A városépítészet mottója a "work in progress", vagyis a folyamatban lévő munka. A vendégeket egy dinamikus, átalakulásban lévő városba hívjuk. A kulturális funkciók és az őket kiszolgáló infrastruktúrák előtérbe kerülnek (I. sz. prioritás). Ezek katalizátorként fogják generálni a további elemek beindulását. A taglalt nagyprojektek (II. sz. prioritás) elkezdődnek, de nem fejeződnek be. 2010-re olyan stádiumban lesznek, melyek már sejtetik a végeredményt.

A város szerkezeténél fogva jól tagolható három sávra. Az elrendezés zónaszerű szemlélete segíti a beavatkozások strukturáltságát, ennek megértését. A város északi része egy, a folyóvizek és ártéri erdők, ligetek által határolt terület. A Szigetköz kapuja. Nevezzük vizes / zöld zónának. A város középső, bár nem súlyponti része a belváros, mely egységes barokk arculattal rendelkezik. Ezt a részt belváros-zónának nevezzük. A várost átszelő, kelet-nyugati vasútvonaltól délre található egy fiatalabb városrész, melynek uralkodó elemei a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig alakultak ki. Ezt a részt a panel-zónának nevezzük. A város struktúrája szempontjából kevésbé karakteresek a várost övező kertvárosok, melyek extenzív módon, a környező kistelepülések irányában alakultak ki.

 

 

 

 

"Győr a vízről, a víz Győrből!"
Ez a zöld / vizes zóna mottója. Köztudott, hogy Győr négy folyó találkozási pontja. A Mosoni-Duna torkolatánál néhány éven belül felépülő fenékküszöb stabilizálja és megemeli a városon belüli vízszintet. Az Iparcsatorna - Mosoni-Duna - Rába - Holt-Marcal - Pándzsa vízfolyás körbeöleli a belváros- és panel-zónát. Néhány zsilip közbeiktatásával alacsony merülésű kirándulóhajók számára hajózhatóvá tehető. A folyóvíz-ártér-töltés-város képlet lerövidíthetővé válik a folyóvíz-város formulára. A vízpart városhoz való kötésével új aktivitási zónák alakulnak ki. A fő cél a minőségi szabadidő eltöltéséhez megfelelő körülmények kialakítása, ahol az aktív és a passzív zónák váltogatják egymást, és ahol a (vissza)épített és természetes környezet egészséges egyensúlyba kerül egymással (walkscaping, landscaping, liescaping). A koncepció hangsúlyosan foglalkozik a vízparti - közvetlenül vízpart mellett vezetett - kerékpárutak létesítésével. Így a peremkerületekből a zsúfolt városrészek kikerülésével egy zöldfolyosón át lehet bejutni a belvárosba. Ez a kerékpárút illeszkedne a limes-menti kerékpárútra a Mosoni-Duna mentén (Mosonmagyaróvár - Győr - Komárom).

Mai barokk
A belváros 1989-ban Europa Nostra-díjat kapott. Azóta is folyamatosan zajlik a történelmi belváros épületeinek rehabilitációja. Mivel az épületállomány többé-kevésbé állandósult, a kulturális főváros projektje elsősorban a terek differenciált használatát veszi célba: a terek karakterológiai elemzése révén különböző, jellegüknek megfelelő kialakításukra lesz mód. Gyorsított revitalizációjuk mind a városban élőket, mind a vendégeket a köztér mint a megélt közélet színpadára csalogatja. A hangulatos udvarokat füzérként kívánjuk bevonni egy intimebb, kisebb csoportokat érintő performanszokba, kamarazenélésbe.

A belváros déli kapcsolatainak kerékkötője a várost keleti-nyugati irányban átszelő Bécs-Budapest vasútvonal. A sínrendszer lesüllyesztésével a felszabaduló terület parkká alakul, benne pontszerűen intézmények kapnak helyet. A hanghíd megszűnik a város szívében. Mivel a szintbeli kereszteződéseket bárhol ki lehet alakítani, immár semmi sem akadályozza az északi és a déli városrész összenövését. Az állomásról pedig egy árnyas ligeten keresztül sétálunk ki a peronokhoz.

Szoc+ az értéktelen felértékelése
A panel-zónában általunk vázolt beavatkozások jellege egyrészt markáns, meglévő adottságokra épít, másrészt olyan helyeken tervezett, ahol városrészt felértékelő szerepe lehet. Az elképzelés alapeleme egy korszerű városi villamosvonal. A villamospálya a meglévő és kismértékben kiegészítendő sínek felhasználásával készül, ugyanis ezek egy, a panel-zóna köré húzott kört írnak le (vasúti fővonal szélső sínpárja - gysev-pályaudvar - Marcalváros - Adyváros - teherpályaudvar). A vonal mentén 12 db megállóval felfűzhető lesz a déli városrész jelentős sávja, ezáltal szükségtelenné téve a buszvonalak felét, és csökkentve a belső részek környezeti terhelését. A körvillamos által meghatározott gyűrűig jutnak el a kertvárosi vonatok. Automata térközbiztosítással és távirányítással, továbbá jegykiadó automatákkal a vonalrendszer fenntartása is olcsóbb lenne az alacsony tengelyterhelésű villamosok okozta kisebb igénybevételnek köszönhetően.

A villamosvonalra szervezett elemek a déli városrész szociológiailag devalvált pontjainak identitást adnak. Három ikonszerű épületet tervezünk vagy szociálisan lerobbant, vagy frekventált helyen fekvő rozsdazónákba. Ez a gesztus üzenetértékű az itt élők számára: a város nemcsak a szerencsésebb helyzetű városrészekbe akarja bevinni a magaskultúrát, hanem ebbe az elmaradottabb kerületeket is be akarja vonni. Az egyes objektumok telepítésénél fontos, hogy területeket értékeljen fel, és szociológiai szempontból is fejtsen ki javító hatást (ún. Bilbao-effektus). A három intézményt körvillamos köti össze, mely a meglévő vágányrendszer részbeni átalakításával és kismértékű kiegészítésével adottságként kezelhető.

A fenti áttekintés előrevetíti egy policentrikus város képét, mely elengedhetetlen a működtethetőség fenntartása érdekében. Képzeljünk csak el egy történelmi belvárost napi ötvenezer látogatóval közel egy éven keresztül! Elengedhetetlennek tűnik a látványosságok, a programok széthúzása, a belvároshoz szorosan kapcsolódó városrészekbe való részbeni áthelyezése.

Célunk az volt, hogy egy olyan rendszert adjunk, amely egy határozott, de nyitott struktúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a cselekvési mátrixban az egyes elemek kidolgozása különböző csoportok, más-más diszciplínák együttműködésével alakul ki. A várostervezés összetettsége túlmutat az épített környezet, a közlekedés és a közművek koordinálásán. A rendszer a kulturális intézmények vázát erős infrastrukturális hálóra építi (körvillamos, vízi közlekedés).

"-kgco2 = .., -db = ..."
A városépítészeti koncepció célja egy olyan város létrehozása, melynek minden pontján érzékelhető, hogy változás állt be a környezeti állapotban. És a 2010-ig létrehozott tárgyak, épületek mindegyike a jövőben is marad, élhetőbbé téve a várost. A koncepció határozott célja az itt lakók lelkesedésének, városszeretetének erősítése, környezeti szenzibilitásának tudatosítása. A "work in progress" azt sugallja, hogy a változások nem fejeződnek be a kulturális évvel. A bekezdés elején található kettő szám pedig jelzi, hogy a tömegközlekedés javításával és a vasútvonal lesüllyesztésével, a hanghíd megszűntetésével a városi életminőség jelentősen javul.