról, energiacellás autókról...csak valahogy van egy fehér elefánt ami mellett mindig elmegyünk.Ez pedig az energiához kötődő, nagyon is jól kitapintható, érzékelhető érdekcsoportok és az ő (pénzügyi és hatalmi) érdekei és csatározásai. A kérdés: hogyan lehet ilyen masszív érdekcsoportok ellen hatékonyan fellépni. Az individuum szintjén leginkább sehogy: az egyén passzívházat épít, kis autót vesz; van aki fagyoskodik a lakásban; s van aki a hajléktalan lét és a 40.000-res távfűtés között választhat csak.Olyan megoldást kell találni, ami kiszélesíti az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek, szereplők választási lehetőségeit; ami igazi versenyt teremt.Az energiapiac dekoncentrációjára, demokratizálódására kell törekedni. A helyi közösségek önellátását, függetlenedését elő kell segíteni.-----Nem kívánom a teljes energiaszektort végiggondolni, ebben a cikkben csak és kizárólag a háztartási villamosenergiára koncentrálok.I. Hogy működik a jelenlegi rendszer?Viszonylag egyszerűen: az ember nem választhat se szolgáltató, se energiaforrást, sőt, még árat sem... Egyedül a mennyiséget tudja megválasztani, pont.II. Milyen házilagos megoldások léteznek?Ez már egy sokkal érdekesebb kérdés. Ma már számos olyan eszköz létezik, amivel a háztartás a saját villamosenergia fogyasztásának egy részét meg tudja termelni, sőt, vissza is tudja táplálni a hálózatba (márha, de erről később).Vegyük sorba a legnyilvánvalóbb eszközöket:- háztetőre szerelt napelem (100-200W, 12V egyenáram (DC))- kis teljesítményű szélkerék (500W-3kW, 12V DC).Sajnos az a helyzet, hogy egyik sem nyújt gyors megtérülést, se nagy teljesítményt, se nagy hatékonyságot.Vegyük sorba a legnyilvánvalóbb hátrányaikat:- kis teljesítmény, jellemzően 100W és 1kW között- egyenáramot állítanak elő, miközben gyakorlatilag csak váltóáramra van szükség (na persze a gépek aztán visszakonvertálják egynárammá, de Tesla és Edison csatájáig nem mennék vissza)- szükség van tehát az ilyen rendszerek esetében miminum egy inverterre és egy kisebb transzformátorra, amik a 12V DC-ből 230V váltóáramot (AC) csinálnak- jelenleg Magyarországon nem lehetséges a hálózatba való visszatáplálás, emiatt aztán a hatékonyság növeléséhez szükség van a felesleges kapacitás kihasználására is, ami sok/nagy telejsítményű akkumulátort igényel, ezek drágák, gyorsan elhasználódnak és környezetszennyezőek- valamint a rendszer biztonságos és hatékony működéséhez elengedhetetlen egy helyi számítógépközpont, ami az eszközöket vezérli.Elmondható, hogy az ilyen rendszerek _legnagyobb hátránya_, hogy sok olyan eszközre van szükség, amelyek a költségeket nagyban (20-40%) megnövelik valamint a megtérülés időtartamát sok évvel kitolják.III. Energiaközösség: egy lehetséges megoldás.A csatolt ábra egy általam felvázolt megoldás, ennek bemutatása következik.A) Először is, a falu jelenlegi hálózata továbbra is megmarad (alsó piros vezeték, 230V AC). Az a háztartás, aki nem akar résztvenni az energiaközösségben, nincs rá kötelezve, semmiféle fizikai beavatkozással nem jár a részükről (szürke házikók). Azok a háztartások viszont, akik részt kívánnak venni az energiaközösségben (leginkább mivel pénzügyileg érdekeltté válnak), rácsatlakozhatnak egy új vezetékre (alsó zöld vezeték, 12V DC). Mi ennek az új vezetéknek a lényege? Az, hogy szükségtelenné teszi _minden egyes_ háztartásban az inverter, a transzformátor és a számítógép elhelyezését. Ennek a vezetéknek az "iránya" ellentétes a hagyományos vezetékével, akit erre rákötnek, az a saját maga által megvásárolt, üzemeltetett eszközök segítségével megtermelt áramot táplálja ebbe a vezetékbe, közvetlenül.B) A falu szélén kialakításra kerül egy elszámoló központ, melynek feladata nem csak az áram átalakítása az egyes források és fogyasztók, áramnemek között; hanem egyben pénzügyi elszámolást is lehetővé tesz. 1. Az új központot első lépésben továbbra is a szolgáltató táplálja, majd innen megy tovább az áram a háztartásokba. A kiépített új vezetéken érkező áramot átalakítás után a falu saját maga fel tudja használni. 2. Második lépésben a falu közös beruházással nagyobb teljesítményű létesítményeket hozhat létre:- szélerőművek a falu tulajdonában (1.5-2-3-6MW, AC)- esetleg nagyobb méretű napelem-farm (DC)- geotermikus hőerőmű (MW nagyságrend), pl. hévizeink kihasználására /Németországban már létezik kis hőmérséklet-különbséget is kihasználni képes geotherm-generátor/- biogáz erőmű (MW nagyságrend), pl. a helyi állattartásból vagy a helyi szennyvíztisztítóból nyert biogáz hasznosítására- biomassza erőmű (MW nagyságrend), pl. a helyi /szomszédos falvakkal is közösen/ biomassza hulladék (szalma stb.) hasznosítására.Az így előállított, jóval nagyobb nagyságrendű áramot a megfelelő átalakítás során a falu szintén felhasználja.3. Végezetül egy bizonyos koncentráció után lehetővé válik, hogy a falu a saját igényénél több villamosenergiát állítson elő. Ebben az esetben lehetővé válik a felesleg országos hálózatba való visszatáplálása is.C) Collective bargaining. A létrejött energiaközösség immáron sokkal hatékonyabban tud fellépni a piac többi szereplőjével szemben, mint egy-egy háztartás. Lehetővé válik - az MVM hálózatán keresztül - a szolgáltatóváltás, az ár megválasztása. A piac demokratizálódik, dekoncentrálódik; a kínálati oldal gyengül, a keresleti oldal erősödik.D) Pénzügyi elszámolás.Azok a háztartások, akik nem csatlakoznak az energiaközösséghez, csak annyit vesznek észre, hogy megváltozott a szolgáltatójuk.Azok a háztartások, akik csatlakoznak az energiaközösséghez, egy új villanyóra segítségével pontosan mérni tudják a fogyasztás és a termelés közötti különbséget, s csak a különbözetet fizetik vagy kapják vissza.Ha a falu saját termelő egységeket is létrehoz, akkor ezek termelése bevételként fog megjelenni az energiaközösségben míg kiépítésük és üzemeltetésük költség.S végezetül az energiaközösség és a választott szolgáltató is elszámolnak egymással.IV. Állami szerepvállalás. Az államnak központilag leginkább szabályozó szerep jut: olyan jogszabályi környezetet kell teremtenie, ami lehetővé teszi az energiaközösségek létrejöttét (pl. visszatáplálás). Ezen felül természetesen anyagi támogatást is adhat, ami valószínűleg az egyik leggyorsabban megtérülő támogatási forma lehetne...Az államnak helyileg (önkormányzatok) ennél jóval fontosabb a szerepe: az önkormányzatnak vagy saját tulajdonában vagy a tulajdon részleges privatizációjával (leginkább helyi lakosok) létre kell hozni az energiaközösséget (valamilyen gazdasági társaság formájában); felügyelnie kell a felelős, hatékony és demokratikus működést.

vélemény írásához jelentkezzen be »