| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Folyamatosan gyarapodnak a feltárt magyarországi római kori régészeti emlékek

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Folyamatosan gyarapodnak a feltárt magyarországi római kori régészeti emlékek

2001.03.01. 23:00

A kultúrtörténeti szempontból legnevesebb aquincumi (Budapest) és tác-gorsiumi római kori települések rekonstrukciójának befejeztével újabb lelõhelyek után kutatnak a régészek.

Magyarországon megkülönböztetett figyelmet fordítanak római kori (i. sz. I.-V. század közti) mûemlékek megóvására és folyamatos feltárására, valamint arra, hogy mind fejlettebb és korszerûbb módon mutassák be a hazai és a nemzetközi érdeklõdõ közönségnek. A kultúrtörténeti szempontból legnevesebb aquincumi (Budapest) és tác-gorsiumi római kori települések rekonstrukciójának befejeztével újabb lelõhelyek után kutatnak a régészek. A budapesti Szépmûvészeti Múzeum vezetõi pedig januárban bejelentették, hogy 375 ezer dollárért megvásároltak külföldrõl egy korabeli dombormû-részletet, amely az emlékezetes actiumi csatát (i.e. 31.) idézi fel. A carrarai márványból készült relief további részei már a XX. század eleje óta Budapesten, magyar tulajdonban vannak, s az új szerzeménnyel kiegészítik a világviszonylatban is figyelemre méltó dombormû-kuriózumot.

Az ország nyugati fele, a Dunántúl - i.sz. I.-V. század között - a Római Birodalom Pannonia nevû tartománya volt. A Duna folyó határt, "limest" alkotott és elválasztotta a keleti, a barbárok uralta pusztától. A Római Birodalom e tartománya a mai Dunántúl, Ausztria keleti határa és a Dráva-Száva folyók közének területén feküdt. A régió egészen 433-ig (Attila hun király hódításáig) a római kultúra egyik legjelentõsebb bölcsõje volt. A Duna jobb partján a határ védelmére létesült katonai táborokból települések (elsõsorban a budapesti Aquincumban) fejlõdtek ki vízvezetékkel, kaszárnyákkal, fürdõkkel, színházzal, arénával, piaccal és élénk kereskedelmi forgalommal Az egykori római Pannonia provincia területén napjainkban is feltárnak építészeti, szobrászati és a napi életvitelre utaló értékes leleteket. Ezek a régebbiekkel együtt fõleg a budapesti, a gyõri, a szombathelyi, a pécsi és a fõvárostól 60 kilométerre délnyugatra lévõ székesfehérvári múzeumokban, valamint a táci és az aquincumi ásatások és rekonstrukciók bemutatóhelyein láthatók.

A nemzetközi turizmus igényeit is magas színvonalon szolgáló rekonstruált nyíltszíni bemutatóhelyek közt különleges többek közt a fõvárostól 190 kilométerre nyugatra lévõ szombathelyi római kori Ízisz-szentély, ami a római hódítással a legtávolabb eljutott egyiptomi istennõ-kultusz bizonyítéka. A mai Szombathely, vagyis a Claudius császár idején i.sz. 43-ban Savaria néven alapított város õrzi a keresztény Szent Márton (316–397) emlékét is, aki a hagyomány szerint a városban született, majd Tours francia város püspöke lett. A szombathelyi múzeum kõtára tekintélyes római kori régészeti leletet mutat be és láthatók többek közt - a közelben mûködött római kori üvegfúvó mûhelyben készült - majdnem kétezer éves üvegcsék, flaskák, butéliák és üvegszobrocskák is.

A Budapesttõl 105 kilométerre lévõ Győrt - római nevén Arrabonát - i. sz. 50-ben létesítették. Ugyancsak elsõ századbeli Pécs városa is (a fõvárostól 160 kilométerre délnyugatra), római nevén Sopianae. A város Pannonia Valéria provincia polgári kormányzói székhelye volt. A gyõri és pécsi múzeum római kori emlékekben igen gazdag. Pécsett találhatók például az i.sz. IV. századból fennmaradt ókeresztény sírkamrák, amelyek a múlt év decembere óta az UNESCO-világörökség részévé váltak.

A fõvárostól 80 kilométerre délnyugatra lévõ Tác falu melletti Gorsiumot i.sz. 106-ban alapították, s vallási központ és tartományi gyûlési székhely volt. Érdekessége, hogy a kevert népességû település épségben virult a magyar honfoglalás (i.sz. 896) idején és utána is, s csupán a XVI. században néptelenedett el. A nagyszabású rekonstrukció eredményeként a látogató napjainkban a hajdani városközpontot, a nagy palota, a szentélyek, köztük több ókeresztény bazilika és a katonai tábor (castrum) továbbá az egykori temetõ rekonstruált nyíltszíni helyeit láthatja.

Budapesten, a római katonai fürdõ területén talált feliratos oltárkõ, illetve a Budapesttõl északra, Szentendrére (20 kilométer) vivõ fõforgalmi út mentén jól látható rekonstruált falmaradvány és a vízvezeték feltûnik az egyszerû járókelõnek is. Az Aquincumi Múzeum és az Árpád-híd budai lábánál a korabelinek megfelelõen rekonstruált városrészlet az egykori lakott polgárváros illúzióját nyújtja oszlopcsarnok, rommezõ, fórum, piac, padlófûtésû fürdõ, valamint a helytartói palota mozaikdíszei együttesével. A polgárvároshoz amfiteátrum tartozott, amely 6-9 ezer embert fogadott be, s ma is megtekinthetõ.

A városhoz kapcsolódik a mai Római fürdõ területe, amelynek 14 forrása a Duna-partról égetett agyag csõvezetékeken szállította az ivóvizet a nyugatabbra esõ castrumnak és polgárvárosnak. 2000 õszén itt római kori faragott kõkoporsókat emeltek ki a föld alól. Egykor itt a gyógyító Aesculapius és Hygieia isteneknek is voltak szobrai.

A budapesti Szépmûvészeti Múzeum antik gyûjteményében a vésett írásos római kori kövek közt 1908 óta számon tartanak olyan töredék reliefdarabokat, amelyek egy másik, de ugyanezen sorozatba tartozó relieffel függnek össze. Claudia Sternberg
svájci mûkereskedõ jött rá, hogy a spanyolországi Sevillában lévõ relief a stílusa szerint összefügg a budapesti részletekkel, és a feltételezések szerint Augustus császár halála (i.e. 14.) után készült, carrarai márványból. (A relief Rómából a XVIII. század folyamán került Sevillába.) A budapesti Szépmûvészeti Múzeum a svájci Claudia Sternberg közvetítésével 375 ezer dollárért vette meg a spanyolországi részletet. Az új szerzemény görög vagy római szobrász mûvészi alkotása, egy diadalmenet négylovas díszkocsiját és egyes résztvevõit ábrázolja. Régészek feltevése szerint a dombormû a 2032 évvel ezelõtt lezajlott actiumi tengeri csatát követõ ünnepség részlete. A sevillai relief és a budapesti részletek egyanyagúságát a márványlapokból vett minták Budapesten elvégzett elemzésével igazolták. Mindegyik márványlap egy márvány kõtömbbõl származik.

(MTI)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.