építészet : környezet : innováció

Mitől lesz más, ami ugyanaz?

Újabb luxus-irodaház készülődik világra jönni Budapest belvárosában, a földszintjén felújított, nosztalgiát idéző századfordulós kávéházzal, utcára nyíló üzletekkel és a környező közterületek megújításával. A Tippin Corporation a hajdani Tőzsdepalota, vagyis a volt MTV székház Szabadság téri műemlék épületét vásárolta meg, hogy megmentse a főváros eme becses értékét. Mindezt profi stábbal teszi, és meggyőző szakértelemmel kommunikálja. A terveket a Beyer Blinder Belle New York-i iroda készíti, magyar részről a CMA International budapesti építésziroda működik közre a munkában. Zöldi Anna írása.

A Tőzsdepalotát 2006-ban vásárolta meg a kanadai cég, azóta folyik az előkészítés, majd ennek alapján a tervezés. Az építési engedélyt 2010 őszén kapták meg, a felújítás befejezését 2014-re tervezik. Összesen tehát minimum nyolc évet szánnak arra, hogy eljusson a vállalkozás addig a pontig, amikor a startpisztoly eldördülhet. A megtérülést pedig kifejezetten hosszú időre tervezik, hiszen műemlék épület esetében az építésre-felújításra fordított összeg jóval nagyobb. A cég társberuházói között megtalálhatóak a világ legtekintélyesebb intézményi befektetői, amelyek értékálló épületekben és hosszú távú befektetésekben érdekeltek, így a Tőzsdepalota eleve jó választásnak tűnik, még a fejlesztő szerint Budapesten megtalálható kivételes épületállományon belül is. Michael Tippin 2005-ben járt először Budapesten, és 2006-ban telepítette ide cégét. Azért ide, és nem például a műemlékekben szintén gazdag Prágába, mert bevallottan itt találta meg a legnagyobb értékes és ugyanakkor az állam tulajdonában lévő - vagyis fejlesztés szempontjából szóba jöhető - épületállományt. A Tőzsdepalota 1999-ben került az ÁPV Rt. tulajdonába, a televízió albérlőként működött benne tovább. Az ÁPV Rt. több pályázat dacára sem talált vevőt az épületre, a méretek és a várható költségek mindenkit visszatartottak, még a kormányzati reprezentációs funkciót tervező idealistákat is.

 

A Tőzsdepalota
A Tőzsdepalota
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
 

 

Az 1905-re elkészült épület valóban különleges adottságokkal bír, mind alaprajzát, mind városképi megjelenését illetően. A Tőzsde épületét kezdettől fogva ide, a hajdani Újépület telkére akarták felépíteni. A szabályozás 1898-ban készült el, a tervezésre nyilvános pályázatot írtak ki, amelynek első, és egyik második díját is Alpár Ignác nyerte el. A 4,4 millió koronát felemésztő építkezés költségeiből 4 millió koronát jelzáloghitelből fedezett az építtető, így a grandiózus méretű és küllemű épület költségkímélő megoldásokkal készült, hiszen a jelszó ez volt: minden fényűzés mellőztessék. A takarékoskodás első lépéseként nem az első, hanem a második díjas terv került kidolgozásra. A Szabadság tér felé egyiptomias hatású, a Nádor utca felé klasszicizáló homlokzatok süttői és sóskúti mészkővel burkoltak, a szecessziós jegyeket mutató belső udvarok és a belső terek díszítése tégla-, és vakolat-architektúrával, illetve a belsőben festéssel készült. A tér felé forduló homlokzatot Alpár az ezzel egy időben, szintén az ő tervei alapján és művezetésével kivitelezett Nemzeti Bank épületével összhangban tervezte meg, ezért például azonos a két épület párkánymagassága. Az épület igazi erénye a funkcióhoz igazodó alaprajz. A 18 méteres belmagasságú tőzsdetermek az épület két végében kaptak helyet; a bejárattal szemben, a középen elhelyezkedő kupolacsarnokból széles, bazilikális megvilágítású folyosók vezettek a termekhez. Az utcaszinten az első világháború után bezárt Upor kávéház mellett bérbe adható üzlethelyiségek, a felsőbb emeleteken tágas közlekedő folyosókról megközelíthető irodák kaptak helyet. Ez a kialakítás gyakorlatilag egy az egyben megfelel egy mai luxus-irodaház igényeinek.

A Szabadság tér architektúrája máig hideg monumentalitásával tüntet, némiképp ki is lóg a kedvesen esetleges, eklektikus Budapesti miliőből. Építészeti kialakítása tágabb környezetével együtt a hatalmat szimbolizálja, talán az sem véletlen, hogy itt áll egymás szomszédságában az Amerikai nagykövetség és a szovjet hősi emlékmű. Az épületben a Marxizmus-Leninizmus Intézet után a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, majd 1956-2009 között a Magyar Televízió működött. A tér zárvány maradt, nagyobb tömeg csak ostromok idején gyülekezett itt. A külföldi befektető azonban épp ebben látta meg az üzleti lehetőséget – az épület múltja jó reklám, adottságai pedig egy alapos műemléki helyreállítás után gyakorlatilag ugyanazt a használatot teszik lehetővé, amire az épület eredetileg készült.

 

A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

 

Az alapos takarítás viszont szükséges, a TV idején ugyanis valóságos labirintussá változott az épület. Mint egy élő organizmus, úgy nőtte be az idegen funkció a számára túlzottan nagyszabású tereket: stúdió épült a tőzsdeterem belsejében, a folyosók osztódtak, lépcsőházak jelentek meg sosem volt helyeken – az épület ma hangyavár, szomszédos helyiségekbe több emeletnyi kerülővel lehet csak eljutni. A legizgalmasabb objektum a tetőn található mikro-torony, amely a Parlament és az Amerikai követség között félúton nyilván nem csak az esti mesét közvetítette. Mivel hely volt bőven, pénz viszont annál kevésbé, a TV többnyire csak burkolt, nem bontott. Így az eredeti ornamentika nagyrészt megtalálható, illetve a meglévő nyomok alapján rekonstruálható.

 

A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

 

A fejlesztő nem sajnálta az energiát a bonyolult történetű és összetett állapotú épület feltárására. Alapos háttérmunka előzte meg a tervek kidolgozását, amelyek maguk is alaposak - az észak-amerikai gyakorlatnak megfelelően már engedélyezési szinten kiviteli tervbe illő csomópontokat tartalmaznak. A tervezést egy műemlék-felújításban jártas, nemzetközi viszonylatban jegyzett cégre, a Beyer Blinder Belle tervezőirodára bízta, magyar partnerként a CMA International budapesti építésziroda vesz részt a munkában. A neves New York-i iroda munkája volt többek közt a Chrysler Building, a New York-i Grand Central vasúti pályaudvar, illetve a Rockefeller Center felújítása is. Igényességükre jellemző, hogy számos rajzot kézzel készítettek, ezek a 2010-es év 50 legjobb látványképe közé bejutott 3D-s tervekkel (magyar építész és látványtervező, Fretyán Viktor munkája) és az épület modelljével együtt már megközelítő képet adhattak a hallatlanul bonyolult, 49000 négyzetméteres épület hasznosításáról. A helyreállítási módszertan és filozófia lényege, hogy az épület eredeti állapotát - ahol csak lehet - visszaállítják, a hozzátétel vagy bontható, vagy nem látható, és mindenképpen hozzáadott értékkel bír a használat szempontjából. A szimmetrikus alaprajz lehetőséget ad arra, hogy az elpusztult és eredetileg két példányban létező terek, részletek közül csak az egyiket állítsák helyre – ez történik például a két bazilikális folyosó esetében. Kortárs beavatkozást csak olyan helyeken alkalmaztak, ahol a funkció ezt feltétlenül indokolja, így felülvilágítók és üvegezett tetőfelépítmények kerültek a tető szintjére, az utca vonalától visszahúzva. Hosszas mérlegelés, és sok változat után végül is a mikro-tornyot - mint az épület történetének szerves elemét - megtartották, és beüvegezték.

A tervezői és fejlesztői szemléletet jól példázza a tőzsdetermek esete. A 18 méter belmagasságú, 1000 négyzetméteres termek kihasználása elsődleges jelentőségű, hiszen az épület alapvető problémája a hasznos alapterület kihasználatlansága: 27000 négyzetméter irodára 10000 négyzetméter közlekedőterület jut. Ezt az aránytalanságot a fejlesztő a luxus kategória érdekében bevállalta, a két hatalmas légteret azonban mindenképpen több szintre kellett osztani. A terv jelenleg a meglévő műemléki szerkezettől elhúzott, független, és utólag roncsolás nélkül bontható födémek építésével számol, amelyek a terem belső, három szint magas, ornamentikával díszített falát szabadon megmutatják, sőt, egy felülvilágító segítségével még izgalmas látvánnyá is formálják.

A megjelenés általában a funkcióval azonos hangsúllyal jelentkezik, például külön fénytanulmány készül az épület látványos, ámde takarékos külső megvilágítására. Az átgondolt használatra pedig jó példa a klíma és a homlokzati nyílászárók viszonyában hozott döntés: bár klimatizálás szempontjából célszerűbb lenne a passzív épület, a tervezők figyelembe vették, hogy Budapesten az irodai dolgozók még luxus kategóriában is szeretnek ablakot nyitni, így ennek megfelelően tervezték a nyílászárókat.

 

A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

 

A műemléki hatóság honorálta a gondosságot és kompromisszumkészséget, és zöld utat adott a programnak. Különösebb izgalomra a kortárs beavatkozások nyomán nem számíthatunk, profi munkát látunk, amely a helyreállított műemlék-épületben nem hoz létre markánsan új réteget. Ennek megítélése már filozófiai kérdés, ahogy a TV-s időszak labirintusának teljes felszámolása is, hiszen az épület történetének ez az időszak is szerves részét képezte. A végeredmény egy irodaház lesz, utcára nyíló üzletekkel és egy felújított kávéházzal. A módszer, ahogyan a Tippin Corporation dolgozik, imponáló, és láthatóan sikeres. Mondhatnánk azt is: mintaszerű - bármennyire nem szokás ezt elhinni. Szilárd és átgondolt koncepció, a tervezésben és a hatóságokkal történő együttműködésben rugalmasság és kompromisszumkészség, és szolid kreativitás - ez a tendencia mindenesetre ma Magyarországon egyrészt ismeretlen, másrészt úgy tűnik, egy alapvetően konzervatív országban ez lehet sikeres. Mindezt pedig az építész szakma és a nagyközönség felé példamutatóan kommunikálják, a házat előadásokon és bejárásokon bemutató kolléga imponáló mennyiségű, e cikk kereteit sokszorosan meghaladó információval szolgál az épületről, és visszatérő fordulata az elképzelésünk szerint. A Tőzsdepalota nyilvánosságra hozott anyaga több mint meggyőző - nagynevű iroda készíti a nagyszabású terveket,  módszerük és hozzáállásuk döntő fontosságú a siker szempontjából.

Zöldi Anna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »