Fellebbezés a Nemzeti Színház építési engedélyére

Vargha Mihály, színháztechnikai szaktervező és konzulens 2000. szeptember 8-án fellebbezést, ún. jogorvoslati kérelmet nyújtott be az új Nemzeti Színház építésére kiadott építési engedélye ügyében.

Vargha Mihály, színháztechnikai szaktervező és konzulens 2000. szeptember 8-án fellebbezést, ún. jogorvoslati kérelmet nyújtott be az új Nemzeti Színház építésére kiadott építési engedélye ügyében. (Mint az a napisajtó már hírül adta, az építési egedély még nem emelkedett jogerőre, és így a Ferencvárosi Önkormányzat a múlt héten kénytelen volt hatósági úton leállítani az engedély nélkül megkezdett földmunkákat.
Az alábbiakban a fellebbezés indoklása olvasható:

A Nemzeti Színház új épületére - mint országos jelentőségű, közbeszerzés hatálya alá eső középületre - tervezési megbízás csak tervpályázat eredménye alapján lett volna kiadható [1997. évi LXXVIII. törvény - Az épített környezet alakításáról és védelméről: 32. § (7) bek. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá eső - (5) bekezdésben meghatározott - építési beruházás esetében: a) az építési engedélyezési tervdokumentáció előkészítésére - jogszabály előírásai szerint -tervpályázatot kell kiírni, b) az eredményes tervpályázatot követően, annak eredményét figyelembe véve, az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére tervezési szerződést kell kötni."]. Engedélyezésének ill. megvalósulásának másik fontos feltétele, hogy mint kiemelt városképi jelentőségű új fővárosi építészeti alkotás, a terv (kedvező) szakértői bizottsági véleményt kapjon. E két fontos feltétel nem teljesülése már elegendő indok az építési engedélyi Határozat felülvizsgálatára, és ezen kívül még pár más, a terület rendezésével kapcsolatos hiányosság vagy pontatlanság is felhozható indokként.

1. Tárgyi épület tervezésére rendeztek egy meghívásos tervpályázatot, melynek győztese a 2000. május 26-án nyilvánosságra hozott eredmény szerint Vadász György DLA (Doctor of Liberal Arts = "A Szabad Művészetek Doktora", néhány évvel ezelőtt bevezetett egyetemi doktori fokozat), Kossuth- és Ybl-díjas építész és munkatársai. Miután az eredményhirdetést követő egy hónapban a Megbízó nem tudott tervezési szerződét kötni a győztes pályázóval, az idézett törvény b) pontjának megfelelően kötelessége lett volna tárgyalásokat kezdeményezni a tervpályázat második helyezettjével a tervezési szerződés kiadására. Ez nem történt meg, hanem egy olyan tervet nyújtottak be engedélyezésre, mely korábban mint a tervpályázat "programterve" szerepelt.

2. Ugyanez a terv mint "koncepcióterv" került a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építésügyi Hivatala által összehívott Építészeti-műszaki Központi Tervtanács elé 1999. december 8-án. A Tervtanács tagjai, kiemelkedő kvalitású építészek, éles szakmai kritikát fogalmaztak meg a bemutatott terv építészeti felfogásával kapcsolatban, és határozottan indítványozták a meghívásos tervpályázat megrendezését. Látszólag ezen véleményeket Megbízó elfogadta, és a Magyar Építész Kamara közreműködésével kiírta a fentiekben már említett tervpályázatot.
Engedélyezésre azonban Megbízó - mint már a fentiekből kiderült - nem a pályázat eredménye alapján született tervet nyújtotta be, de nem is olyan átdolgozott tervet, amit ismét elbírált volna az Építészeti-műszaki Központi Tervtanács, illetékességből Budapest Főváros delegáltjával kiegészítve.

A fentiek alátámasztására idézek Roth János DLA, Ybl-díjas építész 1999. december 5-én kelt szakmai véleményéből, melyet az 1999. december 8-ára összehívott Építészeti-műszaki Központi Tervtanácsnak nyújtott be:
"a) Ez a terv mint építészeti koncepció, alkalmatlan a bírálatra:
A koncepció kialakítása során legalább az alábbi építészeti kérdésekben kötelező állást foglalni, vagy illene alternatívákat képviselni:
- a terület tényleges biztosításának előzetes hatósági engedélyeztetése hiányzik, a járulékos beruházások tájékoztató költségigénye (ami véleményem szerint eléri a színházépítés költségeit) ugyancsak hiányzik. Milyen döntést lehet így hozni, amikor a költségtényező elsőrendű szempont volt eddig is a politikai döntésben?
- a terület feltárására, gyalogos, tömegközlekedési, gépkocsiforgalmi megközelítésére pusztán utalások találhatók az anyagban (például: "feltételezzük, hogy kiépül a terület beépítésére vonatkozó üzleti vállalkozás kapcsán a szükséges 200 gépkocsi parkolóhelye"...[?]).
Honnan érkezik a gyalogosforgalom: a Duna-palota parkolóin át, a Dunán, hajóval vagy a Haller utcai APEH-től? - erre még csak utalás sincs! Mit csinálnak itt a művészek, mit csinál a közönség előadás előtt-után, hol a városi kontextus, hol lehet színház után vacsorázni?
b) Ez a terv mint az új Nemzeti Színház és budapesti Duna-part építészeti együttese alkalmatlan a bírálatra:
A koncepciótervnek meggyőzően indokolni kellene a színház választott tengelyét, a főhomlokzat irányultságát. Melyik oldal egyáltalán a főhomlokzat? A bejárati üvegtető? A Duna-parti elborzasztó kavalkád?
Egyáltalán, áll-e bárhol is a Duna-parton ferde tengelyű épület?
Semmilyen máig érvényes elvet nem lehet desztillálni a Duna-parti középületek és közterek építészeti kialakításából? Hol a Parlament, a Vámház, a Műegyetem tengelyessége? Hol vannak a Duna-parti terekre szervezett középületek - az Akadémia, az Anna templom, a Vigadó? Hol van a megújult szállodasor legfrissebb építészeti tapasztalata?
Nyilvánvaló, hogy ezek a kérdések még csak fel sem merültek.
Ezek elemzése, az ezekre való halvány utalás nélkül lehet a Duna-parton Nemzeti Színház építészeti koncepciójáról tárgyalni?
Hitem szerint nem lehet."

3. A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 16.§ (1) bekezdése szerint amikor építési engedélyt kér valaki, akkor azt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell benyújtani. A jogszabály csak akkor enged meg eltérni ettől, ha több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekről, illetőleg ha a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekről van szó.
Az Új Nemzeti Színház építésére kiadott Határozat rendelkező része tartalmaz utalást arra, hogy mely terveket kell még 90 napon belül beterjeszteni az engedélyező hatósághoz. De kiderül a rendelkező részből az is, hogy mely szakahtósági előírások tartalma nem került tisztázásra, illetőleg a későbbiekben kiadandó használatbavételi engedélyezési eljárás során kell az építtetőnek olyan feltételek meglétét igazolnia, melyek részletes feltételei ma még nem ismertek.
Ezek szerint az építési munka egésze ma nem ismert, és így - szakaszolás hiányában - az építési engedélyt nem lehetett volna kiadni.

4. A Határozat kiadása építészeti-szakmai szempontból azért is elfogadhatatlannak tekinthető, mert még nincs kész terv a teljes Duna-parti terület beépítésére a Petőfi-híd és a Lágymányosi-híd közötti területre. Külön, önmagában a Nemzeti Színház terve városképi, közlekedési stb. szempontból nem értékelhető, pedig olyan kiemelt területről van szó, amely még a Világörökségnek minősített budapesti Duna-parti területbe is beleesik, és így fokozott figyelemmel kezelendő! A már említett 1999. december 8-ai Építészeti-műszaki Központi Tervtanács állásfoglalása is megállapítja, hogy elfogadja, hogy az RRT 9-es telkén (38017/39 sz.) az épület elhelyezhető. A Tervtanács - tervek hiányában - mindemellett a Színház komplex környezeti viszonyait, közlekedési és infrastrukturális körülményeit nem tudta vizsgálni. Ezek kidolgozását azonban alapvető fontosságúnak tartja és javasolja a IX. ker. Önkormányzatnak, hogy - a Színház meghatározó jellege és a most körvonalazandó befektetői igények figyelembevételével - mielőbb készüljenek el a terület egészére vonatkozó szabályozási előírások, feltárva annak minden környezeti, beépítési, forgalmi, parkolási stb. összefüggéseit."

5. Az 1997. évi LXXVIII. tv. (ÉTV.) 31.§ (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az építmény kialakítása során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen - egyebek mellett - az értékes táj- és településkép, építészeti- beépítési jellegzetesség és látványvédelmet. A KTM rendelet kötelezi az építésügyi hatóságot ezen szempontok érvényesülésének vizsgálatára.
Az építési terület a 47/1998. (X.15.) Kgy. sz. rendelet melléklete szerint kiemelt terület városképileg, így környezetében a városkép előnyösebb kialakítása, megóvása fővárosi érdek, tehát Budapest Főváros Önkormányzatának joga az ide tervezett építmény észrevételezése, tervtanácsi véleményezése. A másodfokú építésügyi hatóság jelen esetben köteles eljárni, és pótlólag bekérni Budapest Főváros Önkormányzatának állásfoglalását.

6. További vizsgálatot kíván, hogy az engedélyezett épület egy része átnyúlik a Budapest IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületre. Általános szabályok szerint a közterületet nem szánják beépítésre, tehát az 1997. évi LXXVIII. tv. (ÉTV.) 18.§ (1) és (2) ill. a 19.§ (1) és (2) bekezdéseinek alapján tisztázandó, hogy jogszerűnek tekinthető-e a közterületnek - mint építésre nem szánt területnek - az igénybe vétele a engedélyezett Színház egy részének megépítésére.