építészet : környezet : innováció

Kenji Ido lakóépülete Tamatsuban

Sűrűn lakott külváros Osaka szélén, magyar viszonyok közt elképzelhetetlenül apró telkek és nagy beépíthetőség adták a tervezés alapját, amikor egy helyi háztulajdonos megbízással kereste fel Kenji Ido építészt. A meglévő helyére teljesen új, a lehetőségeken belül tágas és világos otthont álmodtak meg. Az épületről maga Kenji Ido írt.

A házat egy négytagú, két gyermekes család számára terveztük.
Városi környezetben, mindössze 43,21 m2-es telken áll Osakában, Japánban. A környék vegyes felhasználású terület, kis házakkal, üzemekkel és irodákkal, melyek minden összhang nélkül léteznek egymás mellett.

Utcafront - nappal, fotó: Kenji Ido

A megbízó korábbi otthona, ami ugyanezen a telken állt, kétszintes faház volt. A szomszédos épületek közé beszorítva természetes fény alig jutott be a régi házba. Ennélfogva a tulajdonos fontos igénye volt, hogy a lakótér (nappali, étkező, konyha) a lehető legtágasabb legyen, pillérek és falak nélkül, valamint hogy a lehető legtöbb fény jusson be a házba, különösen a nappali terekbe.

Belső, fotó: Kenji Ido

A kicsi, keskeny telek meghatározta a telepítést: a beépíthető alapterületet maximálisan ki kellett használni. Az épület fehér kubusa teljesen eltér a szomszédaitól. Oszlopszerűen magasodó tömegébe ékelődnek a második emelet kissé elforgatott helyiségei. A család életmódjából adódóan a szülői háló és a vizesblokk a földszintre került, a nappali az első emeletre, a gyerekszobák pedig a másodikra. A tetőt teraszként hasznosítottuk.

Tetőterasz, fotó: Kenji Ido

Szerkezeti okokból az első emeleti nagy megnyitások nem nézhettek az utcafrontra, ezért a második emelet tömbjét az épület tengelyéhez képest 14 fokkal elforgattuk. Az így kialakuló köztes terek az elforgatott falak és az épületkontúr közt megnyílhattak az ég felé, természetes, felülről érkező
fénnyel árasztva el a nappalit. Mi több, a második emeleti falak egyike is kimozdul a merőleges rendszerből, ugyancsak 14 fokkal.

Belső, fotó: Kenji Ido

A dobozszerű, konzolos lépcső az egyik "fényudvarban" lebeg. Az azt határoló falszakasz origamira vagy csiszolt kristályszerkezetre emlékeztető térformát hoz létre. Játékosabb, szabadabb elemként lazít a ház szigorán, és indirekt, visszavert fényt juttat a belső terekbe.

Kenji Ido

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »