Ismét egy OTÉK módosítás

Hartmann György Sándor: 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítását tartalmazta, a hatálybalépésről így rendelkezik:
33. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 2–32. §, valamint az 1–3. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítását tartalmazta, a hatálybalépésről így rendelkezik:33. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.(2) A 2–32. §, valamint az 1–3. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.(3) Nem lép hatályba az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése. (Ez tartalmazta volna a 6 lakásos és annál nagyobb lakóházakhoz a szükséges gépkocsik gépkocsi tárolóban (építményben) való elhelyezésének kötelezettségét, de az ingatlanfejlesztők ezek szerint megfúrták)211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról kiadott rendelet viszont 7 napos hatálybalépés mellett ismételten jelentős módosítást tartalmaz az OTÉK-ban.Az a rendelet, amely 2013. január 1-én lép hatályba így fogalmaz:99. Tervezési program: a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza.valamint:50. § (1)152 Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani.a most hatályba lépő pedig így: 50. § (1)101 A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.és a tervezési program, mint olyan nem szerepel a fogalom meghatározások között!Hogy a két előírás közötti ellentmondások mi fogja feloldani, azt még nem lehet tudni, mert ott a tervező még belepiszkálhat abba, amihez alapvetően nincs köze, a tervezendő létesítménnyel kapcsolatos követelmények meghatározásában. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a megoldásaiban – tervében – ne elégítsen ki olyan követelményeket, amely abból adódnak, hogy ő milyen konkrét megoldásra tesz javaslatot!(Avagy máris gőzerővel dolgozik valaki a két szabályozás közötti ellentmondások feloldásán.)Pedig, ahogy mifelénk mondanák (igaz ez még az átkosból szakadt ránk): jót, s jól!És ahogy elnézem, még nem került beadásra az EU-hoz jóváhagyásra az a házi feladat, amely e ellentmondások feloldását tartalmazná.Igaz, azzal egyetértek, hogy a jövő évtől hatályba lépő OTÉK-ból - akár szándékosan is - kihagyott akadálymentenetséggel összefüggő előírások most visszakerülnek a követelmények közé. (Bár ki tudja?)RyheOtt hever az országgyűlés előtt az Építési törvény módosítása. Ennek, a jósok szerint szeptemberben lesz a várhatóan az elfogadása. A felhatalmazó részben már megint átirtattak mindent, ezért a jogszabályalkotás megint kényszerpályára kerül. A kormány második félévi munkatervében októberben kerülnek kormány elé az építési tárgyú rendeletek módosításai. De mi lesz, ha a kormánynak sokkal fontosabb dolgai akadnak, mint az ezekkel való foglalkozás.Mert így jártunk az elmúlt évben a közbeszerzési törvény módosításával is, amikor is a nyári szünet előtt elfogadott törvénymódosítás – 2013. január 1-i hatálybalépéssel - teljes körűvé tételéhez, még ez évben is sikerült kormány, illetve miniszteri rendeletet kiadni.

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »

zszoli, 2012.09.06 21:16 CEST

A kormányrendeletek új verziói a napokban kerültek fel a minisztériumi oldalra aug 27. és szept 5.-ei véleményezési határidővel :( Összeolvasva az ÉTV módosítóhoz benyújtott módosító-indítványokkal is, zavaros időszaknak nézünk elébe.

Hartmann György Sándor, 2012.09.06 23:50 CEST

A benyútott törvényjavaslat szerint a bontási engedélyezési eljárás felesleges (törölnék, hogy egy lózung kipipálható legyen: amely szerint legyen kevesebb az eljárások száma), statisztikákkal igazolva, a kormányrendeletben pedig visszaköszön a bontási engedély. Úgy látszik időközben az Ingalatanács rájött, hogy sületlenséget pártfogolt, mert a bontás és az építés időben igen is, hogy elkülönülhet egymástól - ami a törvény előterjsztőjének az eszébe sem jutott. A szükséges kormányrendeletek meghozatala a kormány napirendjén októberre vannak előírányozva. Ehhez arra lenne szükséges, hogy az építési törvényt a parlament pár nap alatt jóváhagyja - igaz mit egy egyéni képvielői indtványnak,avagy a szavazás lezavarásának -. mert ez a kályha (mondaná volt főnököm) és e nélkül a kormányredeletek kodolgozása, vglegesítése és azok kötelező szakmai egyztetése a megfelelő időben nem tud megtörténni. Vagy megint minden az utolsó pillanatra marad! Ryhe Ui. volt egy kezdeményezésem, hogy felhívjam a figyelmet az építési törvényben rejlő egyik aknára, de úgy látszik eddig süket fülekre találtam. Várok türelemmel.

Hartmann György Sándor, 2012.10.03 00:49 CEST

Megtalálható a Magyar Közlöny 128. számában a 275/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet Az Országgyûlési Õrséggel összefüggésben egyes kormányrendeletek, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Íme a bennünket érintő rész (akik nem akarnak őrkatonák lenni) 5. § Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 33. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendõ építmény kontúrvonalára állított függõleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredõ érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelsõ teljes építményszint záró szerkezetének felsõ síkjának metszésvonala vagy érintõvonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetõszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületû padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületû reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tetõ, tetõrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintõvonalra az építmény irányában emelkedõ 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illetõ homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az elõzõvel párhuzamos – síkkal történõ vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsõ udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belsõ oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.” 6. § Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 33. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külsõ és belsõ, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredõ érték.” 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 1–4. és 6. §, valamint az 1. és a 2. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba. Ryhe Ui. No, erre varjatok gombot!