építészet : környezet : innováció

Iskolapélda

Szakmai konfliktusok a szombathelyi Iseum rekonstrukciójának Műemléki Tervtanács előtti ismertetésén.
A Műemléki Tervtanács (MT) tárgyalta a szombathelyi Iseum rekonstrukciójának tervét szeptember 19-én. A Mezős Tamás vezető tervező által ismertetett jelenlegi tervváltozat a szentély cella-részének tömegét üvegből megépítve érzékeltetné, hatoszlopos főhomlokzati oldalt feltételezve (a Hajnóczy Gyula-féle néggyel szemben), az eredeti darabokat másolatként a helyükön bemutatva. Az épület nyilvános funkciót kapna, ugyanúgy, mint a szintén rekonstruálásra kerülő szentélykörzet, amelyben elhelyezkedik.

Az MT tagjai továbbra is a legutóbbi bemutatáson megfogalmazott követelményeket kérték számon a terven, konkrétan az absztraktságot, a rekonstruált épület elvont megformálását. Többen úgy érezték, hogy ennek az elvnek a félreértelmezése például a párkány üvegből való imitálása. Kifogásolták továbbá az üvegszerkezet és a tömör műkő közötti váltás helyét. Ez utóbbi esetlegessége egyes vélemények szerint a koncepció tisztaságának hiányáról árulkodik. Elhangzott, hogy nem meggyőző az a terv, amivel kapcsolatban ilyen kérdések egyáltalán felmerülhetnek.

Volt, aki úgy vélekedett, hogy az eredeti, homogén falszerkezet inhomogén konstrukcióval (üveg, tartóváz, kapcsolóelemek) való felváltása működésképtelen elgondolás, zavarja a rekonstrukció megértését. Megfogalmazása szerint a segédszerkezet egy ilyen kis térben „félrevezető és bántó”. Többen hasonlóképpen zavarónak vélték a tervezett építmény díszletszerűségét („színe és visszája van”). Mindezek alternatívájaként javasolták a tömör anyagból való, homogén, 1:1-es arányú „modell” megépítését, mint ami az eredeti darabok foglalatául szolgálna.

A tervező azt mondta, nyolc évvel ezelőtt innen indult a terv, ugyanezzel az elképzeléssel, a jelenleg bemutatott, üvegszerkezetű verzió a műemléki egyeztetések és tervtanácsi állásfoglalások eredménye. Szerinte az eredeti változatot a nem egyértelmű, következetlen bírálatok vitték tévútra, a következetlenség pedig abból is fakad, hogy „a magyar műemlékvédelem soha nem fogadta el a rekonstrukciót, mint eszközt”.

Nem kapott választ az MT arra a kérdésre, hogy miért nem változott a terv a legutóbbi bemutatása óta eltelt másfél évben, illetve hogy miért nem írtak ki pályázatot a rekonstrukcióra, ha annyira fontos a városnak az Iseum ügye (ez utóbbi kérdést már másfél évvel ezelőtt is feltették az illetékeseknek). Ugyanis a szombathelyi városvezetés megjelent képviselői, köztük a polgármester, egyértelmű, végleges állásfoglalásra kérték a Tervtanácsot. Mint mondták, a város nagy pályázati összegektől esik el, ha elmulaszt néhány aktuális határidőt, ami a rekonstrukcióra is fordítandó EU-források igénybevételére vonatkozik, és mindez „napok kérdése”.
A város polgármestere nem várhatta meg az ülés végét, de távozása előtt kijelentette, hogy „a város Iseumot rendelt a tervezőtől”, és „az Iseum nagyjából így nézett ki, bármilyen anyagból is csináljuk”.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a szentély ebben az értelemben nem a városvezetésé, tehát az nem rendelkezhet a helyreállítás mikéntjéről, de tetszőleges helyszínen bármilyen egyéb Iseumot építtethet magának. A Műemléki Tervtanács kitartott abbéli vélekedése mellett, hogy a bemutatott terv szilánkos, nem meggyőző, építészetileg nem koherens, mindamellett nem tesz eleget az absztraktság elvárható követelményének.






Török Tamás - szöveg+kép

vélemény írásához jelentkezzen be »