Vasútállomás, Villány
Villány új vasútállomása a meglévö összes lehetséges hibájára válaszol. A meglévö vasútvonalon egy új helyen, a város új, kialakulóban lévő közlekedési csomópontjába terveztem. Az eddig periférián lévö állomás így a város két része - Villány és a hozzá tartozó Virágos - közé került megkönnyítve a városlakók közlekedését. Ezen kivül a legfontosabb, hogy a turisták által oly kedvelt borutcához és a város főteréhez is közelebb került, és a táj szépségével és természetességével fogadja az ide érkezőket, nem úgy, mint az elődje.
 |
 |
 |
Az állomás telepítésével párhuzamosan kidolgoztam a közvetlen integrálásának lehetőségét a város belső területeihez. A fejlesztési terveknek megfelelően lakó- és kereskedelmi területeket jelöltem ki, és adtam egy lehetséges megoldást a nagyobb rendezvények lebonyolítására. A falu gyors átalakulása várossá sok problémát okozott. Ezek egyike a csillapítatlan belső forgalom és az állandó parkolóhely-hiány, megoldásukra az új beépítésű területek határánál biztosítottam lehetőséget.
 |
 |
 |
A vasútállomás kialakult tömege egy hosszú koncepciómenet során született meg. Az alapgondolat a falusias beépítésből való táplálkozás volt. A vasútat úgy kezeltem mintha út lenne, a feltételezett két egységet - a tervezés kezdő szakaszában már kettéválasztottam az utasforgalmi és az üzemi épületet - szögben fordítottam a sínek felé a helyi beépítések mintájára. Ezután a sínekkel párhuzamos nyúlványt kapott, majd még tovább fejlödve, fokozatosan kialakult a végső tömeg. Az épület még egy Villányra jellemző koncepciósémát is takar. Az üzemi épületnél törekedtem egy fás, szárhoz hasonló kialakításhoz, ezért ezt egy tömör testként kezeltem, és fával borítottam. Ezzel szemben az utasforglmi épületet héjszerűen alakítottam ki, a vonatra váróknak csodálatos kilátást adva a tájra.
Az utasforgalmi épület belseje középre rendezett kialakítású. Itt található a váró, a jegypénztár és az utas-vízesblokk. Ugyanezen szinten, az üzemi épületben az irodákat, a vezetés helyiségeit alakítottam ki. Az alsó szintjére helyeztem a pályakarbantartói és pályagazdálkodási irodákat és a hozzájuk tartozó öltözőket.
készítette: Gyergyák János
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar
konzulens: Rohoska Csaba
opponens: Sebestyén Péter
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| terepszint.pdf | 180.8 KB |
| peronszint.pdf | 209.19 KB |
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Küldje el emailben
- Nyomtatható változat
- 5886 olvasás
Szép.
CSak kérdezném, hogy a 3Dben direkt nincs semminemű korlát a 3-4 m szintkülönbség miatt?
Gondolom látványban is megjelenne, ha lenne.
Ikon
Itt?? Ebben az országban? Ahol EGY megállóhely többe kerül mint svájcban egy egész vasútállomás?
A dzsungellé rohadó térköves peronok, a felgyújtott alumíniumkukák, a rászáradt hányásos padok országában?
Ahol a keleti pályaudvar felújított terméből a resti rohadásán át vezet az út a nyócáltalánosos hiénák karmaiba?
Gyönyörű munka. Menj el tervezni az osztrák vagy a szlovén vagy a svájci vasutaknak. :(
Meglepő és kissé provokatív terv. Kérdés, hogy a tervező figyelembe vette-e a jelenlegi és/vagy a lehetséges jövőbeli utasszámokat (menetrend, eljutási idő...). Valamint azt, hogy a Pécs - Villány - Mohács vasútvonal periferiális helyzete alapján egyáltalán mennyire reális, hogy itt a belátható időn belül bármiféle fejlődés legyen a vasutat illetően.
Másrészt: véleményem szerint a képeken látható tervezett épület nem igazán illik hazánk vasúti építészeti hagyományaihoz. Lehet, hogy ezt is figyelembe kellene venni, nem csak a falusias beépítést. Amihez egyébiránt a szögletes formákkal és ridegnek tűnő felületekkel nem sikerült túl jól illeszkedni. A leírás alapján ugyanakkor az épület funkcionálisan rendben lenne, de hangsúlyozom: nem itt és nem ma.
gyul-t
A mai magyarországon, és 5-10 éves távlatban semmi sem tűnik reálisnak. Ennyi erővel elkezdhetnénk ciántabletta gyárakat építeni. Ami pedig a vasúti, vagy bármilyen építeszeti hagyományokat illeti az országban, sikerült mindent – finoman fogalmazva – lenullázni, úgyhogy épp itt az ideje, hogy elkezdjük az új alapköveket lefektetni. Én ezek miatt nem kritizálnám a tervet.
Egy falusias beépítés, illeszkedés szeritem nem attól lesz jó, hogy kis tömegű nyeregtetős, nádfedeles házakat építünk. Sokkal otrombábban bír kinézni egy kontyolt betoncserép fedésű tető adott esetben, mint egy ilyen tömeg, építészeti forma. A vidéknek is lehetne adni végre valamit a kortárs építészetből, nem kéne hagyni elsüllyedni a provincializmus sártengerében.
ez siralmas.
öregem, te a vasutállomások funkciójából nem sokat éretttél meg. pergolák...
a tömegformálás pedig egyszerűen szánalmas nyomorgás-toporgás.
örülj hogy megkaptad a diplomádat.
rossz volt nézni
kühn p
Peti, a pergólánál konkrétan mire gondolsz?
kicsit visszafogottabb stílusban kellene bírálni a szerzőt, a konkrét kritika és a sértegetés közti határvonalat ezúttal sikerült átlépni.
jaja: általában hasznos lenne, ha olyan hozzászólások születnének, amit az ember szóban, közönség előtt is nyíltan vállalna, szemébe mondva az érintettnek.
Merthogy nem gondolom, hogy olyan sok kíméletlen zseni volna ma kis honunkban, aki ilyen kemény szavakat gond nélkül vágna/vághatna kollégák fejéhez.
Nem is beszélve arról, hogy könnyen visszájára fordulhat az ügy: sértegetni, genyózni könnyű; nagyon könnyű. Nagyon könnyen visszakaphatja az ember...
S ez nem azt jelenti, hogy ne fogalmazzunk keményen, határozottan.
Egyszerűen nem értem, hogy miért jó az, ha egymást olyan minősíthetetlen stílusban b*zizzuk le, amit a laikus közvéleménytől kértelenül is meg tudunk kapni? Bár én a laikusokat sem értem.
A cikkbeli tervről:
Nekem sem igazán tetszik:
Kedves Sityu!
Véleményemet saját nevemmel vállaltam, még ha utólag belátom, hogy túl erős volt.
Élőszóban is szoktam indulatosan, vagy élesen fogalmazni tervről.
Ugyanúgy megkapom én is, meg még meg is fogom kapni.
Nem buziztam le senkit.
Elemzésed a tervről pedig pontos és részletes.
Üdv
Kühn P
Lám-lám: az indulatosság elleni kirohanásomban én is indulatos voltam; s ebből adódóan pontatlanul fogalmaztam: természetesen a lebuzizás egyrészt nem szerencsés kifejezés, másrészt természtesen nem is a konkrét esetre vonatkozott, hanem egy sajnálatos módon általánossá váló jelenség érzékeltetése szeretett volna lenni.
Jó tanulság ez, hogy írásban még egy ilyen meglehetősen kötetlen forma (mint ez a fajta hozzászólás) esetén is másként kell fogalmazni, mint élőszóban...
szerintem nagyon is szép munka!
dongianni
Kedves Hozzászólók!
Először is örülök minden egyes ÉPÍTŐ kritikának, szerintem ezekből lehet a legtöbbet tanulni. Nem szeretnék egy hosszú, „védésbe” belemenni. Olvasva a reagálásokat azonban egy-két dolgot megjegyeznék:
Először is a feladat egy tanulmányra, és az ahhoz csatlakozó programhoz kapcsolódik. A program tömören: Pécs 2010 határtalan város – vasút fejlesztése – 2-3 napos körséta – Palkonya, Villányköved, Villány, Máriagyűd, Siklós, Harkány, Szigetvár – horvát igény vasút fejlesztésre- ők a határig ezt már megtették /!/, meglévő nemzetközi gyors ezen a szakaszon, négy irányú vasúti csomópont ,Mohács felé valóban megszűnne, mivel ez ráfizetés – ezzel nem is számoltam.
Sajnos,ahogy ez szóba került tényleg semmilyen, „kortárs” használható, példaértékű vasútállomást nem találtam itthon, csak az egyik hozzászóló által előhozott országokban – Svájc, Ausztria. Elismerem, az épület valóban jobban illene oda, de egy lehetséges megoldást akartam adni egy újfajta vasútállomás kialakítására itthon. Ez lehet, hogy túl fiatalos, túl „nem” magyaros, de ez egy diplomamunka, és szerintem több mint hogy felmondja a leckét:)
Az épülettel leginkább azt szerettem volna kifekezni, amit schigeru – ezt köszönöm neked - nagyon szépen helyettem leírt, hogy a vidéknek, az általam nagyon kedvelt területnek, Villánynak és környékének is legyen kortárs építészeti értéke.( Villány a borászathoz köthető épületeivemár ezen az úton jár…)
Vannak dolgok, amelyeket valóban máshogy is meg lehetett volna oldani - válasz sityunak - ezekben egyetértek, köszönöm az észrevételeit.
-restit nem akartam. Ebben a városban /Villány/, ahol csak a minőségi borról beszélhetünk, az én elképzelésemben nem fért össze a resti és a minőség, ez a két fogalom a köztudatban merőben ellentétes jelentéssel bír..(egyébként tény, hogy a restiknek van egy „különleges” hangulata:)
-a funkciókat, azok kapcsolatait a tervezés teljes szakaszában egy vasútmérnökkel konzultálva alakítottam ki. Kérdéseid jók és jogosak; utasváró - belátható vasútpálya, jegypénztár-forgalmi iroda kapcsolata, azonban ezek nem alapelvek, a praktikus használatot az elképzeléseim ugyanúgy lehetővé teszik.
-pergola: a peron teljes csapadékvédelmét egy ilyen méretű állomáson nem szokták megoldani, azonban a déli tájolás miatt mindenképpen szerettem volna kialakítani legalább egy árnyékolót.
K. Péter, remélem egyszer majd személyesen megbeszélhetjük, hogy konkrétan mit rontottam el …..szerinted ennyire…???
üdv.
gyergyák jános
Kedves Gyergyák János!
Nem volt szándékomban megbántani téged.
Belátom túl erősen fogalmaztam. Elnézést kérek.
Azt hiszem egy másik témával kapcsolatban volt még bennem annyi indulat, hogy a terved is "többet"kapott.
Tényleg nagyon rossz a véleményem a tervről, egyszerűen öncélú formalizmusnak tartom és a pergolák alkalmazását szerintem nem lehet megindokolni. Sityu nagyon részletesen elemzi is a terved, egyet is értek vele.
Szándékaid őszinteségében nem kételkedem csak a megvalósítás megy/ment félre.
Pl. az egy illúzió, hogy Villányban csak minőségi borról beszélhetünk. Ezért nem tervezni restit, azt egyszerűen nem értem. Amennyiben "nemesíteni" akarod a környezeted, akkor a restit is ennek megfelelően kell megalkotni. Ha nem teszed,egyből odarittyentik a műved mellé a kis bungit.
Üdv
Kühn P
Működne ez az épület a valóságban is? Túl a fenti megjegyzéseken, nekem ezekkel a tervekkel az a bajom, hogy a fióknak készülnek. Elképzelte a szerző, hogy az időjárás viszontagságainak kitett árnyékot adó "pergolából" egy-két év múlva mi maradna? Valamint ez a - nem tudom pontosan mi - vakolt, festett beton felület csak az első kiadós nyári záporig nem púposodna fel, omlana le, de utána.....
1. Gratula, friss, szépen kidolgozott terv ez, János. Igenis, kell az "új" hang, és ez egy diplomatervtől - mint minimum - elvárható. Ha végignézzük a magyar vasúti építészet történetét, a legjobb házak a maguk korában mind élvonalbeliek voltak, sosem a "hagyományt" másolgatók (Pfaff Ferenc, Kővári György,stb. épületei). Szóval: előre!
2. Általános észrevételem: kicsit túl sok a "gesztus" a házon, melyek nem feltétlenül, vagy nem így szükségesek (diafragma-alapfalak, "pergola", függőleges kontúrok). A ház tájképben megjelenő erejét ezek közelről inkább gyengítik, mint hozzátennének. Ez a sokat-mutatás persze a fiatalos nagyot-akarásból adódik, így értem is valahol. Ha megépülne, bizonyára átgondolnád ezeket is. De hát ez "csak" egy diplomaterv...
3. Az már persze súlyosabb kérdés, hogy a mai magyar építészetből (többé-kevésbé) hiányzó újmodern hanghoz honnan vesszük a motívumokat, motivációt. Ha már lopni kell, lopjunk a legjobbaktól - Szigi Bácsi (Szigetvári János) mondogatta konzulensként a nyolcvanas években épp Pécsett: ki mint lop, úgy tervez. Így lesznek a "stílusok".
üdvözlettel: Hadas László
Nekem tetszik a terv, főleg azért, mert látszik belőle, hogy a tervező az egész régióban gondolkodik. Érzi annak az igényét, hogy helyzetbe hozza a villányiakat, a pécsieknek, illetve a 2010, vagy utána pécsre érkezőknek lehetőséget ad a környék megismerésére. Nem beszélve a már említett horvát szálakról.
Röviden: örülök, hogy végre valaki valós problémát boncolgat a helyett, hogy valami jól csengő nevű trendi épületet/kvázi múzeumot/ renderelgetne egy arra a látványképek szempontjából legalkalmasabb helyszínen, mellőzve a MIÉRT? és a TÉNYLEG KELL EZ? kérdéseket.
Az pedig, hogy formailag kinek mennyire tetszi, az izlés kérdése. Lehetett volna még csiszolgatni, de lesz még rá alkalom...