építészet : környezet : innováció

Középvonal

"keleti kereskedelmi folyosó" – mostantól ezzel a névvel is illethető a Kossuth Lajos utca – Rákóczi út tengely, kitágítva: az Erzsébet hídtól az Örs vezér teréig terjedő fővárosi pálya. Az itt található ingatlanok közül nem egy mesés fejlesztés előtt áll – tudhatták meg egy sajtótájékoztatón "a szakmai tudatformálók".

balról: Balla Erna, Gyöngyösi Zoltán, Beleznay Éva és Makkai Zsuzsanna
A főváros belső területének mégiscsak a Rákóczi út a fő tengelye – az Erzsébet hídtól számolva egészen a Kerepesi út végéig – erre kívánták felhívni a figyelmünket: Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze, Gyöngyösi Zoltán cégvezető, Makkai Zsuzsanna értékesítési vezető és Balla Erna ügyvezető igazgató (Corvin Áruház). A folyó munkálatok a Baross téren (a 4-es metró kapcsán), továbbá két jelentősebb épület (a Baross téri tervezője Skardelli György, a Blaha Lujza téri tervezője már nem Kertész András Tibor, hanem dr. Fekete Lajos), távlatban pedig a Corvin Áruház megújulása a régi külső visszanyerésével – ezek a felvázolt megújhodás fő elemei.

archív kép a Rákóczi út elejéről; Haár Ferenc felvétele az 1930-as évekből (nem a sajtótájékoztatón vetítettekből)
Beleznay Éva régi térképek és fényképek vetítésével elevenítette fel a múltat, amikor e tengely még valóban városi terek sora volt. Villamossal, fákkal, emberekkel, szállodákkal, üzletekkel, sajtópalotákkal (pl. Az Est, Pesti Napló) – volt némi nosztalgia. (A Népszínház – későbbi Nemzeti – neve nem hangzott el, csak fotókon volt látható – aztán, mint tudjuk, a metróépítés 1965-ben elsodorta). A főépítész szerint is a rossz fordulat a kettes metró építése volt, a gyalogos aluljáróval egyetemben, amikor az embereket föld alá kényszerítették. Hogy milyenek a mai állapotok, azt leginkább Koós Miklós Utcasirató című blogbejegyzéséről vett fotókkal mutatta be Beleznay. A forrás szóban nem hangzott el, de egy felvillantott szöveges oldalon megjelölte, az epiteszforummal együtt.

S hogy mit hoz a jövő: a Baross térről voltak láthatók renderelt képek: sokkal több zöld, a Baross szobor visszalépked a tér elejére. S mindehhez elhangzott, hogy a 2005-ös budapesti kereskedelemfejlesztési koncepció már tervbe vette a kiskereskedelem élénkítését, a közterek humanizálását. S hát épül a 4-es metró. Ugyanakkor a Budapest Szíve 1. üteme, melynek tervezése zajlik (Városháza – Károly körút, Astoria), még csak érinti ezt a tengelyt. A 2. ütemben várható, hogy a Blaha Lujza téri közterület fejlesztés elindul – ki tudja, hogy az aluljáró felújításával, vagy netán másképp?

balról: Balla Erna, Gyöngyösi Zoltán, Beleznay Éva és Makkai Zsuzsanna

Gyöngyösi Zoltán előbb egy eszeveszett rohanós tempóban megkomponált render-filmet vetített Skardelli tervéről (Galeria épület), majd diagrammokon kívánta bizonyítani, hogy a jövő kecsegtető. A Kerepesi-Rákóczi út vonala irodaházak tekintetében ugyan erősen elmarad a Váci út mögött, ám kereskedelem és szállodák tekintetében egyaránt vezető – turizmusban verhetetlen –, és kultúra, sport, szórakozás terén is sok lehetőséget rejt magában. Makkai Zsuzsanna az Europeumról Fashion Center-re átkeresztelt Blaha Lujza téri projektet ismertette. A nemzetközi szállodalánchoz csatlakozó épületben lesz kiskeresekedelem is, meg étterem, korzó – a bemutatott látványtervek szerint egészen lapos boltívekkel az oszlopok között, amiket bizonyára vasbetonból "faragnak" majd ki a kivitelezők... Mindez az egykori sajtópalota helyén.

Megtudhattuk még, hogy naponta 300000 ember halad át ezen a csomóponton, s szó esett még arról is, hogy az ingatlanfejlesztő cég Budapest mellett ott van Bukarestben, Prágában, Varsóban. Az 1926 óta működő Corvin Áruház megújhodására viszont még várni kell. Balla Erna elmondta, hogy még nincs tulajdonosi döntés, jelenleg 4–5 koncepció is kiérlelés alatt van. Ami biztos: az eredeti főhomlokzat rekonstruálásában gondolkoznak, ha majd eltávolítják a fémfüggönyt.

S hogy mindez várható-e 2009 végére? – hangzott el az újságírói kérdés. Nyilvánvalóan nem, de sínen lesz már a tengely megújhodása – szólt a válasz. Lesznek humanizált részek, a két nagy ingatlanfejlesztés közül az egyik bizonyára elkészül. Talán lehetne foglalkozni az árkádosított házak megújításával is - Beleznay Éva ezen felvetésemre úgy válaszolt: valóban fontos kérdés, mert a házak ugyan magántulajdonba kerültek a lakásprivatizáció során, a telkükön lévő árkádok viszont közterületi használatba adott, fővárosi illetőségű területek. A közterületi programba illeszkedő felújításukat igyekeznek komplexen megoldani, a telekegyüttesek belső tereinek, udvarainak újraformálásával.

Nyilvánvaló, hogy sok türelemre van szükség ahhoz, hogy az Utcasiratóból Utcaünnep legyen – de ne adjuk fel a reményt, és pár sikeres fejlesztés talán beindítja a folyamatot. Csak persze tudjuk, hogy e középvonalon majd' minden a közlekedésen múlik, s láthatóan a gépkocsiforgalom egyelőre csak nő és nő.

vm

9 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »