Katinyi mártírok emlékműve

Az emlékmű hármas kereszt alakzatot formál, amely a téren való közlekedés síkjától kissé mélyebben kialakított területen áll.Nem díjazott 40. bírálati sorszámú pályamű; szerzők: Brzozka Marek, szobrászművész, Varga Dávid, építész-tervezőművész

Nem díjazott 40. bírálati sorszámú pályamű
szerzők: Brzozka Marek, szobrászművész, Varga Dávid, építész-tervezőművész

 

 

---

Az emlékmű tiszteletadás a lengyel mártír katonáknak és egyben megemlékezés a közel hetven éve indult történelmi eseménysorozatról. A Katyńban kivégzett katonáknak nemcsak családjaik szenvedték meg a tragédiát, hanem az egész lengyel nemzet is. A tragikus esemény több felnövő generáció és számos más ország életére nagy hatással volt.

Az emlékműterv ideológiai programja nem az igazságkeresés, vagy az ítélkezés, hanem lehetőség adása a méltó megemlékezésre, figyelemfelhívás az emberiség által elítélt brutalitásra.

A tér kialakításának főbb szempontjai:
Jó megközelíthetőség, központi elhelyezkedés, teresedés, ráláthatóság, kedvező kompozíciós lehetőségek, ideális tájolás, adottságokhoz való alkalmazkodás, a tér mindennapi használhatósága és megemlékezésre alkalmas helyszín megteremtése, férőhely kapacitás bővítése.

Koncepció, formai kialakítás:
Az emlékmű hármas kereszt alakzatot formál, amely a téren való közlekedés síkjától kissé mélyebben kialakított területen áll. A hármas komponálás a három fogolytáborra utal: Sztarobelszkre, Kozelszkre és Osztaskovra, valamint a tömeges kivégzések helyszíneire: Charków-ra, Miednoje-re, Kozielsk-re.

A látszólag egyszerű kompozíciót több motívum teszi egyedivé és teljessé.
Maga a kereszt sziluett jól felismerhető jel, már messziről magára vonja a tekintetet. A keresztekről közelebb érve azonban kiderül, hogy többféle anyag összekapcsolásából alakultak ki: törzsei mészkőből, stigmái bronzberakással, a keresztrúd pedig laminált üveg.

Maga a keresztalakzat értelmezhető az áldozathozatal, a feltámadás, a szenvedés és a kegyetlen halál jeleként. Szimbóluma a halálnak és az örök életnek. A keresztények halottaik sírja fölé emlékezetül keresztfát állítanak.

Ezzel szemben a katyńi áldozatok holttestei fölé a tettesek nyírfaerdőt ültettek, hogy elfedje gaztettüket. Az emlékmű keresztjei kőből megmunkált, nyírfát imitáló oszlopok, melyek ez esetben nem az elhallgatás és elrejtés, hanem a megemlékezés jelei. Ez a fafaj jellegzetes növény az európai kontinens északi területein, mind Lengyelországban, mind a néhai Szovjetunió hatalmas területein megtalálható. A kereszt teste a nyírfa kéregmintázatához hasonló, melyen a jellegzetes sebszerű minta felfelé „kitisztul". Ez az anyagi és színbeli átmenet, melyet a keresztbe helyezett üveg hasáb áttetszőségével is erősít, a megtisztulás, a katarzis és a békevágy jele. Az ég felé törő oszlopok átalakulást, változást szimbolizálnak. Az égi és földi szféra között keresik a kapcsolatot.

Az emlékhely belső süllyesztett térrésze bazalt kőlapokkal burkolt, amely anyag jellemzője a rendkívüli keménység, szilárdság.

A burkolat raszterének kiosztását katonás rend jellemzi. Ez a határozott tartást, hazaszeretetet és elszántságot szimbolizálja, amelyet a lengyel katonák tanúsítottak, még ellenségeik kezében is. Az emlékmű belső és külső területének találkozásában a bazalt burkolat a park területe alá fut, mintha ott folytatódna, nem határozott zárással ér véget, ezzel utalva a kegyetlenül meggyilkoltak, a földben nyugvó halottak sokaságára.

A fegyvertelen lengyel katonákat brutális precízióval végezték ki. A hátra kötött kezekről, a tarkólövésekről és a kivégzések szervezettségéről számos dokumentum megemlékezik. A tömegsírok feltárásakor és a vizsgálatok során a holttestek koponyáján lévő lőtt seb kulcsfontosságú volt az elkövetők személyének felderítésében. Így ezek a sebek egyfajta stigmák. A nyírfa jellegzetes hasadó kéregmintája sebekhez hasonló, melyek felidézik a tömeges emberölés nyomait.

Az emlékhely körüli katonás rendben elhelyezett bazalt kőlapokba a lengyel katonai egyenruha gombjainak sokasága van beágyazva. Elhelyezkedésük tetszőlegesen szétszórt. A gombot a lengyel címerállat, a fehér sas díszíti. A rendezett egyenruhában meggyilkolt katonák testeit ugyan elrejthették a föld alá, de ezek a gombok örökre a talajban és  a földön maradnak. Hírmondói lesznek annak az embertelen tettnek,  ami után alig maradt más, mint ezernyi gomb a földben.