építészet : környezet : innováció

Hagyományok Háza – Helyi termelői bolt és kézműves kávézó

Simon Anita diplomamunkája Kőszeg történelmi belvárosában hozna létre egy oylan kézműves kávézót és helyi termékeket árusító boltot, amely egyszerre lenne turistacsalogató helyszín és adná vissza korábbi, a város életében betöltött szerepét a jelenleg kihasználatlan területnek. 

Átfogó tervezési program

Kőszeg történeti belvárosában, a középkori városfal nyomvonala, és azt ezt körülvevő vizesárok határvonalai ma is kivehetőek a városszekezetben, a kialakult beépítésben. Az így kirajzolódó városmagot a Várkör veszi körül, amely mentén húzódó terület különböző módon épült be, vagy maradt meg zöldfelületként. A védelmi célokat szolgáló városfalon eredetileg két főkapu volt, az északi részen található Felsőkapu, (un. Ausztiriai-kapu) illetve a déli Alsókapu, amely a legfontosabb megközelítési pontja volt a városnak. A keleti részen, a Gyöngyös-patak megközelítésére a Halász-kaput nyitották meg a későbbiekben.


Kőszeg helyszínrajza, funkcióelemzés. Hagyományok Háza (Tervező: Simon Anita)



Mára már több ponton bejuthatunk az egykori falon keresztül a belvárosba, hiszen már nem szolgál védelmi célokat az erődítmény. A diplomamunkámban a városfalon nyitott kapuk környezetében kialakult beépítésmódokat vizsgáltam a fellelhető térképeken keresztül és a régészeti feltárásokról szóló dokumentációk alapján. A beépítés a nagyobb forgalmú kapuk, főként az Alsókapu környékén kezdődött el, és folyamatosan terjeszkedett a város, új kapukat nyitottak a már védelmi célját elvesztő városfalon. A szabadon, zölden maradt területek közül a legnagyobb területű a Jurisics vár környékén található park, amelyben a helyiek és a turisták is megpihenhetnek.

Helyszíni adottságok

A történelmi városfal egyik feltáruló pontja a Lombai-torony mellett alakult ki, a Schneller István utca kivezetésével a Várkör felé. Itt található a várfal és a torony maradványait magába foglaló Bálház, amely a kőszegi közösségi élet központja volt a 18. század végétől kezdődően. Földszintjén étterem, illetve borozó működött, emeletén két nagyterem található, amelyek közül az északiban 1910-től a városi mozi kapott helyet. 1846-ban Liszt Ferenc is koncertezett itt, nevét emléktábla őrzi a homlokzaton.


Kőszeg belvárosa és a várárok, beépítési helyzetek (Tervező: Simon Anita)



A Bálháztól északra, a középkori városfal és a Várkör közötti zöldterületet a 19. század végétől kezdve fokozatosan beépítették, a Schneller utca felőli saroktelek kivételével. Ma ez a terület kihasználatlanul áll, a műemléki épület felújításával és a közterület fejlesztésével a város e pontja visszakaphatja fontos szerepét. A belső és külső városrészek határhelyzetéből adódóan mind a helyieknek, mind pedig az idelátogató turistáknak tud elérhető szolgáltatásokat nyújtani, egy kapcsolódási pontot adni.

A saroktelek az utcaszinthez képest 1,80-2,40 méterrel mélyebben fekszik, ma - egy-két helyen kisebb hiányosságokkal - egy támfal veszi körül. Erről az alsóbb szintről is megközelíthető a Bálház földszintjén található étterem.
A Várkör mentén található tervezési telek kialakításánal fontos célom volt, hogy az átjárhatóságot megtartva, a közösség számára átadott, megfelelő minőségben kialakított tér alakuljon ki, amelyet a tervezett épületet funkcióval és élettel tud feltölteni. Így ez az értékes terület egy vonzó be- és kilépési pont lesz a történelmi belváros szívének határában. Jelentőségét növeli az ide kapcsolódó Bálház épületének felújítása, melyet a következő évekre terveznek a KRAFT program („Kreatív város – fenntartható vidék”) keretein belül. Ez a fejlesztési koncepció nem foglalja magába ennek a várárok mentén megmaradt területnek a kiépítését, viszont véleményem szerint nagyon fontos foglalkozni vele, hiszen az északról a belvárosba látogatók számára egy kapuhelyzetet jelent.


Kőszeg belvárosa és a várárok, tervezett állapot (Tervező: Simon Anita)



Tervezési koncepció összefoglalása

A tervezett épületben egy helyi termelői üzlet, és ehhez kapcsolódó tematikus vásárok rendezésére, vagy az étterem kitelepülésére alkalmas tér tudna legjobban érvényesülni. A helyi termékek népszerűsítése nem csak a turisták számára nyújt élményeket, de fellendíti a kézművesek, termelők piacát és a helyiek számára is vonzó alternatívát nyújt, a különböző nagy bevásárlóláncok boltjainak importált termékeivel szemben. „A helyi termékek fogyasztásánál a vásárló több információhoz juthat az előállításról, és személyes kapcsolat alakulhat ki a termelővel, aki a nevét és az arcát adja az általa előállított termékhez.”


Látványterv (Tervező: Simon Anita)



Az épület az utcaszintről, és a várárok szintjéről is megközelíthető, átjárható. A két, egymással kapcsolatban álló tér - az emeleti kávézó és a földszinti üzlethelyiség - egyazon koncepció mentén kialakítva, egy bérlő által használva nagyszerűen tud együttműködni a környezettel, használni az árnyékolóval védett szabad teret.


Látványterv (Tervező: Simon Anita)



Utószó

A várost, a meglévő környezetet tanulmányozva többféle hasznosítási és beépítési módot megvizsgáltam, amelyek alapján végül a zártsorú beépítés vonalának megtörése mellett döntöttem. A saroktelekből és a Lombai-torony maradványainak helyzetéből adódóan kihívás volt olyan épített környezetet alkotni, amely felhívja az erre látogatók figyelmét, de nem nyomja el a középkori részletek szépségét. A telek felhasználásával és kialakításával arra törekedtem, hogy egy közösség számára átadott, minőségi tér is helyet kapjon, amelyet a Bálház és a tervezett épület is használni tud.


Látványterv (Tervező: Simon Anita)


vélemény írásához jelentkezzen be »