Kedves Garlando,

Látom mégis csak visszatért közénk. Sőt! :) Vette a fáradtságot és utánanézett egy-két dolognak. Dicséretes! Viszont be kell valljam, korábbi kérdéseim inkább voltak költőiek, mint sem valódiak. Így most segítek önnek egy-két dolgot fentebbről úgymond tisztába tenni, mert látom kissé nagy a zavar.

Az ön által belinkelt, egyéb infó nélküli, kiskertes felhőkarcoló, csupán egy renderelt kép, meg azonban nem valósult. Kérem találjon, és hozzon ide egy olyat ami megvalósult, amiről effektíve tudunk beszélni. A szellőztetős-ablakmosós kérdés ezzel ugyanis nem lett tisztázva.

Jennie Gang belinkelt épületének lakásait sem lehet átszellőztetni teljesen, hiába látták el a többségét terasszal mert 1) nincs minden lakásnak terasza (lásd harmadik kép), 2) nem minden ablak nyitható (csak a teraszajtó), 3) a lakások nem átmenőek, így csak az a helyiség jut friss levegőhöz, mely a teraszhoz kapcsolódik. Magas épületek természetes szellőztetésének problematikája mellesleg egy igen érdekes szakterület, az egész olyan 100 évvel ezelőtt a kürtő-effektussal és a forgó ajtótóval kezdődött. Akit érdekel járjon utána. :)

Ami az Aqua Tower lakásonkénti saját kezű ablakmosását illeti az, az 1) és 2) pont miatt sem megoldható. Nem beszélve arról, hogy a fix ablakok mellett a stílusos tolóajtók tisztítása is csak kívülről valósítható meg -- szemben mondjuk a belvárosi gerébtokos ablakokkal, melyek nem csak hogy befele nyílnak, de a szárnyak is könnyen levehetők.

Lakás rezsi. Ha esetleg lenne még oly szíves és még is csak kifejtené számunkra azt az érvelési logikát, melyet a "minél több lakást gyógyítunk egy épületbe össze, annál kisebb a rezsi" takar, akkor talán segthetnék önnek az épfizika 1-ről az épfizika 2-es szintre jutnia. Ebből a nagyon leegyszerűsített fizikai megállapításból ugyanis csak annyit vonhatunk le, hogy hőveszteség szempontjából legoptimálisabb a gömb (semmiképp sem a pálcikaszerű torony). S mivel a természet működése ettől jóval összetettebb, s a tudomány is már jóval előrehaladottabb, érdemi vita kialakulása érdekében, kérem előbb legalább tanulmányozza az Olgyai testvérek bioklimatikus tervezésről szóló könyvét.

Víztorony. Természetesen akként is funkcionálnak, továbbá az ivóvíz mellett tűzoltásra szolgáló tartályok lehelyezése is kötelező bizonyos szintenként. Tehát ezen hálózatok alap karbantartása mellett a vizek (tűz és ivó) felpumpálásának elektromos költsége, továbbá a pumpák költsége és karbantartása is a lakók rezsiéhez adódik. -- ugyan úgy ahogy a szünetmentes áramforrás költsége és üzemeltetése is.

A magasházak tartószerkezeti költsége -- amennyiben nem extravagáns megoldásokkal tűzdelt mint pl. a fenti Aqua ill. amennyiben nem magassági rekord megdöntésére készül -- ma már nem sokkal drágább mint középmagas épületeké.

Egyébként érdekes hogy pont Jennie chicagoi Aqua Tower-jét linkelte be -- mondjuk ennyit ön is elárulhatott volna, a csapat ugyanis igencsak megérdemli az elismerést. Az épületet elég jól ismerem, sőt még a tervezés és kivitelezés bonyodalmait is volt szerencsém nagy vonalakban végigkövetni. Ha valaki azt hinné hogy ilyen minőségű felhőkarcoló manapság a standard, az nagyon téved. Ehhez több tényező is szükséges: 1) a kb. 100 éves felhőkarcolói hagyomány, 2) a kb. ugyanennyi tervezései és kivitelezési tapasztalat, 3) a meglehetősen telített piac, ami ezt a minőségek kikényszeríti. Ezt megelőzően ugyanis az elmúlt 5 évben Chicagóban felhúztak legalább 70+ olyan épületet, ami nem hogy címlapra nem fog soha kerülni, de a állandó kritika tárgya. Az egyik legnagyobb közutálatnak örvendő torony pl. jelenleg az SOM Trump Tower-je. A képet megtekintve, az ellenszenv nem hiszem túl sok magyarázatra szorulna: ideje-múlt, túlméretezett üvegkalicka a folyó partján.