épitészeti díjszabás újragondolása

Mit mondjak: nem valami nagy az aktivitás, ha 170 olvasás után egy hozzászólás se érkezik. Pedig ha valami, ez nyilván minden építészt érdekel... A magam részéről azt vetném fel - nem felvállalva a "társ-szerkesztői" titulust - hogy a díjszabás egy lényeges részének kell(ene) lennie a közreműködő tervezők/szakértők közti munkamegosztás, díj-felosztás és a szerzői jogokból való részesedés meghatározásának is. www.tuzmuvek.hu

Szia Mészi ! Miért csodálkozol. Utalnék múltkori beszélgetésünkre, ha valami szakmai közösségi összefogásra lenne szükség, akkor a szakma teljesen inaktív, vagy rögtön az egyéni hasznot nézi (tisztelet a kivételnek). DE! Profik vagyunk nyafogásban, méltatlan tervezési díj kínálatban (silány teljesítéssel), előnyszerzés reményében más kolléga kritizálásában, stb. Teljesen jogos a felvetésed, de sajnos tény, hogy a szakma úgy általában azt hiszi, ha sütögeti saját pecsenyéjét, akkor jobb lesz a világ, magyarul sz...k az egészre. Úgy látszik, még nem vagyunk elég mélyen. És még lehetne folytatni................................................................................................................... Huszti István

Nekem az is tetszene, hogy a korábban viszonylag jól/egyszerűen működő webes díjszámító modul a Laikusok számára is fontos infó volt, azaz meg tudta nézni, hogy a Kamara szerint mi várható egy beruházás előtt. A Kamarának a legfontosabb szerep pont ez lenne, hogy a külvilág felé kommunikálja hogy Kik vagyunk, Mit teszünk, Mennyiért tesszük, Miért fontos az amit képviselünk. De félek ez mindenkinél egyéni magyarázkodás / védekezés a saját weblapján....De egy igényes Kamarai bevezetővel (amit mindnyájan be tudnák linkeni :) máris magasabb szintre kerülnénk) DE Tervezői, Műszaki Ellenőri, Felelős Műszaki Vezetői modul is hiánycikk.

"Költségvetés-szemléletű" díjszámítással többé-kevésbé okafogyottá válhatna az a fajta kitétel, ami a korábbi webes számításban még benne volt, miszerint: 'a fenti díjazást a kamara méltányosnak és arányosnak tartja, s az attól 60%-nál nagyobb eltérést etikai vétségként kezeli'. Nem mellesleg ez az alapfilozófia verte ki a versenyhatóságnál is a biztosítékot. További előnyök: Az elég komoly gondot jelentő aláígérgetések tekintetében is változást jelentene: s nem az aláígérés számonkérhetetlen fenyegetésével, hanem azzal, hogy tételesen kimutatja, hogy a dijazás milyen olyan részeket tartalmaz, amit a megállapodási fázisban könnyű szívvel szoktunk figyelmen kívül hagyni (felelősségi dijak), s amiknek az elengedésével lehet könnyen aláígérni. S milyen okai vannak még az aláígérésnek? A mellékállásban, fizetéskiegészítésként készülő tervek. A készítőnek bármilyen kicsi díj is tiszta haszon... Persze nagyon fontos tételek ezek a családi költségvetésekben, nem is tiltanám meg; de azt is látni kell, hogy a főállásban tervezésből élők számára nagy érvágások ezek. Nem beszélve a szakmai színvonalról. S egy olyan díjazás, ami nevesíti az eddig láthatatlan munkarészeket, az talán az igenis szükséges 'vállalkozási koncentráció' irányába terelné a szakmagyakorlást: hosszú távon nem igazán tartható a jelenlegi, széttagolt, egyszemélyes vállalkozásokkal tarka szakmai működés. Az érdemi felelősségvállaláshoz, a szakmai színvonalhoz szükséges lenne, hogy normális, egészséges méretű irodák alakuljanak a magányos farkasok helyett. ff

Paradigmatikusan más felfogású díjszámítás(i javaslat lenne) ez: nem egy elméleti összeget osztogat föl, hanem a részfeladatok résztételeiből állítja össze a végösszeget; mint egy költségvetés, nem pedig egy fajlagos m2-árból kalkulált költségbecslés, amit aztán munkanemek szerint szétosztunk. Persze ez valamivel összetettebb (de megfelelő számítógépes támogatással egyáltalán nem kezelhetetlenül bonyolult), viszont összehasonlítatlanul korrektebb. off: bár hasznos szokott lenni a kevés hozzászóláson való kesergés (most is volt némi eredmény: én már 270-nél írom a választ - s ezzel már a 'Top 10'-be is be lehet kerülni!), de én mégis inkább mindenkit arra biztatnék, hogy bátran fogalmazza meg a témával kapcsolatos véleményét, s ne csak bólogasson/fejet csóváljon a monitor előtt! Egy hozzászólásnak nem kell olyan hosszúnak lennie, mint amilyeneket én szoktam szószátyárkodni; egy "hülyeség az egész", vagy "nem rossz elképzelés", vagy "hosszú! magyaráznád el egy (két) mondatban!" is nagyon hasznos tud lenni! ff

A tapasztalat valahogy azt mutatja, hogy akármennyire is megpróbáljuk pontosítani a számítást mindig valahogy a "jó öreg 1,5%" jön ki az engterv építészeti részére. Én azt szoktam csinálni, hogy a kamarai árat megfelezem (kb 0,75 %) és úgy írom meg az ajánlatot. A gond ott van, hogy mindig van, aki 0,5%, vagy még alacsonyabb összegért viszi el a munkát. Az igazi kérdés ma nem az, hogy hogyan számítsuk ki másképp a tervezői díjat, hanem az, hogy miért van ekkora szakadék a kamarai ajánlás és a piac között, valamint, hogy mit lehetne tenni, hogy ne így legyen?

Volna egy kérdésem. Lehet, hogy kettő lesz belőle. Neked mi a tapasztalatod, a jó öreg 1,5%-ba beleférnek-e mondjuk az alábbi munkák, generáltervezői ajánlatként? -étterem tervezése egy műemléki épületbe, eng. és kiviteli (merthogy egy ilyen épülethez biztos, hogy kötelező) - beleértve a statikai-, építészeti- fölmérést, műemléki szakmérnököt, technológiai tervezőt, belsőépítészt és az udvari kerthez a kertészt, a megújulós technológiákat alkalmazó gépészet tervezését? -20 000 m2-es ipari csarnoképület, egyszerű gyártástechnológiával, de komplikált, kiviteli terven részletesen megtervezendő gépalapokkal? és mennyi volna ugyanezen épület 2. ütemének terve? Merthogy az építészeti tervezés nem csak családi házak engedélyes tervezéséről szól. (egyébként a 2. példa teljesen konkrét) A kérdésedre pedig azt kell mondjam, hogy a fentiekben fölvázoltam egy lehetséges megoldást. Lehet, nem csak ez a megoldás létezik, de meggyőződésem, hogy valami ilyesmi irányban kell keresgélni. Merthogy a baj igenis az, hogy a jelenlegi (kamarai) módon nem lehet korrekt díjkalkulációt készíteni. S mivel nem lehet, ezért jellemzően senki sem a kamarai ajánlás szerint készít ajánlatot. Ennek következtében az építtető döntése egyszerű árdöntés. Egy ajánlatban ma jellemzően egy-két részösszeg szerepel, meg a végösszeg, a szolgáltatás tartalmi részére meg jellemzően alig valami. S egy ilyen ajánlatra könnyű az válaszolni, hogy mennyit engedsz a felibül. Ha viszont egy ajánlatban tételesen ki van mutatva, hogy mi mennyi, és miért annyi; akkor sokkal nehezebb azt mondani, hogy engedd el a felét. Pontosabban: nehezebb belemenni az engedménybe, könnyebb kitartani az eredeti ár közelében. Meghát azt is látni kell, hogy a tervezési díj nem egy elhanyagolható tétel, amit az építtetőnek 'bemondásra' el kell fogadni; hanem egy komoly világban megalapozottan igazolni kell (az összeg valós tartalmát). S ebből a szempontból jelentene az én javaslatom alapvetően mást, mint az eddigi: mivel nem egy díjalaphoz próbálja meg odakanyarintani a hozzávetőleges százalékot, hanem a valódi költségeket próbálja megjeleníteni. ff

Régi téma ez Sityu. Beszúrnék egy idézetet (nem először teszem) a jogszabályból: "11. Az építészeti-mûszaki dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, az engedélyezéshez, a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak)" Szóval amíg a szakma, a Kamara nem hajlandó meghatározni a tervdokumentáció elvárható kötelező tartalmát és részletezettségét (nem csak a léptékét), addig a jogalkotók és a megrendelők jó esetben fölényesen mosolyognak. Huszti István

Annyival egészíteném ki HI. bejegyzését, hogy a tervezői szerződésnek, ugyan nem elhanyagolható része a díj, de ha a kamarai és az egyéb közzétett szerződés minták megfelenének ezeknek: http://epitesimegoldasok.hu/index.php?id=20110724a-tervezo-jogai-es-kotelezettsegei-1-resz http://www.epitesimegoldasok.hu/index.php?id=20111102a-tervezo-jogai-es-kotelezettsegei-2-resz akkor már lehetne erről is (vagy volna legalább miről) beszélni. Ryhe

Véletlenül sem állítanám, hogy a felvetett kérdésben minden rendben volna, de szerintem a tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeiről szóló szabályozások még a használhatóbbak közt vannak. Más kérdés, hogy a hatályos kamarai díjszabásban a 37/2007-esre alapulva történik a meghatározás. Nem vizsgáltam, hogy mennyire átvétel, s milyen mértékben átdolgozása a jogszabálynak. Bizonyos, hogy vannak benne hibák, pontatlanságok, de én nem gondolnám, hogy alapfilozófiáját tekintve lényegesen jobbat lehetne/kellene csinálni. A díjszámítással kapcsolatban viszont ugyanezt nem tudnám elmondani. Szóval én tisztelettel, de határozottan visszaterelném a szót az eredeti fölvetésemhez: kíváncsi volnék a(z ellen)véleményekre az általam fölvázolt, új alapfilozófiájú, költségkimutatás-szemléletű építészeti díjszabással kapcsolatban! Ryhe! A fölvetéseid jogosak. S úgy gondolom, hogyha a javaslatom el tudna jutni az érdemi megfontolásig, akkor az azt jelentené, hogy az általad fölvetett probléma orvosolására is esély nyílhatna. Téged is biztatnálak a javaslatommal kapcsolatos kritikai észrevételek megtételére!

"...engterv építészeti részére" - idézném magamat. Vagyis ÉPÍTÉSZETI és ENGTERV.

Na hát éppen ezaz! És akkor én is idézném a külön szedett 2. bekezdésemet: "Merthogy az építészeti tervezés nem csak családi házak engedélyes tervezéséről szól." Nekem például a munkáim elenyésző részét teszik ki az ilyesmi feladatok (s gondolom, ezzel nem vagyok egyedül). De a szövegértési kioktatósdin túl: az irásod alapján neked is vannak gondjaid a díjazásod mértékével. Én viszont fölvázoltam egy lehetséges változtatási megoldást; amiről ugyan nem állítottam, hogy mindent egy csapásra megold, de még a vázolt 1,5% kontra 0,75% kontra 0,5% problémára is alkalmazható volna. Abban is biztos vagyok, hogy sokunk gondolkozott már el azon, amit leírtál: "hogy miért van akadék a kamarai ajánlás és a piac között, valamint, hogy mit lehetne tenni, hogy ne így legyen?" Én is megtettem ezt. S ebből a gondolkozásból született ez az elképzelés. Merthogy az könnyen belátható, hogy a kamarai százalékok lecsökkentése több szempontból sem megoldás: leginkábbis komolytalanná válunk, ha egyszer azt mondjuk, hogy x mértéket tartunk megfelelőnek és arányosnak, aztán meg az x felére ugyanezt (ráadásul egy olyan szituációban, amikor a törvényi előírások egyre több feladatot tesznek kötelezővé). S az sem igényel sok észjártatást, hogy a "mit lehetne tenni?"-re adandó válaszok közül kigyomláljuk a jótündéres megoldásokat. Lehetne egyébként az általad javasolthoz hasonló "jó öreg százalékokat" meghatározni. Pl.: eng.-1,5%, kiv.-1,5%, egységesen, függetlenül az épület tipusától. Volnának munkák, amikkel nagyon jól járnánk, volna amivel nem annyira. Egyszerű is lenne. S csak kicsivel kevésbé korrekt és pontatlan, mint a jelenlegi. De az elfogadtatása továbbra is gond lenne (az építtetőkkel is és a kollégákkal is). Ha mindezek után újból, alaposan átolvasod az eredeti bejegyzésemet, s úgy gondolod, hogy 'na nézd már, nem is hülyeség ez!', akkor ezt a dicsérő mondatot nem kell leirnod (a hallgatásodat egyetértésnek veszem). De éppígy örülnék minden kritikus észrevételnek (mint ahogyan az eddigi hozzászólásaidnak: ugyanis lehetőséget adott egy-két fontos dolog tisztázására, hangsúlyozására)!

A Félelem miatt, a munka elvesztésének félelme miatt nehéz ez ügy. Mindenki elolvassa, jónak tartja és mondja 0,5 árat. Bevallom Kamarai Roadshowt kellene tartani ahol GVH-tól karmaitól függetlenül minden szakmagyakorlóba belesulykolják a jó számokat. Mindenki jól jár. S ezután talán a bekért ajánlatokban minimális szórás lesz található és inkább az építészeti minőség alapján fognak ezen közös nevező után dönteni a Beruházók.

is, talán, nem (azt) is: persze ez a fajta félelem is belejátszik, de nem ez az elsődleges; hanem inkább az, hogy a jelenlegi számítási módot nehezen lehetne jónak nevezni. A fentebb részletezetteken túl azt sem tartom jónak, hogy az az alapállása, hogy mondjunk egy jó nagy százalékot, amiből aztán jó sokat lehet engedni. Egy, a valódi költségeket kimutató, számítási mód esetén nagyobb szabadság lenne a díjak mértékének meghatározásában, de ez nem is baj, merthogy nem is egyfajta minimálár volna a cél, hanem csak az összehasonlítható formátum és tartalom. talán: egy ilyen roadshow nem feltétlenül lenne butaság (bár szkeptikus vagyok a részvételi hajlandósággal kapcsolatban) nem (azt): nem a "jó számokat", hanem a jól használható kalkulátor használatát és a használat előnyeit kellene sulykolni. De ehhez egy jól használható kalkulátorra volna szükség. Továbbá nem az a cél, hogy kicsi legyen a szórás az ajánlatokban, hanem ez egy részletesebb kalkuláció természetes következménye lenne.

Bár régóta nem tervezek, de elég széles kitekintésem van a témára, ezért megosztok néhány gondolatot. Ezek ugyan a családi házak tervezésére vonatkoznak, de talán extrapolálhatók. 1. Ha két szomszédos, egyforma méretű házra kérnek ajánlatot, akkor az építész ugyanakkora összeget mond. A végére biztosan kiderül, hogy az egyikre akár többszörös ideje ment rá, mint a másikra, leginkább a megrendelő miatt. És a kezdetben mondott összeget nem tudja, nem fogja módosítani. 2. Széles körben terjesztem, hogy a kiváló építészek a kicsit nagyobb tervezési díjuk ellenére sokkal kisebb órabért érnek el, mint a periférián fillérekért dolgozó kollégáik, akik egy hétvégén összecsapják a tervet, vasárnap este átadják és hétfőn már be is lehet adni... 3. Egyszer panaszkodott nekem egy ismerős építész, hogy egy hazatelepülő magyar nem kérte a tervezést, amikor megmondta tervezési díjat. Tanácsoltam, hogy részletezze neki részenként. Visszaszólt, hogy köszöni az ötletet, mert így már elfogadta az eredeti összeget. 4. Borzasztó belegondolni abba, hogy egy ingatlan közvetítői díja 4-5%, amiben a telekár is benne van... A napokban felhívtam egy közvetítőt, hogy a honlapján lévő - és általam ismert - lakás alaprajza még Móricka-ábrának sem nevezhető, mert ahol kétszárnyú ajtó van, ő egyszárnyút rajzolt és a nyitásirányok is össze voltak keverve. Megkérdeztem, hogy a 129 millióért (!) hirdetett lakásnál miért nem tud megkérni egy hozzáértőt az egyórás felmérésre és az alaprajz elkészítésére, hiszen több millió a jutalék, ha eladja. Kikérte magának a kioktatást és szerinte egy ilyen alaprajznak nem kell pontosnak lennie... 5. Bár az ingatlanosoknál kevesebbet kérnek adásvételnél az ügyvédek, de nekik kisebbek a költségeik. Ám ott is az 1-1,5% díj kiindulási összegében benne van a telekár, ami jobb helyeken elég tetemes. 6. Szegényebb környéken nem lehet érvényesíteni normális tervezői díjat, bár - ahogy fentebb írtam - a "gyors" helyi - és általában nem műegyetemi építészkart végzett - tervezők így is jól megélnek a sok kis és olcsó munkából.

Na ugye, hogy van mit hozzászólni a témához... (-: Csatlakoznék az előttem lévő hozzászólásnak ahhoz a gondolatához, ami az épület "bruttó" árát (és a telekárat is) tekinti a díj vetítési alapjának. Minap sztárügyvédnél járva (frankhitel)tapasztaltam meg, hogy a sikert nem ígérő jogi támogatásért a díj vetítési alapja nem a vitatott összeg (mondjuk 35 millióból 29 milló az 6 milló, hanem a teljes 35 milla). Ügyes. Nosza kollégák, lehet utánozni. Aki hozzáépít a Parlamenthez egy fiatornyot, az az egész épület bekerülési költsége alapján kalkulálgathat. Hogy tetszik ? Lehetetlen? És az idézgetett szakmák művelőinél miért lehetséges? Mert meg tudják védeni az érdekeiket. És nálunk mi a helyzet? Ki beszél ma a médiában az építészek sanyarú sorsáról? Kit zavar, hogy megszűnnek az építőipari vállalkozások mert nincsenek projektek? Ki teszi ezt szóvá? Ki szervez tüntetést? Bezzeg máshol... Például a csőd szélén táncoló Spanyolországban (lásd a címlap friss beszámolóját ! ). Végül: ha már senki se tette meg, én megteszem. Megdicsérem a díjszámítás jobbítására irányuló törekvést és módszert. Mert van benne fantázia.

Kösz az elismerő szavakat! (jól esett - bár először elkomorodtam a szmájlin, aztán észrevettem, hogy mosolyog az, csak fordítva) Hogy szerintem miért nem lehetséges? Sok oka van, s nem is elsősorban a széthúzásos mantrával jönnék, hanem az alábbiakkal: -a sztárépítész jelenleg is kalkulálhat úgy mint a sztárügyvéd; s én ebben nem is látok bajt. Sőt: inkább az a bajom, hogy nincsenek igazi sztárépítészek itthon. Merthogy egy igazi sztárépítész valamennyire a szakmát is húzná magával (a számítógépiparban se csak az apple-nek megy jól...) -az ingatlanos párhuzam ott sántít, hogy teljesen más üzleti logika működteti: van egy csomó ingatlan a portfóliójában minden ügynökségnek, de eleve nem számolnak a teljes portfólió értékesítésével (több ok miatt), sőt: a többség értékesítésével nem számolnak. Hanem a bevételt a nyélbe ütött pár ügyleten realizálják. Ez így működik. Persze az árszintek összehangolása is játszik, de csak, mint az alaplogika kiegészítője. A tervezés nagyon más: mi nem kész, nem romlandó terméket adunk el, hanem egy nem létező valami előállitásának igéretével próbálunk megjelenni a piacon. Aminek az előállítása nem is kevés időbe, munkába telik; s jobbára csak az adott célra használható. -siránkozás, tüntetések? nem látnám értelmét: kérészéletű médiajelenlétet biztosítana csupán, s a nagyközönségnek ez nem igazán fontos kérdés (nem húsbavágó a mi sorsunk a zembereknek, pusztán néhány jóérzésű együttérzését lehetne bezsebelni pár napig). A nagytöbbség azt se tudja, hogy van ilyen szakma. Mi meg nem vagyunk annyian, hogy magunkban politikai tényezők lennénk. S egy sztrájk-jellegű föllépéshez (mint az amerikai filmfogatókönyv-irók) nagyon komoly elszántság szükségeltetik. Meg szervezettség. Meg az, hogy a többségnek legyen elég tartaléka a kitartáshoz. Vagy, hogy a többség elég elkeseredett legyen a 'mindenmindegy'-hez. Meg azonos problémák. Ezek a feltételek ma nem állnak fönn. -mindezek alapján gondolom azt, hogy az én (korrektségre törekvő) javaslatom működőképes lehetne. Egy olyan szakmai problémafölvetés, ami nem azzal kezdi, hogy aggyatokmégpézt. Ennek magában is lehet hírértéke. De persze, ha már hír leszünk, szót kell ejteni a sanyarú helyzetekről is, de én semmiképp sem azt tenném a transzparensre. csmék tisztújítás (2011)

Amíg a kamara csak kullog az események után addig onnan ne várjuk túl sokat. Kicsit más: Minap beütöttem a keresőbe: "új OTSZ". kidobta a mek.hu-t ott még a 9/2008 ÖTM rendelet az "új" OTSZ. Röhej. De vissza a témához: Tetszik a felvetés. Kamara helyett lehetne valami alulról jövő kezdeményezés. Pl: mint a fair price áruk. Ha eléggé sokan csatlakoznának a "korrekt tervezési árakat" klubhoz, akkor egy idő után meglenne a kritikus tömeg ahhoz, hogy ez beivódjon a köztudatba és valóban el lehessen kérni az ingatlanközvetítői százalékokat...

Ó! még egy elismerés! Egy dologgal vitáznék csak: miért a kamara helyett? Miért nem evidens az, hogy a kamarából ez a fajta dolog 'kikényszeríthető'? Hogy a kamarának ez volna talán az egyik legfontosabb feladata? Miért evidens az, hogy a kamara az egy olümposzi ködben székelő istenek tanácsa? Ha a nemsokára esedékes tisztújításon a Csongrád megyei kollégák többsége megtisztel bizalmával és megválaszt elnöknek, akkor én bizonyos, hogy nem hagyom elsikkadni ezt a témát! Persze, ha a választáson nem járok sikerrel, akkor én is el fogok gondolkodni az alternatív megoldásokon. De ez csak a b-terv. Szeretném hinni, hogy lesz annyi bátorság a kollégákban, hogy fölvállaljanak, hogy fölvállalják, hogy egy olyan ember kerüljön egy olyan pozícióba, ahol érdemi befolyása lehet a dolgok megváltoztatására, aki határozott (stratégiai és taktikai) elképzelésekkel rendelkezik a megteendő változásokról. csmék tisztújítás (2011)

Sok sikert. Lehet követem a példát, mert területi kamaránkban nem sok munkásságot látok. Leginkább...fwd....emailok érkeznek, melyekhez nem is kell alkalmazásban lévő személy. Az a véleményem hogy a cca 10.000 nagyságból, a 44.000 FT os évi tagdíjból lehet egyfajta bevételre következtetni. Egy komolyabb + profi háttérapparátust lehetne ebből számunkra (!!) fenntartani. Tehát nem lelkes, olcsó/szociális munkások, hanem drága profikat kellene alkalmazni. ( még több Jogász, PR szakember, On-line építész marketinget folytató agresszív érdekeinket képviselő elszánt Ember). S ezzel egyidejűleg eme kérdés is rendeződik. Őszintén. Kicsiben mint a "demokrácia" nevű népbutító fogalom. Beválasztunk embereket hogy minket képviseljenek és mikor bekerülnek azonnal elfelejtik, hogy KIK választották meg Őket és Kikkel Kellene konzultálni a lényegi döntések előtt. Kamara szintén. Legyen, mert kell, s mikor létrejön levált a szakmagyakorlók valós napi problémáinak megoldásáról és önmaga létezésével kapcsolatos problémákkal vív ádáz harcot, ami nem minden esetben a MI napi kérdésünkkel megegyező probléma. De tudom, hogy egy magasabb szinten más szintű adminisztrációval/leterheltséggel kell megküzdeni és azt is tudom, hogy a mai politikai rendszerek úgy vannak beállítva, hogy egyre bonyolultabb legyen. De lényeg hogy a Kamaránk szervezetének legyen igenis tudatos a szakmagyakorlók érdekeiért küzdő részlege ,a kiket nem kötnek le jogszabályokkal stb stb. Hanem mi kötjük le még több feladattal pl: 1. Tervezői díj számítási kalkulátorral, 2. Teljes körű Jogi / szakmai támogatottsággal 3. Teljes körű Jogszabályokon, PTK nyugvó szerződéssekkel, 4. Jogszabályokra épülő javasolt munkarészek (tervezői nyilatkozat, műszaki leírások, egyeztetési jegyzőkönyvek ) . De sorjában.

Hát ez az ! Mármint: ez van. Mármint, hogy egy hónap alatt az olvasások száma megnőtt vagy ezerkétszázzal, miközben a hozzászólások száma tíz alatt maradt. No comment... www.vedelem.hu

Borse Designer,Gucci Sito Ufficiale conosciuto per essere il miglior amico delle femmine,sono un'estensione della personalità di una donna,che danno la sua classe,eleganza e senso dello stile.Tutte le serie di Gucci Borse da donna sono leggeri,durevoli e unico per colore,forma e stile!Grande abbastanza da contenere tutti gli elementi essenziali,ma abbastanza piccolo per dare glamour a ogni occasione Gucci Borse 2012 - che si tratti di giorno o di sera Sia che preferiate elegante o casual,si può avere lo stile e la scelta dei colori nel nostro sito Borsa Gucci web per creare il proprio look,in qualsiasi occasione.

Una delle poche aziende abbigliamento di lusso,Moncler Outlet ha incorporato di alta moda con la funzionalità completa,offrendo una linea completa di tendenze del design e stili differenti.Outlet Moncler giacca Branson è destinato ad attrarre verso di sé stesso in quanto offre l'abbigliamento migliore Moncler 2012 inverno e fa in modo che si cammina in grande stile in tutto il inverni.Essere alla moda anche nelle peggiori condizioni climatiche non è un Piumini Moncler problema se si possiede un giubbotto Moncler.

Louboutin Pas Cher a un penchant pour le Moyen-Orient et a une maison de vacances en Egypte, sur le Nil à Louxor.
Comment avez- Louboutin Chaussures obtenir de gawping au danseurs de montage de ses créations sur les beautés classe tels que la princesse Caroline de Monaco, Catherine Deneuve et la reine Rania de Jordanie? Ce qui rend les chaussures de Christian Louboutin Chaussures se démarquer, outre leur qualité exquise, artisanat d'art, sexy talons hauts et des dessins originaux, est la brillante vernis à ongles semelle rouge.Christian Louboutin Paris sont élégantes, de style ainsi que un seul de ce genre. à peu près tous dame aime à posséder ces types de Christian Louboutin Pas Cher chaussures.