építészet : környezet : innováció

Hol vannak a freskók?

Tehetjük fel a kérdést, ugyanis a Karmelita kolostor épületeggyüttesének volt refektóriuma szemmel láthatóan valóban hófehér. Pusztításról nincs szó, mégis joggal lehet azon elmélkedni: miért nem állították helyre a díszítést az adott anyagi források birtokában?

A korábbi évtizedek kevésbé fejlett restaurátori megoldásainak, anyagainak köszönhetően elváltoztak a szóban forgó falfestmények színei, és a különböző kémiai reakcióknak köszönhetően most már speciális felújításra szorulnak.

A Miniszterelnökség új otthonaként szolgáló komplexum felújításakor mindezekett most megtisztították, konzerválták, szakszerűen leragasztották és ráfestést kaptak a teljes helyreállítás helyett. — olvasható az Index ma megjelent cikkében

Lefestették a Karmelita épületegyüttes refektóriumának késő barokk freskóit.

Valószínűleg csak a "belsőépítészet puritán koncepciója" lehet az ok, hiszen a a projektre jutó majdnem 4 milliárd forint nem szabhatott gátat a szakmai helyreállításnak. Nem először hangzik el az a kérdés sem, miszerint folyt-e egyeztetés az ICOMOS Nemzetközi Örökségvédelmi Szervezettel? Ez a gondolat felvethető úgy en bloc a Várban történő dolgokról.  A hajdani Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak hatósági jogköre már nem volt, annak megszüntetése után pedig maga a Miniszterelnökség vette át a feladatokat. Úgy tűnik, sokak szemében  az ICOMOS tűnik utolsó szervezetnek, amely hatékonyan állhatna ki a magyar műemlékvédelemért.

Az ügyben megkerestük Nagy Gergelyt, a szervezet elnökét, hogy valóban hivatkozhatnak-e az ICOMOS jóváhagyására:

"Egyáltalán nincs hatósági jogkörünk, mi egy nemzetközi szakmai civil szervezet vagyunk, melynek célja, hogy bekapcsolódjon a műemlékek és műemlékhelyszínek megőrzését fenntartható célok és akár az új irányelvek szakmai párbeszédébe. Ez a szervezet sehol nem épül be az adott ország közigazgatási szervezetébe." 


Lefestették a Karmelita épületegyüttes refektóriumának késő barokk freskóit.

Új irányelvek valóban vannak. Más kérdés, hogy ezeknek az új műemléki irányelveknek kifelé való kommunikálása, publikálása, esetleg konferenciái a közönség felé sokak által váratnak magukra. Annyi biztos, hogy a műemlékvédelmi intézmények nem tudtak megfelelni az államigazgatás elvárásainak, így  a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, majd a Forster Központ megszűnése után kimondható,ma Magyarországon az állami műemlékvédelem megszűnt, a védettséget élvező épületek átalakítása és bontása felett nincs hivatalos kontroll.

11 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »