építészet : környezet : innováció

Fűzszentély Csíkkozmáson

A fűzből kialakított építményekről szóló sorozatunkat most erdélyi példával folytatjuk, amely ugyanúgy kalákában készült el, ahogy a külföldiek is. E kaláka egyik aktív résztvevője, Kiss István építész mesél a felállítás (ültetés) körülményeiről:

A fűzből kialakított építményekről szóló sorozatunkat most erdélyi példával folytatjuk, amely ugyanúgy kalákában készült el, ahogy a külföldiek is. E kaláka egyik aktív résztvevője, Kiss István építész mesél a felállítás (ültetés) körülményeiről:

csikkozmas-szentely (7).jpg

Kalákáknál már szinte hagyomány, ha a hely természeti „nyersanyag forrása" engedi, fűzépítmény is készül. Ezt a hagyományt indította el a kozmási fűz-szentélynek keresztelt építmény. A szentély egy laza talajszerkezetű, majdhogynem lápos, kaszáló területre került, ezzel is biztosítva a leásott fűz továbbéléséhez szükséges vízmennyiséget, nedvesség utánpótlást. A földbe „dugványozott" fűzépítmények kizöldítésének természetesen az a célja, hogy egy üde, (félig) élő organizmus jöjjön létre, mely látvány emelheti a helyi értékeket. Minden esetben az volt a tapasztalat, hogy megerednek a „beépítés" előtt vágott hajtások.

A fűzépítés technológiája | minden esetben felhasználás előtt, még aznap reggel kell vágni a fűzet, hogy mint a vágott virág, friss maradjon. Amennyiben lehetséges patakban pihentetjük a levágott szálakat. Az anyagbeszerzés általában a lányok/asszonyok feladata kis kiegészítő férfierővel. Majd szintén, főleg a nők végzik a fűz előkészítést is. Az építmény méretétől és formájától függ, milyen hosszúságúra vágjuk a növényt a lelőhelyen. A stabilitás érdekében cca. 1-2 ujjnyi szálakat használunk fel. A kiválogatott szálakból kötegeket alakítunk ki drótkötés segítségével. A kötegek súlya is elég változatos, de egy még nedvességgel teli kötegbe pár markos legénynek jól bele lehet kapaszkodnia.

Csíkkozmáson szerencsénk volt mert viszonylag könnyen kialakíthattuk a kötegek gödrét ahova kerültek, hiszen vizenyős volt a talaj. Ahogy kitermeltük a földet, meg is jelent a talajvíz az ásott gödörben. Nagy volt az öröm, bár tartottunk attól, hogy kifordul majd a köteg, ha nem ástunk elég mélyre.

 

tovább a folytatáshoz és a fotókhoz >>

 

A következőkben sorban mutatjuk majd be az erdélyi kalákák által létrehozott fűzépítményeket és fürdőfelújításokat.

vélemény írásához jelentkezzen be »