építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Földrajzi mobilitás Budapesten - Tömegközlekedés vagy autó? - Utazási szokások a fővárosban



A városon belül a budapestiek jobbára a tömegközlekedést részesítik előnyben, munkahelyre, de egyéb céllal is. Akik autóval járnak dolgozni, többségében lassúnak és kevéssé komfortosnak érzik a buszokat, villamosokat. A Studio Metropolitana Kht. közvélemény-kutatása.

A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. a Capital Research Közvélemény- és Piackutató Intézettel együttműködve közvélemény-kutatást végzett a fővárosban élő lakosok körében. A kutatás a budapestiek közlekedési szokásait vizsgálta, és a többi között arra keresett választ, hogy a fővárosi lakosok milyen közlekedési eszközt választanak a munkahelyükre való utazáshoz, milyen arányban részesítik előnyben a tömegközlekedést, továbbá milyen szempontok alapján döntenek egyik vagy másik megoldás mellett.

Összefoglaló megállapítások

A városon belüli közlekedés során a budapestiek jobbára a tömegközlekedési eszközöket részesítik előnyben, ha munkahelyükre igyekeznek, de akkor is, ha egyéb céllal kelnek útra. Akik autóval járnak dolgozni, többségében azért nem döntenek tömegközlekedés mellett, mert lassúnak és kevéssé komfortosnak (piszkosnak, kényelmetlennek) érzik a buszokat, villamosokat. Sokan a gyakori átszállásokkal nincsenek kibékülve, valamint nagyobb csomagok szállítását nem tudják tömegközlekedési eszközökön megoldani. Mindössze a válaszadók 7 százaléka vallott úgy, hogy a tömegközlekedés drágasága miatt dönt az autóval való közlekedés mellett.

Azok a budapestiek, akik hol autóval, hol tömegközlekedéssel járnak dolgozni, akkor választják az autót, amikor sietnek vagy több helyre is el kell jutniuk.

A vidékre történő utazások alkalmával jelentős különbségek figyelhetők meg: akik munkájukhoz kapcsolódóan utaznak vidékre, jellemzően az autót választják, hogy elérjék céljukat. Ezzel szemben a nem munkához kapcsolódó vidéki utazások esetében a megkérdezettek mindössze fele választja ezt a közlekedési formát.

A kutatás háttere, céljai és módszertana

A kutatás célja a budapestiek közlekedési szokásainak megismerése. Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, telefonon keresztül történt. A teljes, reprezentatív minta 500 főt tett ki. A mintába a 18 éves vagy ennél idősebb budapesti lakosok kerülhettek be. A kutatás során azon válaszadók körében vizsgáltuk a munkahely megközelítésének módját, akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak, ám nem hivatásos sofőrök.

A többség a tömegközlekedést választja, amikor dolgozni megy

A budapestiek többsége a tömegközlekedést részesíti előnyben, amikor munkahelyére megy. Autóval elsősorban a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők járnak dolgozni. Mindössze a válaszadók 2 százaléka kombinálja az autót és a tömegközlekedést, amikor a munkahelyét közelíti meg, míg közel tíz százalékuk váltogatja e két típust, azaz néha tömegközlekedéssel néha autóval megy dolgozni. A megkérdezettek 7 százaléka gyalog jár a munkahelyére, a kerékpárral munkába közlekedők száma elenyésző.

Azon válaszadók, akik munkahelye az agglomerációban van – 6 százalék – jellemzően az autót részesítik előnyben munkahelyükre menet, míg harmaduk tömegközlekedéssel jár. Azok, akik munkahelye Pest megyén kívül helyezkedik el még inkább az autóval való közlekedés felé hajlanak.

 
Legnépszerűbb a kék busz

Munkahelye megközelítésekor tömegközlekedési eszközt a dolgozók majdnem fele használ. Körükben vizsgáltuk, hogy konkrétan milyen tömegközlekedési eszközöket vesznek igénybe. Ezen válaszadók leggyakrabban kék busszal (válaszadók háromnegyede), villamossal (válaszadók kétharmada) valamint metróval, földalattival (válaszadók háromötöde) járnak dolgozni. Trolit és HÉV-et a tömegközlekedést választók alig több mint tizede, vasutat és sárga buszt (Volánbusz) pedig még ennél is kevesebben vesznek igénybe munkába menet.

A gyorsaság és a kényelem miatt döntenek az autó mellett

Azon válaszadóktól, akik jellemzően autóval közlekednek munkahelyükre, megkérdeztük, hogy miért nem használnak tömegközlekedési eszközöket, milyen okok miatt döntenek az autóval való közlekedés mellett. Az autóval közlekedők elsősorban a tömegközlekedés lassúságát kifogásolták (kétötödük), valamint a buszok, villamosok komfortosságával sincsenek megelégedve: mintegy ötödük kényelmetlennek, és néhányan piszkosnak, lepusztultnak tartják a tömegközlekedési eszközöket. A válaszadók több mint tizedének az átszállások okoznak problémát, valamint nagyobb csomagok szállítását sem tudják tömegközlekedési eszközökön elképzelni. Néhányuknak mások szállítását is meg kell oldaniuk, ami kényelmesebb és egyszerűbb autóval. Mindössze a válaszadók 7 százaléka dönt az autóval való közlekedés mellett azért, mert drágának tartja a tömegközlekedést.

A budapestiek csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy néha autóval néha tömegközlekedési eszközökkel közelíti meg munkahelyét. Körükben vizsgáltuk, hogy milyen esetekben használják autójukat, és mikor utaznak busszal, HÉV-vel stb. munkahelyükre. Többségükben akkor választják az autót munkahelyükre menet, amikor sietnek, vagy több helyre is kell menniük, esetleg korán kell indulniuk, vagy éppen sokáig maradnak este munkahelyükön.

 
Aki vidéken is dolgozik, inkább autóval utazik

Azon budapestiek körében is vizsgálódtunk, akiknek, bár munkahelye a fővárosban van, mégis szoktak munkájukhoz kapcsolódóan vidékre utazni. A fő vagy részmunkaidőben Budapesten dolgozók mintegy harmada (azaz a budapestiek mintegy 13 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy szokott munkájához kapcsolódóan vidékre utazni. Többségük havi 1-3 alkalommal utazik vidékre ebből a célból.

Azok a válaszadók, akik munkájukhoz kapcsolódóan szoktak vidékre utazni, jellemzően autóval teszik ezt, s alig tizedük utazik tömegközlekedéssel. A tömegközlekedési eszközök közül jellemzően a vasutat és kisebb arányban a sárga buszt (Volánbuszt) választják. Az autóval történő vidéki utazásokat leginkább gyorsasági és kényelmi okokból preferálják a megkérdezettek, valamint akkor, ha nagyobb csomagokat szállítanak.

 
Ha nem dolgozni, akkor főleg rokonlátogatás céljából utazunk vidékre

Természetesen az emberek nem csupán munkájukhoz kapcsolódóan utazhatnak vidékre. A budapestiek igen jelentős része, több mint négyötöde szokott nem munkához kapcsolódóan vidékre utazni. Leginkább a felsősokú végzettséggel rendelkezők tekinthetők mobilisnak, míg a legidősebbek és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek mintegy negyede állította azt, hogy nem szokott vidékre utazni.

Az agglomerációba utazók leggyakrabban rokon- és barátlátogatás (mintegy kétharmaduk) céljából fordulnak meg ezeken a településeken. Az e célból történő utazások gyakorisága az idősebbek körében alacsonyabb. A megkérdezettek hatoda utazik Budapest 30 km-es körzetébe 1-2 napos kirándulásra, túrázásra, főként a fiatal középkorúak körében kedvelt úticél ez. Hosszabb nyaralás, pihenés miatt inkább az idősebbek keresik fel az agglomerációban található településeket.

Budapesttől 30 km-nél távolabb utazni a vidékre járók több mint kilencven százaléka szokott. Ők is főleg rokon- és barátlátogatások miatt indulnak útnak, a megkérdezettek több mint kétharmada szokott e célból vidékre utazni. Budapesttől 30 km-nél távolabb nyaralni elsősorban az idős középkorúak járnak. Ennél rövidebb időszakra, 1-2 napos kirándulás, túrázás céljából a megkérdezettek hatoda keres fel Budapesttől távolabb eső vidéki településeket, amelyek különösen a fiatal középkorúak körében bizonyultak népszerűnek.

Akik nem dolgozni mennek vidékre, kevésbé használnak autót

Vidéki úticélok felkeresése során a megkérdezettek mintegy fele autóját használja, míg közel harmaduk tömegközlekedéssel utazik. Tíz százalék vallotta, hogy néha autóval, néha tömegközlekedéssel jár, míg 3 százalék kombinálja egy út során az autót és a tömegközlekedést.

Azok, akik tömegközlekedési eszközökkel utaznak vidéki településekre, leggyakrabban a vasutat veszik igénybe (közel kilencven százalék), de sokan utaznak távolsági busszal (több mint felük), esetleg BKV járatokkal vagy HÉV-vel.

A vidéki utazások során autót használóktól is megkérdeztük, hogy miért nem választják inkább a tömegközlekedési eszközöket úticéljuk elérésére. A válaszadók mintegy negyven százaléka jelezte, hogy az autót kényelmesebbnek érzi a vonatoknál, buszoknál, míg közel hatoda kifogásolja a tömegközlekedési eszközök elhanyagoltságát és piszkosságát. A megkérdezettek az autóval való közlekedést gyorsabbnak (több mint negyedük) és olcsóbbnak (több mint ötödük) is érzik.

 
 
A kutatás teljes anyaga megtalálható a Studio Metropolitana honlapján,  www.studiometropolitana.hu webcímen.

vélemény írásához jelentkezzen be »