építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Megjelent az Országépítő 2017/1-es száma

A tartalomból: Plasztikus formálású csomópont – Az új arnheimi főpályaudvar (építészet: UNStudio, szöveg: Peter van der Ree)| Műemlék-helyreállítási misszió a Machaeruson ( Dr. Vörös Győző); A kiszsolnai templom megmentése – Giotto Zsolnán (Papp Szilárd, Kiss Lóránd, Kollár Tibor); Főépítészek -  Interjú Krizsán András főépítésszel (Csóka Balázs, Terdik Bálint); Gyógynövény-völgy. Ökocentrum, Zánka (építész: Krizsán András DLA, szöveg: Dénes Eszter); Vándorokból mesterek - Interjú Engelmann Tamás építésszel (Erhardt Gábor); Engelmann Tamás építészete (Erhardt Gábor); „…csak tiszta forrásból…” – A bartóki modell hatása az építészetre (Csernyus Lőrinc); Egy reneszánsz ember – Interjú Diószegi Lászlóval (Szűcs Endre)| A Makovecz-életmű gondozásáról – Interjú Csernyus Lőrinccel; Istanbul 100 – Kós Károly kiállítás

Hollandia új pályaudvarai közül kiemelkedő helyet foglal el az arnheimi főpályaudvar (UNStudio), mely illeszkedik a modern világot jellemző mobilitás fogalmához, annak meghatározó kifejeződése. Az épület fluid struktúrája nem valami különleges formaképzés eredménye, hanem pusztán az utasmozgások alapos vizsgálatának valóságba való átültetéséből származik. Az idestova 20 évvel ezelőtt tervezett, de nemrég átadott épület a mobilitás korszakának szimbólumává vált, jól sikerült példája egy művészi, egyben felhasználóbarát alkotásnak. Olyan közlekedési csomópont született, ahol az utast magával ragadja a mozgás és az utazás élménye. Peter van der Ree írása.

Főépítészek c. rovatunkban Csóka Balázs és Terdik Bálint Krizsán Andrással készült beszélgetése olvasható. Krizsán András DLA egykori vándorépítész 25 éve Pula község főépítésze. Sokoldalú építészeti tevékenysége az ország legkülönbözőbb térségére terjed ki, alkotómunkájának kiemelkedő eredményei azonban a Balaton-felvidéken sűrűsödnek. Felelősségteljes főépítészként és a táj szerelmeseként állította össze az arculati kézikönyvek hazai mintájaként szolgáló Balaton-felvidéki Építészeti Útmutatót. A Falufejlesztési Társaság társalapítójaként a szakma figyelmét az aprófalvak, a kistelepülések, a vidék építészeti és társadalmi problémái felé irányította. A máig sikerrel működő Csütörtöki Iskola szervezője, a Nagyapám háza mesterinasprogram gazdája, 2016-tól a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.


az Országépítő 2017/1-es száma


A gyógynövénytermesztésnek Magyarországon évszázados hagyományai vannak. A mai napig világhírű és a nemzetközi piacokon keresett árucikk például a levendula, a szabolcsi menta, a magyar kamilla. Mindeközben a dédanyáink által ismert házi gyógymódok mára feledésbe merültek, az egykor közös tudásként élő népi gyógymódokat és a gyógynövények ismeretét csupán egy-két megszállott füvesember őrzi. Ezt felismerve született meg Takács Ferenc kertészmérnök és gyógynövényszakértőben a Gyógynövény-völgy elképzelése. A Balaton-felvidék minden megpróbáltatás ellenére máig őrzi jellegzetes hangulatát, táji, természeti értékeit. Takács Ferenc a gyógynövény manufaktúra és oktatóközpont a régióban főépítészként és tervezőként is bizonyított Krizsán Andrást bízta meg. Az általa összeállított Balaton-felvidéki Építészeti Útmutatóban összefoglalt elvek gyakorlati megvalósíthatóságáról tanúskodik a munka: egyszerű, nyugodt forma, minőségi és természetes anyagok, tiszta egyszerű szerkesztés jellemzi a tájba illesztett épületet, mely mintaként szolgálhat arra, hogyan kell ebben a jellegzetes környezetben viselkedni, tanulva az elődöktől és arra építve újat, mait alkotni. Dénes Eszter írása.

A Kós Károly Egyesülés több mint 25 éve alapította meg ma is aktív, posztgraduális képzést adó Vándoriskoláját, amelyben eddig közel nyolcvan hallgató szerzett diplomát. Engelmann Tamás a Vándoriskola első hallgatói között volt. A Budapesten élő és alkotó, egyedi formálású családi házairól ismert építészt vándoriskolás éveiről és a szakma gyakorlásáról kérdezte Erhardt Gábor, aki egy külön cikkben Engelmann Tamás három családi házát is elemzi. A nagytarcsai Gyűrű-ház gondolati letisztultságával, egységességével lezárja, mintegy összegzi addigi formakísérleteket. Sajnos Magyarországon az Engelmannéhoz hasonló, egyedi, minőségi építészet nincs jó helyzetben. A médiában és az oktatásban gyakorlatilag egyeduralomra jutó − magát egyedüli kortársként meghatározó − minimalizmus egyre magasabb elefántcsonttoronyba zárja magát és a teljes építészetet. Ezek a házak azon túl, hogy felszínesek, nem az átlagos megrendelő életszínvonalát tükrözik, olyan igényeket és divatot diktálnak, ami csak egy szűk réteg sajátja. A módos emberek minden korban igazodni akarnak a magas építészethez, ugyanakkor napjainkban az extremitást (egyelőre még) elutasítják. Így válik a semmitmondó építészet a mainstreammé. Ebben a szcenárióban az Engelmann Tamás által művelt, jól beazonosítható, egyedi építészet fel sem merül mint lehetőség egy átlagosnál kicsit jobb módú, potenciális építtető számára, sajnos.

II. András magyar király volt az V. Szentföldi Keresztes Hadjárat vezetője, éppen 800 éve ért partot hadseregével Levantéban. Az európai egyetemes történelem valamennyi szentföldi kereszteshadjárata előtt egyetlen cél lebegett: felszabadítani a Szentföldet, hogy az evangéliumok szent helyeinek meglátogatása a keresztény zarándokok számára zavartalanul történhessen meg. A Jordán Királyság Michele Piccirillo atya halálát követően nemzetközi pályázatot írt ki a Holt-tenger keleti partján, Heródes Antipas tetrarcha egykori királyi palotájának halott műemlék-együttesét, a Machaerus hegycsúcsra emelt ősi várkastélyának koncessziójára. A régészeti koncesszió 20 éves szerződését a magyar pályázó nyerte el, amelyet 2009-ben írt alá Makovecz Imre, a Magyar Művészeti Akadémia szentföldi missziójának kutatócsoportvezetője, aki a kezdetektől támogatta Vörös Győző elképzelését. Arról a történelmi helyszínről van szó, ahol Josephus Flavius tanúsága szerint Keresztelő Szent Jánost bebörtönözték és lefejezték, Salome hercegnő ezen falak között táncolt, János innen küldte a tanítványait Jézushoz Galileába. Keresztelő Szent János mártíromságának helyszínét a mohamedánok is szentként tisztelik, Jánost a saját prófétájukként tartják számon, ezért nem csupán keresztény, de muzulmán zarándokok is felkeresik a Jordán Királyság ma ismert legősibb királyi palotájának régészeti feltárásaink alatt álló romjait, a Machaerust, akárcsak Jeruzsálem szent varosát. A régészeti feltárás folytatását és a zarándokhely kialakítását Vörös Győző ókorkutató vezeti, magyar építészek (Dobrosi Tamás, Dósa Papp Tamás, Arnóczki Imre Balázs, Makovecz Imre közvetlen munkatársai) bevonásával. Dr. Vörös Győző írása.

Az erdélyi Kiszsolna romos templomra egy közelmúltban történt felfedezés hívta fel a hazai és nemzetközi figyelmet: szentélyében Giotto elpusztult Navicella-kompozíciójának a negyedik, eddig ismeretlen másolatát sikerült beazonosítani. Arra a kérdésre, hogy hogyan került Giotto kompozíciója a nyugati kereszténység egy meglehetősen periferikus helyszínére, egyelőre nincs egyértelmű válasz. A 12. sz. II. felében németek által alapított falu templomát a 14. sz.-ban építették. A reformációval a közösség evangélikussá lett, a középkori falképeket lemeszelték. A II. világháború végén a zsolnai németek az észak-erdélyi szászsággal együtt egységesen nyugatra kényszerültek menekülni, s csak kisebb részük tért vissza a háború után. A falut ekkor főleg románokkal telepítették be, s az elöregedett szászság kihalásával a templom az orthodox egyház tulajdonába került. A 90-es években hajóboltozata, részben tudatos pusztítás eredményeképpen, teljesen beomlott, mára részben a falai is összedőltek. Helyi, erdélyi és magyarországi értelmiségiek próbáltak tenni a templomért, de a helyi vezetést és a román minisztériumot mindez hidegen hagyta. Próbálkoztak tudományos és diplomáciai vonalon, eredmény nélkül. A magyarországi Rómer Flóris Terv azonban támogatta a középkori Magyarország kulturális örökségének fontos emlékének megóvását. Lois Abbingh sportolót is megnyerték az ügynek, hatására a megyei tanács is partner lett, a romot megyei tulajdonba vették, és a magyar támogatás összegének megfelelő forrást bocsátottak rendelkezésre. A magyarországi Teleki László Alapítvány bonyolítja a sürgősségi munkálatokat. A szervezők célja, hogy a reménytelennek látszó küldetés a magyar–román-együttműködés sikertörténete legyen. Mindeközben a Beszterce vidéki műemlékek állapota drámai, ha nem bontják le a templomokat, akkor új tulajdonosaik brutálisan átalakítják őket. Papp Szilárd, Kiss Lóránd és Kollár Tibor cikkéből megismerhetjük a kiszsolnai templom megmentésének viszontagságos történetét.


az Országépítő 2017/1-es száma


A 21. század kezdetén Európának olyan szellemi és lelki megújulásra van szüksége, amely tiszta eszméken, és egy új egyensúly megteremtésén alapul. Bartók Béla zenei öröksége magyarul európai, európai módon magyar, valamint egyedi és egyetemes. Bartók Béla fő üzenete, hogy az erős nemzeti karakterek megőrzése mellett is lehet más népekkel együttműködni és együtt élni. Ezt vallotta, és oly módon teremtett új, csodálatos zenei nyelvet, amelyben minden és mindenki hagyománya megmaradt. Ars poeticája szerint a progresszív, új utak csakis a tradíciók folytonosságára építkezve és a „tiszta forrásra” alapozottan válnak időtlen és örök érvényű üzenetté az emberiség számára. Elég a zenei nyelv kifejezést az építészeti nyelvvel helyettesíteni, és a fenti mondat egyből üzenet az építészek számára is. Létezik-e a bartóki „zenei nyelv” megfelelője a kortárs építészetben? – ezt a kérdést járja körül tanulmányában Csernyus Lőrinc.

Diószegi László történész, a határainkon túli magyarság történetével és jelenkorával foglalkozó Teleki László Alapítvány igazgatója. Több tanulmányt jelentetett meg a Duna medence országainak együttműködése, a romániai magyarság, a moldvai csángók története és a határainkon túli magyar épített örökség megőrzése témakörökből. Nemzetközileg ismert koreográfus, néptánctanár, a Martin György Néptáncszövetség elnöke. Mindeközben több a magyar néptánccal, népművészettel kapcsolatos film és sorozat szerkesztője, rendezője. Egy igazi reneszánsz ember a 20.-21. század fordulóján. Szűcs Endre interjúja.

Két évvel Makovecz Imre 2011-ben bekövetkezett halála után kormányhatározat született az életmű gondozásával kapcsolatos intézkedésekről. Két évre rá, a mester születésének 80. évfordulóján a magyar kormány − kifejezve, hogy az életmű megóvásra érdemes kulturális és nemzeti értéket képvisel – bővebben rendelkezett az életmű és a hagyaték gondozásáról, s annak a jövő nemzedékkel való megismertetéséről. Egy évvel később, tavaly decemberében jelent meg e döntés módosítása, mely az időközben elvégzett felmérések értelmében immár konkrét feladatokat jelöl ki. Az eredményekről és a tennivalókról Csernyus Lőrinc építészt, a kuratórium tagját kérdezte Dénes Eszter.

Az ismertetés nem teljes körű, a folyóiratot keresse az újságárusoknál, vagy terjesztőinknél (Lapker Zrt., FUGA, MÉSZ, Írók Boltja, Líra Könyváruház, Ráday Könyvesház, Püski Kiadó).

Megrendelés, előfizetés: (+36 1) 322-06-77, haabkatalin@gmail.com

www.orszagepito.hu