Egyéb cikkek

Miskolc Bodótetõ tervpályázat városi lakóegyüttes (szomszédsági egység) létrehozására

1/10

1/10

Miskolc Bodótetõ tervpályázat városi lakóegyüttes (szomszédsági egység) létrehozására
Egyéb cikkek

Miskolc Bodótetõ tervpályázat városi lakóegyüttes (szomszédsági egység) létrehozására

2003.01.19. 23:00

A 8. bírálati sorszámú pályamû

A 8. bírálati sorszámú pályamû.
Szerzői: Szepesi Viktor (AULA Építésziroda Kft), Fadgyas Győző, Nyeste Ildikó, Varga Illés, Füzesséry Zoltán, Bordi János, Csiha Katalin.

 

1/10

2/10

 

Biztos, hogy a Bodótető Miskolc egyik legnagyszerűbb lehetősége, amennyiben a jövendőbeli fejlesztő piacképes lakóingatlanokhoz keres összefüggő területet, illetve ha a miskolci ember új lakóhelyét kiemelkedően szép, és jó adottságokkal bíró új övezetben keresi. Időben is messze mutató kvalitások az itteniek: nem csupán arról van szó, hogy egy periódusban épült, egységes arculatú, de mégis változatos építészeti együttesben a legtöbben szeretünk lakni, hanem lehetőség szerint több emberöltőn keresztül, folyamatosan magas életminőségben, újkeletű fogalommal élve, fenntartható keretek közt szabadon akarunk lakni. Törekvéseinkben sok az ellentmondás: biztonságban akarjuk tudni családunkat, de nem bezárva; természetre vágyunk, de lehetőleg a városközponthoz közel; az energiákat függetlenül és ellenőrizhetően akarjuk használni, de kényelemben, lehetőleg minél kevesebb utánajárással, satöbbi. A Bodótető-jellegű városfejlődési állomásoknak tudniuk kell kibékíteni ezeket a valós vagy vélt ellentmondásokat.

 

3/10

4/10

 

A városból nyugatra, a Bükk felé kivezető völgy tágas, levegős hely, déli lejtőjét régtöl fogva gyümölcsösök tarkítják - természetesen. Nagyon jó itt nekik. Arrébb aztán szurdokká szűkül, a "Huták"- nál megint csak kiváló mikroklímát teremtve. A napos domboldalak és -gerincek egyik utolsó, legkeletebbi, a gyümölcsösök hangulatát a város szívébe lopó nyúlványa a Bodótető. Közel kelet-nyugati lankás háta szélesen fordul a Nap felé, elsőrangú helyet kínálva a napenergiát passzívan és aktívan használó épületeknek.

A beépítés alapvetően a hegy vonalát követi, kelet-nyugati, sorház jellegű épületekkel a terület legnagyobb részén, ami a már meglévő keleti, keretes, dél felé fölbontott beépítésbe hasonló jellegű tömbökkel vált át. A sorház-jellegű tömbök a keresztirányú átlátás biztosítása érdekében vetődésekkel tagoltak. Északi oldalukra alaprajzilag alárendelt helyiségeket érdemes tervezni - konyha, fürdő, esetleg dolgozószoba - hogy déli oldaluk a nappalival, étkezővel, télikerttel kitárulkozhasson a napfénynek. Itt érdemes lakásonként egy saját ki kertet kialakítani, ami az amúgy körülkerített és közösen fönntartott tömbtelektöl valamelyest szeparálható. A kelet-nyugati telepítésnek a magas naphőnyereség mellett hátránya a szélörvényesség, ami ellen az épületsávok északi oldalán telepített viszonylag magas növényzettel kell védekezni. Ez a növényzet a családi intimszféra északi szomszédok elöli rejtésére is kiválóan alkalmas.

 

5/10

6/10

 

A szabályozási tervben a dombgerincen végigfutó, a közpark felől a városmag felé mutató sétány szépen kialakítható, javaslatunkban csak alakjában és tagolásában módosítottuk, a mandulaformájú teresedésekben tagoló kertépítészetre, esetleg vízfelületre alkalmas helyeket teremtve. A keretes jellegű tömböktől nyugatra a keresztutcák vegyes használatú lakóutak, kizárólag a helyiek használatára. A lakásokhoz szükséges parkolóhelyeket a belső tömbökben a dombgerinc adottságait kihasználva, viszonylag könnyen ki lehetne alakítani terepszint alatt a lakóépületektől függetlenül, a garázsnak megfelelő ideális alaprajzzal, a lakóházakat pince nélkül építve. A területet szegélyező keskeny telektömbök esetében - így az általunk választott "B"-jelű teleknél is -, ahol a lejtés is hirtelen meredekké válik, már nem ilyen egyszerű a gépkocsik rejtett és biztonságos elhelyezése. A telek keskeny, épületenként kialakított lehajtókkal a szintkülönbség áthidalhatatlan. Vagy állhatnának az autók az előkertben, fedetten, de így az utcaképben a garázskapuk dominálnának. Ezt sem akartuk, ezért választottuk a teljes alápincézést és a házak alatti kétirányú végigközlekedést. Az alápincézés részben vagy egészben a lejtős terep lépcsős beépítése miatt amúgy is szükségessé vált volna illetve a tervezett épületek gépészeti helyigénye is nagyobb a ma megszokottnál; azt is pincében akartuk biztosítani. Az épületlánc végein a ki- és behajtásnál lámpás kapcsolatot terveztünk, ami a napi kb. 30 autó forgalmát kényelmesen irányíthatja. A legtöbb lakáshoz két autóhelyet tudunk biztosítani - amit egy nagycsaládi 120 m2-es lakás esetén legtöbbször ki is használnak. Ha két beállóra nincs szükség, a fennmaradó pincei hely könnyen raktárrá, műhellyé alakítható.

 

7/10

8/10

 

A 21 lakásból 18 db kétszintes, 3 db pedig a pinceszinten - a hegyoldalból kibukkanva - helyezkedik el. A pinceszinti lakások zöldteteje a fölötte lévő kétszintes lakások egyéni kiskertje, míg a közös kertrészbe az ikerházak közötti lépcsős lejárón lehet lejutni. Az épületeket mi sorház jellegűeknek nevezzük az utcaképi megjelenésük miatt, bár valójában egymásra tolt ikerházak, melyek bütüről, azaz a házak közötti sliccekből közelíthetők meg. Így intimebb a bejárat és mivel a lakást hosszoldalon közelítjük meg, kedvezőbb lehet az alaprajz, nem olyan csőszerű, mint egy sorháznál. A központi lépcsőtértől északra a kevésbé fényigényes helyiségeket, míg a panoráma irányába a főhelyiségeket helyeztük. Délre a völgy felé nézően besüllyesztett télikerteket terveztünk, ami hosszú távon az év legnagyobb részében passzív módon alapvetően hozzájárulhat a lakás energiaháztartásához.

A döntött síkú tetőtéri tömbök déli oldalára nagy hatásfokú, vákuumcsöves-kollektormezőt terveztünk a napenergia aktív hasznosítására, melyhez a szükséges nagytérfogatú víztartályokat a pincében helyeztük el. Ekkora tetőfelületről már célszerű a csapadékvíz felfogása, mellyel a teljes kert öntözése megoldható. A vízgyűjtő ciszternát a telek legmélyebb pontján, a délkeleti sarokban helyeztük el, ahonnan szivattyú juttatja a vizet a magasabban fekvő öntözőberendezésekhez.

A lakások fűtését gazdaságossági és flexibilitási szempontból az egész tömböt összefogóan javasoljuk megoldani. Erre a célra a keleti garázslehajtó mellett a pincéből nyílóan kazánház-hőközpontot terveztünk, ahonnan a lakásonkénti hőmennyiséget mérve, szabályozva, felügyelettel biztosítható a fűtés. Ez a megoldás a későbbiekben egy energiaár-változás esetén a fűtőanyag váltását is egy kazán cseréjével viszonylag flexibilissé teszi. Lakásonként egyedi fatüzelésü kiegészítő fűtést terveztünk, ami az átmeneti időszakokban hasznos, lakásélményben pedig kellemes. Ekkora együtt üzemeltetett lakótömbnél már érdemes a hővisszanyerés gondolatával is foglalkozni, javaslatunk szerint ez gazdaságosan történhet a szennyvíz hulladékhőjéből, mellyel a fűtési vizet lehetne előmelegíteni.

 

9/10

10/10

 

Az épületek anyagainak kiválasztásakor próbáltunk olyan szépen öregedő, természetes anyagokat keresni, melyek az energiatudatos építészet céljait hatékonyan szolgálják, és egyben Miskolc építészeti képében is megszokottak, otthonosak. Így választottuk a nagy hagyományokkal rendelkező klinkert, melyből nagyon jó hőtechnikai tulajdonságokkal bíró réteges falazat építhető. A tetőtér kiszellőztetett fa könnyűszerkezetes, a tetőidom sávos fémlemez-fedésű vastaglégréses hidegtető.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk