Bazaltbor - Laposa Pincészet
Kategória:
A tanúhegyek
A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből.
Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre.
A Badacsony
A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig - szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas - különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.
 |
A borvidék klímája kiegyenlített, mentes a szélsőségektől. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok a borvidék szőlőültetvényeit nem sújtják. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A Balaton nagy víztükre igen kedvező, kiegyenlítő hatással van a klímára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. Nincsenek forró nyarak, de túlságosan zord telek sem.
A bazalt
A földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A hegyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállnak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról. A visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek.
 |
 |
A szőlő
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.
A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort, és ennek megfelelően mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.
A XVIII - XIX. században a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.
 |
A bor
A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle.
A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül, ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg.
A présházak
A hegyoldalban lévő ódon pincék, présházak már a XIX. századtól kedvelt célpontjai voltak a kirándulóknak. Archetipikus, a szőlőtáblákból „kivilágító” főhomlokzatuk jellegzetes karaktert ad a szőlőhegyeknek.
Építészet
A telek Badacsonytomaj egyik legszebb pontján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik. A badacsonyi tanúhegyek jellegzetes alakja uralkodik itt, a bazaltvulkanizmusra jellemző bazaltoszlopokkal és orgonákkal. A Borászat által készített bor is innen kapta nevét: „Bazaltbor”.
 |
A Balaton-felvidék és ezen belül Badacsonytomaj város szőlő- és borkultúrája is kiemelkedő nemzeti örökség, egyben a badacsonyi borvidék központja is.
Több telek összevonásával egy olyan hosszan elnyúló terület áll rendelkezésére, amely a badacsonyi hegy oldalától indulva egészen a lábáig húzódik. Ezt a jellegzetességet akarjuk az épületek telepítésében kihasználni: az adminisztrációs és tároló-érlelő épületet a felső telkek legmagasabb pontjára helyeztük el (a meglévő pincék kiegészítéseképpen), a feldolgozó üzemet pedig az alsó telkek szinte sík részére.
Különösen fontos szempont, hogy a domboldal rekultiválásával a természet számára is magas színvonalú, élvezhető, egymással organikus egységben működő területet hozzuk létre, amelyet bejárhatunk egy borút-on.
Másrészről fontos az a tulajdonság, hogy míg a létrejött hosszan elnyúló telek felső része inkább a természeti tájhoz tartozik, addig az alsó telek már a város részét képezi. Az épületek tervezésekor tehát ezt a szövedéket igyekeztünk értelmezni.
A felső telken tervezett adminisztrációs és tároló-érlelő épület így inkább a hegyhez tartozik, itt termelőmunka és adminisztráció zajlik. Az alsó telken kialakítandó üzem már inkább a város részét képezi, környékén találunk pár régi présházat, egyszerű geometriájú nyeregtetős épületet. Épületünk, az üzemi rész is egy hasonló archetipikus formát vesz fel.
 |
 |
 |
Mint a „Bazaltbor” elnevezés is mutatja, a borászat is fontosnak tartja az erre a tájegységre jellemző természeti kincsek, a bazaltoszlopok és -orgonák közelségét hangsúlyozni, boraiban a terroir-jelleget kiemelni. Terveink szerint is ez az egyik olyan koncepcionális elv, amely az épületek formálását is meghatározná, ezzel teremtve kapcsolatot a felső és az alsó épületek között. A hely másik jellemzője, a kúszó, tekeredő szőlőindák pedig finoman értelmezett motívumként jelennek meg az épületek homlokzatain, illetve környezetükben.
Funkció
Az épületben a borkészítés racionális vonalát tematizáltuk. A szerkezet és a terek így a termelési folyamat sorrendjében követik egymást mind vertikális, mind horizontális értelemben. A feldolgozóépület egy iparibb jellegű technológiai szárnyból és a vele szerves kapcsolatban álló érlelő-tároló funkciójú pinceszárnyból áll. A két rész ugyanakkor alaprajzilag különválik, valóban egy épület két szárnyát alkotják. A pincesort teljesen föld alatt helyeztük el, csak a bejárata emelkedik a terepszint fölé. A technológiai szárny három szintje közül csak egy emelkedik ki, kettő föld alatti kialakítással készül. A két szárnyat a föld alatt kötjük össze.
 |
 |
 |
Az épület belső szervezése teljes egészében a borász és a terroir-bor kívánalmainak megfelelően gravitációs rendszerben épül fel. A szőlőfeldolgozás a nulladik szinten történik meg az épület közepén, terepszintű csatlakozással. Itt a födémbe illesztve találhatóak meg a fogadótartályok és kádak. Egy szinttel alattuk helyezkedik el a mobil prés, majd még egy szinttel lentebb az acéltartályos erjesztők és a hordós erjesztők is. Ebben a központi részben – mely két szint magas, de a felette lévő feldolgozó térrel is közvetlen kapcsolata van – helyezkedik el a függőleges közlekedési mag is, lépcsővel, teherlifttel. A gravitációnak megfelelően az alsó szinten található a vörösboros hordós érlelő, illetve a pinceszárnyban a fehérborok hordós érlelője. A nulladik szinten történik meg a palackozás, onnan a teherliften keresztül kerülnek vissza palackos érlelésre a borok. Ilyen helyiségből négyet is kialakítottunk különböző méretekkel és klímával, mivel a palackozóhelyiségből jellemzően nem piackész termékek kerülnek ki.
A nulladik szinten helyeztük még el a szociális blokkot és a labort, valamint a gépészeti tereket. A kültéri egységeket, hűtőaggregátort a központi maghoz közel, de kültérben helyeztük el, a nyugati fal mentén, a belső szinttel azonos magasságban, de a terephez képest süllyesztve. A többi szinten már kizárólag borkészítés folyik. Fenn két külön bejáratot hoztunk létre a szőlőfogadás és a készáru kiszállítás részére, mögöttük elválasztottuk a feldolgozó és a címkéző-tároló teret.
 |
 |
 |
A belső tereket a bennük megvalósuló funkcióhoz igazítva alakítottuk ki, de mindenütt az egyszerűség és racionalitás elve mentén. A technológiai, rozsdamentes acél berendezésekkel ellátott helyiségek visszafogott látszóbeton szerkezetekkel készülnek. A padlókat öntött, csúszásmentes epoxy burkolattal látjuk el, mely könnyen tisztítható, de egyben az üzemi és használati vízzel, a vegyi anyagokkal (savak, lúgok és oldószerek) szemben is ellenálló. A lejtetett felületről a folyadékot résösszefolyókban vezetjük el. A pinceszárnyban téglaburkolatú boltozat készül, mely megidézi a hagyományos pincehangulatot és klímát, de közben korszerű formát ölt. A pincesor végén található palackos érlelő nagyobb légterében a technológiai szárny tárolóitól eltérő klímában is érlelhető palackos bor.
Kis Péter, Molnár Bea
A Bevezetésben szereplő leírások az alábbi intézmények anyagainak felhasználásával készültek: Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Független Ökológiai Központ Alapítvány, Hévíz-Infó, Zrinyi Miklós Gimnázium – Zalaegerszeg
építészet:
Kis Péter Építészműterme Kft.
vezető tervezők: Kis Péter, Molnár Bea
építész munkatársak: Bun Zoltán, Erdélyi Róbert, Hőna Orsolya, Romvári Péter, Varga Anikó
szakági tervezők:
tartószerkezet: Markovits Péter vezető tervező - MTM Tanácsadó Mérnökiroda Kft.
épületgépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás vezető tervezők - Oltvai Gépész Stúdió Kft.
épületvillamosság: Sax Dezső vezető tervező - Hochplan Kft.
bortechnológus: Kovács András, Lovassy György - Hagyo Kft.
tájépítészet: Bogner Zsuzsa - Bogner Stúdió
közműtervezés: Kádár László vezető tervező - Kádár Komplex Kft.
felvonó terv: Balázs Róbert, Tóth Miklós - HMB Kft.
tűzvédelem: Báder György
környezetvédelem: Weiner László
zajvédelem: Kiss-Leizer Géz
úttervezés: Kiss Balázs
megrendelő:
Bazaltbor-Badacsony Kft.
Laposa Pincészet
Badacsonytomaj, Római út 199.
tervezés: 2008
kivitelezés: 2009 május - 2010 május
fővállalkozó: Market Építő Zrt.
lebonyolító: Spányi és Jakab Kft.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| hr_02.pdf | 585.45 KB |
| alaprajz_-2.pdf | 458.91 KB |
| alaprajz_-1.pdf | 683.11 KB |
| alaprajz_0.pdf | 1 MB |
| a-a_metszet.pdf | 1021.71 KB |
| e-e_metszet.pdf | 533.73 KB |
| f-f_metszet.pdf | 608.76 KB |
| homlokzat_01.pdf | 761.51 KB |
| homlokzat_02.pdf | 308.57 KB |
| homlokzat_03.pdf | 480.44 KB |
| homlokzat_04.pdf | 43.88 KB |
| laposa pinceszet feldolgozouzem.pdf | 16.04 MB |
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 20067 olvasás
- Küldje el emailben
- Nyomtatható változat
De szép!
batki
Igen! Gyönyörű, kiérlelt munka!
Hetekkel ezelőtt erre jártam kerékpárral és elgurultam az ingatlan előtt. Kértem a többieket, hogy forduljunk vissza, mert van valami rendezvény a faluban, hiszen láttam egy rendezvénysátrat. Még a kerítésnél állva is csak azt éreztem, hogy ez egy műanyag rendezvénysátor, csak az építési tábla felfedeztével jöttem rá, hogy nem az, hanem egy épületnek nevezett izé.
"A telek Badacsonytomaj egyik legszebb pontján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik. A badacsonyi tanúhegyek jellegzetes alakja uralkodik itt, a bazaltvulkanizmusra jellemző bazaltoszlopokkal és orgonákkal. A Borászat által készített bor is innen kapta nevét: „Bazaltbor”.
Nos, a fentiek figyelembevételével szerintem ez egy szégyenletesen gyenge mű. Vajon mit lehet látni a Balatonról? A Badacsonyi hegyen lévő sátrat?
A modernkedést miért ott kell elkezdeni, ahol inkább a tájjellegű építészet erőltetése lenne a fontos?
László Viktor
Ez megcsúfolása és kifordítása a tájban lévő hagyományoknak. Valakik ráadásul engedélyezték is....Nem azt mondom, hogy a "modernség" nem férne bele a helyi építkezésekbe, de ez egyszerűen "gagyi".
merlin és viktoire!
Szeretném, ha megfogalmaznátok, hogy szerintetek milyen borászatot kellene építeni a Badacsony oldalába. Illetve, hogyan gondoljátok, hogy ilyen hangnemben lehet egy szakmai csapat 2 éves munkáját bírálni. Ha kritika fogalmazódik meg bennetek, akkor azt komolyan vehető szinten fogalmazzátok meg vagy maradjatok csöndben.
Legagyiztok egy ilyen házat és "szégyenletesen gyenge műnek" neveztek, annak ellenére, hogy valószínűleg úgy bíráltok, hogy nem ismeritek a szakma mélységét, de még a felületeit sem.
Egy veseműtétet is ilyen arroganciával vagytok képesek bírálni ?
Zsolt
László Viktor
Én csak a véleményemet mondtam el. Valóban nem ismerem a szakma "mélységét", mivel nem vagyok építész. A felületeit már egy kicsit jobban, pár építészirodával dolgoztam már együtt.
Közelről tetszenek a felület mintáit, de mivel elég sok ember csak távolról látja, messziről nekem egy fehér műanyagszerű épületnek tűnik.
Kedves Frikky,
Ismerem a "szakmát". De úgy tűnik azon kevesek közé tartozom, akik ugyan szeretnének minél több új és izgalmas dolgot látni (és létrehozni), azonban nem akarják, hogy az új a régi rovására menjen.
Nem gondolom, hogy Budapesten le kellene bontani a műemlék házakat azért, hogy "izgalmas" és "európai" szuperprojektek jöjjenek létre a helyükön. Meglenne a helyük a szuperprojekteknek is, bontható a fél város (rozsdaövezetek, stb.)
És azt sem gondolom, hogy a Balaton Felvidéken helyes ami történik.
Megnéztem ismét a képeket és változatlanul egy fehér rendezvénysátrat látok. Egy olyan helyen, ahol szerintem nem szabadna semmi mást, csak tájjellegű épületet építeni. Legyen az családi ház, panzió, mezőgazdasági épület vagy szuperborászat, szerintem azokat az értékeket kellene erősíteni amelyek ott vannak és amelyeket a szocializmus így is eléggé megtépázott. Menj el a környékre, nézd meg a közeli Káli medence egy-egy települését, Salföld, Köveskál...
Ezek a falvak csodálatosak, takarosak, telis-tele a hétköznapi ember számára is könnyen érthető és használatban lévő építészeti értékkel. És szerencsére az oda betelepülők ezeket az értékeket viszik tovább. (Sajnos van azonban rossz példa is, mondjuk Tagyon, ahol épülnek az új rózsaszín és kanárisárga "barbiházak"...)
Ezt az épületet pedig nézd meg a Balatonról, és kérlek mond el nekünk, hogy mit látsz. Valószínüleg mást mint közelről. Lehet, hogy közelről ötletes és kiforrott munka, de akkor olyan helyre kellett volna tenni, ahol a távolról (adott esetben a víz felől) érkezők nem találkoznak egy az egész települést uraló és meghatározó képpel, egy olyan képpel, ami messziről mást - és cseppett sem tájba illőt- mutat.
Ez a véleményem. Ezek után vádolhatsz ismét arroganciával, de megelőznélek egy gondolattal. Szerintem egy ilyen épület az egész badacsonyi hegyet betöltő elhelyezése az arrogancia.
Jaj mit láttam, jaj mit láttam (a helyi építési szabályzatban):
(7)
- az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
- az övezetben csak egyedi tervezésű, 38- 48o közötti tetőhajlással magastetős, cserép vagy nádfedésű épületek létesíthetők, a helyi - borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az Mk-2, 3, 4, 5 kertes övezetben max. 5,60 m lehet, lakóépület szélessége az Mk-3 övezetben max. 6,60 m lehet.
- terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki.
- kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyőrs területén vöröskővel.
- ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény (kerti pavilon, fürdőmedence) nem létesíthető,
- a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,
- az épületek mellett honos növényzet, gyümölcsfák telepítendők,
Ryhe
nagyon durva lenne, kizártnak tartom, hogy ez igaz. gondolom benézted és ez nem erre vonatkozik. vagy valami...
Mert az nem eleht, hogy a tervező, a beruházó, a bank és a szigorú pályáztató műszaki emberei, a tervtanács, az építéshatóság stb mind egymás után ne olvassa azt az alapművet, amit ugy hínak "helyi építési szabályzat". bizonyára ez akkor még nem volt érvényben. mert ez a hülye is látja cerép/nádtető igen? nem. vagy a minta már jogilag ok? biztos nem idéztél valamit, pl. hogy kivéve a "kiemelt beruházásokat", vagy...
jol bezavartál engem.
ha ez úgy lenne mégis, hogy amikor az egész ország megy szembe veled az autópályán Te mész jó irányba, akkor ez mélyen elgondolkodtató. akkor... valaki gondolkodtassa el az ügyészséget is... a határozat után 5 évig BÁRKI megteheti.
Szerintem is jó kis ház lett. Akár még enyhe japános hangulatot is bele tudok érezni.
szerintem gyönyörű - és örömteli, hogy Mo-n ez így, ebben a formában és minőségben megvalósulhatott - elismerés az építtetőnek és az építészeknek egyaránt.
Az idő kezelésével van baj ebben az országban. A fél ország leantikoltatja a kilincsét, mert az nagyon szép (fél, hogy nem éli meg, hogy magától kapja a patinát az anyag), a másik fele indákat rajzol a betonba. Miért nem lehet megvárni, hogy egy présházat benőjön a vadszőlő? Miért kell odacsalni?
Ráadásul számomra kétséges, hogy erre a szerkezetre fel lehet-e engedni növényzetet, nem tudom a tartószerkezet mit szól hozzá.
Harmadrészt bazalttestekről olvashatunk, amik (ezt már a képeken látom) a talaj felett lebegnek, a választott vasbeton szerkezet miatt. Egy bazalttest szerintem nem lóg a levegőben. Legalábbis ritkán :)
Szívesebben látnék valami falazott szerkezetet, rendes kőburkolattal, 5 év múlva vadszőlővel befuttatva mint ezt az irodaház építő technológiát, mert maga a telepítés, a tömegkezelés nagyon szép.
Néhány pontosítás: nem a "fél ország" rajzol indát a betonba, hanem ez az egy (rosszul tudom?... Kérek segítéget!). Nem "antikolja" a házat, hanem ornamentikát tesz a felületre - hogy ez imitálás-e ("csalás") vagy sem? Azt hiszem nem, nem tudok róla hogy a futónövény hornyokat vájna bárhol is a felületbe.
Ez itt tehát ornamentika, díszítés, és mint olyan, nagyon is helyénvaló (ráadásul igen szépen is sikerült) - és hogy vannak-e előzményei az építészettörténetben? 1-2 akad: a legkézenfekvőbbek Herzog és DeMeuron felületi kísérletei, de ott vannak a szecesszió indamotívumai is, hogy az antik építészetről - en bloc - már ne is beszéljek.
Erről az "imitálásról" egy anekdota jut az eszembe: a Beatles tagjait kérdezték egy interjúban, hogy nem bosszantja-e őket hogy sokan Beatles-parókával utánozzák őket. "Ők nem minket utánoznak - mi ugyanis nem hordunk Beatles-parókát."
Örülök, hogy megragadtad mondandóm lényegét, és válaszoltál a retorikai fordulataimra.
Én mindenesetre látok különbséget egy városi épület harmadik emeletén tekergőző indamotívum (Reök palota), és egy Badacsony tövében felépült borászat között. Míg az elsőnél kizárt hogy növényzet fusson fel a párkányig, ennél az borászatnál az építész választotta technológia akadályozza meg a környezetet, hogy birtokbavehesse a házat, így szépen rárajzolták a szükséges indákat... Nem is beszélve a szecesszió szertelenségéről, játékosságáról, ami nekem leginkább hiányzik ebből a házból.
Legőszintébb elismerésem Kis Péternek és Csapatának. Ha a Market Építő Zrt. és Batár Zsolt is jobban megerőltette volna magát az öröm teljes lehetne. Azért persze így is gyönyörű a történet.
Az idióta kommentektől és gazdáiktól is csak még színesebb a világunk.
Ìgy van!
legaläbb történik valami figyelemreméltó kis hazánkban! szakadék ide vagy oda, a magyar közízlés sajnos elég siralmas, a vizális kultúra hiányzik az emberek alapmüveltségéböl. Valószínü más nemzeteknél ez megvan.
Szerény véleményem szerint ez egy európai színvonalú mü, ami nem akar a nép által elvárt lenni. miért kellene megfelelni mindig a népnek? tervezzünk a múlt század szerint? akkor az orvos is aszerint dolgozzon, és járjunk lóval.
idengebe szakadt magyar építész
Gratulálok!
Nagyon szép és autentikus vonalvezetésű modern épület. Még májusban láttam élőben. Sajnos a security-man nem engedett be körülnézni, ugyhogy csak a kerítés tövétől tudtam szemügyre venni. Nappal nagyon szép az üvegfelületek matt zöldes hatása. Egyedüli észrevétel, ami kissé ellentmondásos számomra: nem értettem, hogy miért kellett teljesen nullázni a környezetet? Egyszerűen túl sterillé változtatták az egész telket. A teleknek egyetlen pontja sincs, amihez ne nyúltak volna hozzá a tereprendezők, ezáltal nem a környezetébe helyeződött, hanem rátelepedett, és felülírta azt. Persze 10 év múlva egészen másképp fog kinézni. Nemtudom volt-e a telken értékes növényzet, ha igen, akkor kár hogy nem hagytak belőle.
És még egy kérdés, az épülettől Badacsonylábdihegy irányában fentebb a hegyen is épül valami nagyszabású. Valaki tud információkat róla, mi az milyen lesz stb?
Fentebb a hegyen ugyanazon borászat, ugyanazon építésszel borhotelt építtetett. A kettő együtt komplex: a hegy szoknyáján a termelés (teremtés), magasabban (szintén földtakarásban) borhotel és étterem-terasz. A telek ma steril, nemsoká szőlővel újratelepített lesz, infóim szerint. (De lehet, hogy Szeremley Huba most épülő pincészetére gondolsz?)
Nekem egy hete volt szerencsém alulról és a hegyoromról is megnézni az épületeket élőben. Volt előtanulmány hozzá: Zsuppán Andris "Tőkeinjekció" c. cikke és ehhez képest próbáltam eldönteni magamban, hogy igaza van-e Andrásnak a tájba illesztés kérdésében. (jellemzően az elmarasztaló cikk fotóperspektívái alulról (békapespektíva), a Kis Péter publikáció pedig felülről, és közelről (madártávlat, közeli) közelítik meg a házat: mindkettő erős képi manipuláció, a legrosszabb és a legjobb nézőpontok.
Amit azonban sem a Heti Válasz cikknek, se ennek a cikknek a képi illusztrációja nem mutat meg, az a környező építészeti "minőség". Amit ha szóban elmondhatok aláfestésként két szóval: gyakorlatilag nincs. Nem volt a hegyen (néhány valóban autentikusnak mondható régi présházat leszámítva). A szoknyán a típusterves sátortetős kockaház dömping karöltve a szétesőben lévő "tészescsé" rettenettel, a hegyen a babáskorlátos gipszoroszlános romatische nyomja ezerrel NDK túristáknak ezis jó attitűddel, ezekhez képest a Laposa borfeldolgozó költészet, a borhotel és a terasz pedig láthatatlan, ha tetszik "tájba illesztett". Nyílván fájdalmas, hogy egy magánborászat alá 400 milla pénzt tol az unijó, meg az aktuálkormány, de én úgy gondolom, hogy kicsit "savanyú a szőlő" most ott a hegyen. Laposa Jóska évtizedeken keresztül ismételgette, hogy minőségi borfeldolgozás nélkül a Balaton felvidék tanúhegyei halálra vannak ítélve: a hegyek szőlődűlőit visszafoglalja az erdő és beépíti a weekend turizmus. Ha ilyen volumenű "tőkeinjekciók" történnek egy történelmi szőlőhegyen, annak szerintem inkább örülni kell, mert a "tájba illesztés" egyébként nem azt jelenti, hogy rakjuk tele nádtetős, tornácos kőházzal a Badacsonyt a XIX sz stílusában, vagy dózeroljunk le minden épületet, hanem azt, hogy legyünk mértéktartóak és léptékhelyesek, adjunk gazdasági esélyt egy évezredes tájhasználat továbbélésének, hagyjuk meg a hegyet a szőlőnek, és legyünk alázatosak a térformálásban, fejlesztési volumenben, tartsuk tiszteletben a terepet. Amit a Badacsonyi hegyoldalban láttam, abból a választékból nekem a Laposa pincészet tudott egyáltalán ebbe a kategóriába tartozni, néhol viszont - jellemzően a fanyalgók között - pont tetten érhető az építészeti bűn is a hegyen, csak azok alá nem tolt a "jóisten" 400 millát és nincs mögötte politikai felhang, ezért nem is hírérték egy politikai lap számára. (Bár szerintem "törököt fogtak")
A növényzet a telekről még hiányzik itt nagyon: jók rá az adottságok, hogy pótolható legyen: remélem a még át sem adott épület környezetrendezése hasonló szellemben történik meg, ahogy látom már szekérderéknyi levendula el is van a közvetlen környezetben telepítve: 2-3 év múlva szép lesz az a szőnyeg. A feldolgozó "hegynek simulása" egyébként jó esélyt nyújt arra, hogy idővel ez a hófehéren vakító absztrakt test némiképp feloldódjon (megtartva bütüjét) egy zöld szőlőlugassátorban. Úgy tűnik, hogy a Nappa Valley, Szlovénia és Ausztria után a magyar második generációs borászatok is nyitnak a kortárs építészet irányába. Én csak annyit mondok: ahol (jó) bor van, ott van (lesz) kultúra...
László Viktor
http://www.mno.hu/portal/726262
egyetértek a cikk írójával és elnézést a "gagyizásért", azt valóban nem kellett volna, megkövetem magam.
Mélyül a szakadék a köz- és szakmai ízlés között.
Egyre durvábbak a konfliktusok.
Az építész egy jó megoldást adott a feladatra. A feladat volt lehetetlen.
A helyszín exponált.
off
A program mérete soknak tűnik. A metszeteken látszik, milyen sok pénzt öltek a beruházásba (elképesztő földmunkák, mondhatni hegyeket mozgattak meg). Szinte az épület a jéghegy csúcsa. Valószínűleg a környezetvédelmi kérdőjelek nagyobbak lennének, ha egyszer valaki ezzel foglalkozna.
Ha az MNO cikkben leírtak igazak, akkor nem politikushoz, hanem ügyészséghez lehet fordulni. A jogsértéseket az tudja kezelni. Ügyészségi óvás a neve. Egyszerűen megsemmíti a jogsértő (engedélyezési vagy akár használatbavételi) egyedi határozatot.
on
Az épület nem lehet műalkotás, nem lehet önző értelemben művészet. A "közt" izlése elleni dolog elviselésére nem lehet kötelezni. Legalább a párbeszédet kellene már megpróbálni. És nem utólag. Bár az is tanulságos. Hatalmi pozicióból nem szokás itthon demokráciával kisérletezni, egyszerűbb lenézni a "közt".
Az jó példa arra, hogy az építészettel semmi baj, európai. A "lakosságnak" mégsem tetszik? Akkor a nép nem európai? A kultúrához mindenki hozzátartozik, az emberek nem kizárhatók. Lassítani kellene, a párbeszédet elkezdeni.
Mik a fő különbségek, mi a gond? Az összes szomszédhoz képest ami hiányzik: a jólét, az oktatás (szakmain túl is), demokratikus, etikus működés. A beruházóval semmi gond a legújabb trendet, technikát hazahozza (akár Széchenyi). De csak azt. Megelőzi korát 30-40 évvel.
Nem feltétlenül gondolom hogy mélyül, ha igen, akkor sem feltétlenül mai a dolog. HOgy mégis így érezzük (vagy a környékan lakók így érzik), annak okai vannak, szerintem pedig a kommunikáció szinte teljes hiánya, és ezügyben végül is csak-csak a hivatali működés vagy a szakmai közéletünk tehető felelőssé.
Az MN cikk szerint a környék lakói egyszr csak "arra ébredtek", hogy egy ott időtlen idők óta álló épületet lebontanak - holott erről hónapokkal korábban tudniuk kellett volna, az engedélyezési-bontási tervek nyilvánosak, ha ez nem volt elérhető, az mulasztás - első hibapont. MÁR EKKOR elérhetőek kellett volna legyenek az engedélyezési tervek, amihez hozzá lehetne szólni - ha nem volt így: második hibapont.
Ha ez tehát nem így történt, az valóban mulasztás, aminek lehet keresni az okait - és érdemes is, jelenkori és jövőbeni építéseink érdekében. Ezügyben ugyanakkor mindannyiunknak sok tennivalója van: a tervek nyilvánossága, az építészeti (és helyi) sajtó feladatai... de a környék lakóinak, a civil társadalomnak is hozzá kell szoknia, hogy (ha lehet minél előbb) utánamenjen őt érintő dolgoknak, és a maga helyén és módján tegye szóvá - idejekorán - a véleményét.
Mindezzel messze nem az épületet kívánnám megtorpedózni, sőt: azt gondolom, ha a fenti nyilvánossági fórumok jól működnének/működtek volna, ennek az épületnek a fogadtatása is inkább hajlana elfogadásba, neadjisten büszkeségbe. Ha viszont információhiányal, kész tényekkel, ad abszurdum bontással indul a dolog, akkor csak elutasítás, csak szakadék lehet.
És mindennek szinte alig-alig van köze az épület milyenségéhez, minőségéhez.
Óriási tévedések.
"engedélyezési-bontási tervek nyilvánosak"
Mai demokratikus jogrendünkben ezek hatósági eljárások, amiben az ügyfelek tekinthetne bele (egyes) rájuk tartozó iratokba.
"az engedélyezési tervek, amihez hozzá lehetne szólni"
Az engedélyezési tervdokumentáció tartalmát nem akarom pontosan sorolni, de a szükséges szakágakkal (környezetvédelem, hidrogeológia, geotechnika, geodézia, tartószerkezet, energetika, tűzvédelmi szakértő, technológiai tervek stb stb) -egy ilyen épület esetén- 10-15 millió forintot is jelenthet.
Nem hinném, hogy ez lenne a lakossági fórum témája.
Az a szabályozási tervek idején aktuális. Vagy egy szűk tartalmú elvi engedélynél (de ez már az előbbi problémát is felveti).
"Kommunikáció szinte teljes hiánya" ettől igaz, csak másképpen.
Vigyázat, lehet hogy egy malomban őrlünk!... :-)
Hisz nemdebár a szomszédok kötelezően megkapják az értesítést a majdani bontásról-építkezésről, amivel kapcsolatban fellebbezési joguk van - ezt megelőzően meg ugye betekintési joguk van ("amibe az ügyfelek tekinthetnek bele (egyes) rájuk tartozó iratokba" - na ugye).
Ennyire gondoltam mindösszesen, mint a nyilvánosság fórumára - és nem valami Műcsarnokbéli kiállításra, mondjuk (de lakossági fórumról se beszéltem). Persze tényleg hasznos lenne, ha a sajtó is feladatának tekintené a tervezett építések ismertetését, illetőleg az önkormányzatokon is ki lennének függesztve.
Az engterv tartalma (s hogy mibe kerül...) meg pláne nem tartozik ide, :-) - amiben viszont egyetértünk, a kommunikáció hiánya, az a mondandóm lényege volt, így pláne azt gondolom, hogy többé-kevésbé azonos platformon állunk. ;-)
Az MN cikk több mindent kever. Sem a Borhotel, sem az üzem területén nem volt említésre méltó épület emlékeim szerint.
A cikkben említett Bormúzeum meg azóta is áll - bár az lehet, hogy csak díszletként maradtak meg a főfalai - a tetőszerkezete van lebontva hosszú ideje.
Mindenesetre ettől a hegy látványa nem sérült.
Szerintem a szakadékot a közízlés és a szakma között ez a ház nem fogja áthidalni, ahhoz túl kompromisszummentes. És pont amiatt gyönyörü. És szerintem még illeszkedik is: a tömeget ügyesen lebontja, eltünteti a föld alá, ismert arányú, archetipikus elemekböl építkezik. A formálás azonban nem türi meg az anyagtobzódást, absztrakt marad. Igenis érzékeny a helyi hagyományokhoz, a topográfiához, még ha azt sokan nem is érzékelik. Lehet, hogy nehezen emészthetö: ez nem rántotthús sültkrumplival, hanem csúcsgasztronómia. Nem jó édes kannásbor, kabai napsütéssel, hanem kifinomult világszinvonal müértöknek.
Az elmúlt húsz évben a magyar borászati építészet hasonló hihetetlen minöségi átalakuláson ment át, mint a borászat maga. Az utóbbi két évtized nemzetközi mércével is jelentös, "cutting edge" magyar építészete a borászatok építészetének története. Ez itt pedig, mint logikusan következö láncszem, szervesen illeszkedik a sorba. Én nem is kezdem el gyözködni a huhogókat. Tessék nézni és tanulni.
Délelőtt olvastam a zömmel elítélő hozzászólásokat. Azóta értő vélemények születtek (pl.Mónus Jánosé http://www.epiteszforum.hu/node/16624), laikusként nehéz szebbet hozzászólni.
Évtizedek óta sok időt töltünk a "hegyen", a természet megunhatatlan gyönyörűségén kívül sokmindent láttunk, többek között az épített környezet változásait is.
A Borhotel és a feldolgozóüzem az építési szakaszban őszintén elborzasztó volt. Ehhez képest a kész épületek úgy állnak ott, mintha oda születtek volna.
A tiltakozásokhoz meg annyit: sajnos manapság a "helyi civil társadalom" az ellen tiltakozik, ami ellen a hangadók tiltakozni hívják. Most valamiért ezen építmények hívták ki a nép haragját.
Abban egyébként igazuk van a tiltakozóknak, hogy a jelen szabályozási környezetben bármi és bárminek az ellenkezője is megvalósulhat. És ez így nem jó.
De az sem, ha a helyi önkormányzatok főépítésze csak akkor emlegeti a Világörökséget, ha neki szubjektíve nem tetsző épület épül.
Végre valaki át tudott vinni egy kis ÉPÍTÉSZETET a papírról a magyar valóságba.
A tervezőknek gratulálok, az MNO-s cikktől meg nyílik a bicska a zsebemben......
Sokan úgy vélik, hogy a leközölt mű "európai" színvonalat képvisel.
Meggyőződésem, hogy az "európai" jelző az "ÉPÍTÉSZET" főnévre változtatható!
MESTER MUNKA a szó nemes értelmében!
Felicitation KIS PÉTER ÉPÍTÉSZ ÚR!
Az arroganciáról:
A spenót (paraj) egészséges étel. Zöld. Tele van vitaminnal és vassal, rostokkal és nyomelemekkel. Modern, "európai" táplálék. Tessék enni spenótot !!! Aki utálja, mátol kezdve az is zabálja! Kötelező!!! Világos?
Van akinek tetszik ez az épület és van akinek nem. (Van aki szereti a parajt, és van aki nem) Hogy jön ahhoz az arrogáns építész, hogy azt lebunkózza, akinek nem tetszik? Hogyaszondja: tessék európai kultúrát, esztétikát, vizualitást, látásmódot tanulni! Akkor majd tetszeni fog! Meg aki nem ért a szakmához, (aki nem építész) az ne szóljon bele! Nevetséges. Ha egy szövőnő vagy egy orvos csónakázik a Balatonon, akkor ezt az épületet látja, ha a Badacsony felé néz. Szíve joga mindkettőnek itéletet mondani róla, holott egyikük sem szakmabeli, egyikük sem építész-kritikus, egyikük sem esztéta.
A spenótról sem csak a dietetikus mondhatja meg, hogy jó vagy nem jó. Ugyebár.
Zárójelben: Én szeretem a spenótot. Nem vagyok építész. A pannonhalmi borászat nekem tetszik, ez meg nem. És nem azt írom -szándékosan- hogy ez az épület rossz, vagy ronda, vagy gagyi. Mindössze azt, hogy nekem nem tetszik. És azt gondolom, hogy ezzel cseppet sem vagyok kevésbé európai, kevésbé művelt, vagy kevésbé jó izlésű, mint azok a kedves hozzászólók, akiknek tetszik ez a borászat. Mert bizonyára van köztük olyan, aki például utálja a spenótot, mégsem bunkózzuk le emiatt. :) :) :)
Kisfecske: előre gratulálok minden leendő csónakázó szövőnőnek (orvosnak) a jó szeméhez, ha a Balatonon csónakázva feltűnnek nekik ezek az épületek. Pont az a legszebb bennük, hogy belesimulnak a környezetükbe.
szerintem a spenótot utálók nagy része is azért nem szereti, mert soha nem evett még jó spenótot. senki nem főzött neki olyat, ő maga pedig végképp csak azt a bizonyos főzeléket ismeri, lehet annak is csak a menzás variációját. pedig a spenót sokkal többre hivatott annál :)
csak meg kellene kóstolni egyszer! és ha még akkor is utálja valaki... hát akkor ez van.
László Viktor
Elnézést kérek a "gagyizásért".
Nekem csak a színe és a burkolás raszteres megoldása nem tetszik, nekem ettől műanyagszerű az épület, valamint szerintem ha helyi, vagy ahhoz hasonló kőből épül a burkolás, talán jobban beleillik a tájba, a hagyományos építészetbe, attól még a modernsége nekem tetszik, jók az arányai, harmónikus a tömege. De mindezt nekem felülírja a műanyagszerűsége, de ez csak egy vélemény. Szeretem a spenótot, bundáskenyérrel is.
Sziasztok, szerintem is állat - gratulálok!
Zsizsizők: ti meg még mindig nem néztetek, olvastatok stb. eleget a kortárs építészetről, úh. először tessék megcsinálni a lecót és utána lehet jönni vissza harákolni. (És ne gyertek nekem, hogy nincs pénzetek könyvre, mert pl. www.archdaily.com ingyen.)
Gratulálok! El is megyek megnézni a héten. Bea majd valami protekciót intézhetnél, hogy be is jussak:))) a lebegés fura, de szerintem felesleges lett volna más technológiát alkalmazni csak azért, hogy még jobban utaljunk a bazalttömbségre. Valaki jól érzi, valaki meg kevésbé. Ti éreztétek szerintem. HA
Terroir bor - terroir ház. Felismerhető hangulatú vidék - saját karakterrel bíró ház. Megvan, dicséretes - a látványt pedig eméssze, ki bírja. Elmélyedve azonban nem teljes a tisztaság. A szerző igen nagy hangsúlyt fektet a környezet ismertetésére - olvashatjuk. Ha hely és szellem, és egység és odavalóság, de akkor miért van a magyarázó képek közt Észak-ír tengerpart (igaz, az egyik tabló két képe már eltűnt, de még maradt), miért a gömöri-nógrádi hajló bazaltot emeli be az egyik rajz allegóriájának. Miért nem olvashatunk még utalást sem a burkolóbeton alkalmazása-, és a növényzet teljes kiirtásának szükségességéről. Ha provokáció, azt valóban nem kell magyarázni, de akkor mi szükség a hosszú bevezetésre?
Létezik ennél őszintébb háza Kis Péter(ék)nek.
lájkolom nagyon.
az indás történet a perforált lemezek rajzolatáig egyedi és különleges.. nagyon tetszik..
az épületegyüttes sorolásai az egyszerűsített geometria és ahogy enyhén nyújtózkodva belesimul a hegyoldalba.. finom..
gratulálok!!!
A félreértések elkerüllése végett:
Többször vitorlásról ellenőriztem, hogy az épület
NEM LÁTSZIK A BALATONRÓL.
(Vagy pedig annyira nem felfedezhető, hogy nem is érdemes róla beszélni.)
Egyébként gyakorlatilag a Római út sem látszik.
És érdemes arra inteni a tájsebeseket, hogy nézték volna meg a telket a vízmosás okozta föld-sár csúszda idejé. Na az tájseb volt.
Továbbá a kertépítészet kiteljesedését is érdemes megvárni, tehát kizöldül a fű, fa és virág, stb.
Megnéztem én is néhány napja vitorlásról. Csak azért vettem észre, mert tudtam, hogy mit keresek. Mintegy másfél perc volt amig látszott, Szigligettől Tihany felé körbehajózva Badacsonyt, úgyhogy bocsánatot kérek a csónakázó szövőnő és orvos miatt. Előbb írtam a véleményt, minthogy láttam volna. Hiba volt. Elnézést.
időközben megtudtuk, hogy nagy sikert ért el az épület. nem akartam ünneprontó lenni, úgyhogy ide írok most, bár lehet, hogy már lefutott ez a vita...
én, nem építészként elsőre ezt nyilatkoztam róla: (és sokat
hezitáltam, hogy leírjam-e ide a fórumba)
...értékelni lehet, hogy magyar siker...
de mégis MILYEN épület?
gyermekded és ISZONYÚAN elüt a tájtól, a tradícionálistól...
meg lehetett volna oldani...
mint ahogy írták is, figyelembe vették, hogy a balatonfelvidéken van
hogy belepasszoljon a tájba...
sajnos a rendezvénysátorra asszociáltam először én is...
az erezetes rész az jó ötlet. ez tetszett...egyedül ez.
és ennyi...
csak azért mert valami "letisztult", attól hasra kell esni?
és nem arról van szó...az egyszerűség sokszor nagyon jó!!! és a modern is lehet értékes.
DE...
később arra gondoltam, hogy félek, ha beírnám, hogy "szerintem olyan
mintha egy kisgyerek rajzolta volna meg a körvonalait", akkor
elégetnek máglyán. mert ez pont, hogy mennyire modern és mennyire
dizájn...
ott vannak például a Makovecz-épületek. azok legalább ÉLNEK.
ez meg halott, sajnos.
(most ne akadjon el senki annál a pontnál, hogy Makoveczet hoztam fel példának, nem ez a lényeg..)
tehát van, aki szerint gagyi és van aki szerint multihiperdurván
kimunkált extrémépítészeti csúcs.
és aki gagyit mond, annak nincs vizuális kultúra az agyában, valamint
esztétikai analfabéta.
EZ MEKKORA sznobság??
a párom frissen ropogósan végzett építész, minden tudással felpakolva,
amivel csak a BME-ről ki lehet lépni. Neki tetszett ez a valami, ami
elsőre megdöbbentett. mármint az, hogy Neki ez építészként PLÁNE
hogyan tetszhet?? hogy "hát nem látja? hogy ez egy
sörsátor-fíling?..."
és most látom a kommentelő önérzetes építészeket és wannabe-ket is, hogy
egyszerűen Őket így nevelték/nevelik ki. igen, ott a "lecó",
megtanulták mi a fajin, mi a modern, mi a "letisztult", európai,
civilizált...
a lényeg, hogy szerintem ezzel a megaképzéssel és túlfinomítással
elveszett a lényeg. kiöltek belőlük minden természetest. minden
emberközelit. minden ösztönöset. persze tisztelet a
kivételnek...
és az is nagyon igaz, hogy nő a szakadék a "szakma" meg a "nemszakma"
között. mert bár én csak egy biokémikus vagyok, attól még hadd
számítsak embernek. véleménynek, reflexiónak, igazodási pontnak.
Én személy szerint úgy látom, hogy ez egy koncepcionálisan nagyon jól megragadott épület, ez kicsit rá is nyomta a bélyegét a formára és az anyaghasználatra magára... túlzott tisztaságával válik tájidegenné számomra. Mindemellett egy nagyon mutatós, jól átgondolt kompozíció. Ami kicsit számomra is furcsa, hogy a terület full gyalu lett... de bírálathoz én kis ember vagyok, nem is akarok. Formájával tájba illeszkedő, táj jellegű épületformát idéz (de nem az), és félni nem kell, fel fog arra futni a növényzet. :) Szép munka!!!