építészet : környezet : innováció

Jóleső lassúság

A MOME december 9-én tartott közép-európai építészeti konferenciájára három ismert, de lényegesen eltérő karakterű építészt hívtak meg, hogy jó hosszan (másfél órában!), a részletekben is elmerülve szemléltessék alkotóelveiket. Haba Péter tudósítása.

Az utóbbi idők általános gyakorlata az építészeti konferenciák terén, hogy a szervezők minden áron szórakoztatni akarnak. Az eseményt pörgőssé teendő, az előadásokat 15-20 percben maximálják, elvárva a szereplőktől, hogy minél több „magazinos” fotót vetítsenek. E konfereciák lényegében az architainment világába tartoznak, de még mielőtt az entellektüellek fanyalogni kezdenének, el kell mondanom, hogy tapasztalatom szerint ezt a közeget meglepően termékeny szinergiák jellemzik.

 

Konferencia a MOMÉ-n, Emiel Lamers előadását Wesselényi-Garay Andor tolmácsolta
Konferencia a MOMÉ-n, pillanatkép Emiel Lamers előadásából

 

A MOME december 9-én tartott konferenciája, az Építőművész DLA-képzés szervezésében és keretében, mégsem ezt a stílust követte: három ismert, de lényegesen eltérő karakterű építészt hívták meg, hogy jó hosszan (másfél órában!), a részletekben is elmerülve szemléltessék alkotóelveiket. Ez a lassúság kifejezetten jóleső volt – a bemutatott épületek, tervek, s maguk az építészek önmagukban is éppen elég érdekesek voltak, semmi szükség nem volt hangulatélénkítésre. Bár a konferencia – a cím szerint – a közép-európai építészetre koncentrált, az egyik vendég tervezőként Hollandiában működik, de mint szakíró, térségünkhöz kötődik.

 

Ferencz István
Turányi Gábor

 

Kopek Gábor, a MOME rektora, Ferencz István, a Doktori Iskola vezetője és Turányi Gábor, az Építőművész DLA-képzés vezetője "előkészítő" szavait követően az első előadást a Szlovéniából érkezett Maruša Zorec tartotta. Építészetét nehéz röviden jellemezni, néhány mondatban csak olyan közhelyekkel lehetne operálni, mint „időtlen”, „eszköztelen”, „letisztult”, „filozófikus”. Ráadásul az ilyesfajta leegyszerűsítésekkel igazságtalanok is lennénk, hiszen Maruša Zorec egyáltalán nem vonja ki magát a kortárs nemzetközi építészeti tendenciák, gondolkodásmódok hatása alól, de azokat szigorúan megszűri, s csak azokat engedi be munkájába, melyek segítik a mű koherenciáját, szellemi koncentrációját. Építészetének tisztasága tehát nem szikárság, tele van érzelemmel, hajlékonysággal, „fényfestészettel”. Ihletést ezer forrásból merít: Peter Zumthor építészetéből, a szlovén hegyek között kanyargó erdei ösvények, utak, lépcsők titokzatos világából, a gyerekkorából, az utazásaiból. „Lehet, hogy mindez romantikus, de ezzel nem vagyok egyedül” – jegyezte meg Zumthorra utalva. Magával ragadta hazája 60-70-es évekbeli építészete is, Oton Jugovec és Vojteh Ravnikar munkáit külön kiemelte.

 

Marusa Zorec
Marusa Zorec és az előadását tolmácsoló Kruppa Gábor

 

Zorec különös érzékenyége, beleérzőképessége, intuitív munkamódszere és gondolati következetessége főképp műemlékrekonstrukcióiban, illetve régi épületekbe illeszkedő munkáiban nyilvánul meg, a ljubljanai ferences kolostorban kialakított kápolnában, a Ravne na Koloskem-i várkastélyban kialakított könyvtárban, a Seča pri Portorožu-i Villa Ventrelli együttes bővítésében, a pirani városfalhoz és a maribori városházához kapcsolódó köztérrendezés terveiben. A ma már nemzetközi téren is jól ismert brezjei szabadtéri oltár tervezésének története maga is egy sajátos építészeti mű, a Jože Plečnik által kialakított térhez való illeszkedése pedig úgy szakít a műemlékekhez kapcsolódó új építmények tardícionális formálásmódjával, hogy közben ezer szállal kötődik a századeleji építésznagyság szelleméhez.

 

Wesselényi-Garay Andor és Emiel Lamers
Kruppa Gábor és a konferencia egyik szervezője, Vámos Dominika

 

Emiel Lamers neve legfőképp az A10 című folyóirat olvasóinak lehet ismerős: a holland építész 2005 óta ír cikkeket egyfajta helyi tudosítóként a magyar kortárs építészetről. Először saját munkáit ismertette. Kísérleti projektjei, a holland lakásügyi minisztérium megbízásából készült tanulókabin és az úsztatható mobiliroda után a holland vízirendőrség számára Hansweertben épült zsilipház következett: az irodát, garázst és raktárakat magába foglaló régi épület átépítése során a függőleges üvegszalagokból összeállított csúcsos „orr” révén hajószerű formát kapott. Az autópályarendőrségnek is épített irodaházat Waddinxveenben: a rendelkezésre álló háromszögű telek alakját a ház is követi – a régi holland hagyományokat követő ház koromfekete vakolatot kapott, mely – mivel kétrétegű, s így belső szellőzése van – nyáron nem forrosítja fel az enteriőrt. Egy utrechti 17. századi polgárház megújítása főként technikai virtuozitásával, teljesen üvegszerkezetű teraszával tűnik ki.

Emiel Lamers előadása második felében áttért magyarországi tapasztalatainak taglalására. A konferencia talán legizgalmasabb része volt ez – egy holland építész szemével láthattuk a hazai viszonyokat, mindazt, amit ő érdekesnek, különlegesnek, helyinek tart. Lamerst elbűvölte a kézműves építés gazdagsága, azok az épületek, melyekből sugárzik a kézi munkából eredő sajátos varázs. Mint hangsúlyozta, Nyugat-Európában már szinte elképzelhetetlen, hogy egész épületeket így építsenek fel, mert a kézműves kivitelezés már megfizethetelenül drága. Ebben a tekintetben Basa Péter nagy-kopasz-hegyi kilátóját (Czér Péter-rel) és a Barabás-villához kapcsolódó pavilonokat, valamint a Kocsis József, Barnabás és Gáspár által tervezett szentendrei evangélikus templomot említette (hozzátette: feltűnő számára, hogy például Hollandiához képest milyen sok templom épül Magyarországon), de a kiemelte a Corvinus Egyetem új épületében található Pásztor Erika Katalina és munkatársai, Vomberg István és Bodóczky Antal által létrehozozott verba/signa popularia című interaktív LED-falat is, mint amely a digitális karakter ellenére kézzel készített elemekből áll.

A nagy projektek közül a pécsi EKF 2010 épületeivel kapcsolatban kételyeit fogalmazta meg, a kormányzati negyedre azt mondta, hogy az ország méreteihez és adottságaihoz képest túl ambíciózus vállakozás volt. Emiel szereti a Lánchíd 19 designhotelt, az A38 hajót, a Kopaszi-gát épületegyüttesét és a budapesti kulturálisfőváros-pályázat fontos elemeként szerepelt úszó hotel tervét, mert ezek mind igyekeztek megteremteni a Dunával való szoros kapcsolatot. A Milleniumi Városközpont tömbjeit bizarr együttesnek tartja, s nagyon árulkodónak gondolja, hogy a MűPa tervezői annak idején az A10 számára csak belső képeket voltak hajlandók adni.

 

Stempel Jan
Stempel Jan és Wesselényi-Garay Andor

 

A szlováknak született, tanulmányait Magyarországon elvégző, jelenleg Prágában élő építész, Stempel Jan a cseh építészet elmúlt két évtizedének kaleidoszkópszerű képét nyújtotta. A bőséges válogatás leginkább felsorolásszerű volt, de a rövid épületismertetéseket mindig érdekes anekdótákkal színesítette. Turányi Gábor az előadás után hangot adott annak, hogy ő „köpi-nyelni nem tud” a cseh építészet rendkívül magas színvonala és szellemi frissessége láttán. Stempel előadásának rövid összefoglalása képtelenség, inkább mellékelek egy linkcsokrot, melynek révén megismerhetők a szóba került építészek és építészirodák (nem fontossági sorrendben, illetve nem az előadáson elhangzott sorrendben, de a majdnem teljesség igényével).

Haba Péter

http://www.hsharchitekti.cz/

http://www.ciglermarani.cz/main.phtml

http://www.arch.cz/pleskot/

http://www.arch.cz/kuba.pilar/

http://www.atelier8000.cz/

http://www.d3a.cz/projects/

Ludek Ryzner

http://www.archiweb.cz/architects.php?type=arch&action=show&id=168

Ladislav Lábus

http://www.archiweb.cz/architects.php?type=arch&action=show&id=267

Zdenek Trefil

http://www.archiweb.cz/architects.php?type=arch&action=show&id=298

Šafer Hájek Architekti

http://www.sha.cz/pages/_base.html

http://www.archiweb.cz/architects.php?type=atel&action=show&id=1443

http://www.atelier69.cz/

http://www.archteam.cz/index2.php

Šárka Sodomková

http://www.archiweb.cz/architects.php?type=arch&place=cr&action=show&id=348

Marek Sodomka

http://www.archiweb.cz/architects.php?type=arch&place=&action=show&id=1613

http://www.stempel.cz/

http://www.mrva.net/2006/

http://www.adns.cz/

http://www.drnh.cz/

http://www.ksa.cz/#

http://www.burian-krivinka.cz/

http://www.projektil.cz/en/

http://www.atelierchlup.cz/

http://www.hrusa-atelierbrno.cz/

Martin Rajniš

http://www.archiweb.cz/architects.php?action=show&type=arch&id=301

http://www.ivankroupa.cz/

http://www.atelier-stepan.cz/

http://www.okplan.cz/main.aspx?lng=cz

Jiri Špaček

http://www.archiweb.cz/architects.php?action=show&id=1221&type=arch

fotó vm

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »