Foghíjbeépítés, Eger

Eger belvárosában, ott, ahol a török minaret körül összefutnak az utcák, egy kis foghíjtelken teljesen szokatlan arányú, új ház emelkedik. A tervezők, Főczény László és munkatársai „cipőkanállal” préselték be az utcai oldalán mindössze 5,6 méter széles, a belső udvar felé tovább keskenyedő (hátsó homlokzata 2,7 méter), ék alakú telekre a három lakást magába foglaló épületet. A helyzetet bonyolítja, hogy a szomszédos Megyei Művelődési ház parkolója csak ezen a területen át közelíthető meg, így az épület földszintje kapuáthajtóként is működik. Innen indul a törtkarú lépcső az első és második emeleten kialakított kis garzonokhoz és a harmadik-negyediken található kétszintes lakáshoz.

A telek formája és mérete eleve kizárta a funkcionálisan ideálisnak nevezhető térelrendezést, ennek ellenére az építészek megtalálták a körülményekhez képest optimális megoldást. A lépcsőházat az utcai homlokzat mögé rejtették, mellette helyezték szintenként a közös térbe összefogott előszobát és konyhát, illetve az elszeparált fürdőhelyiséget. A lakószoba épp a ház hátsó, szűkebb részére került – ez ugyan nem szerencsés, ám más lehetőség aligha adódott. Míg a kétszintes lakás alsó része hasonló alaprajzú, addig a negyedik emelet nagy részét két nagyobb szoba és a közös lépcsőtér fölötti terasz foglalja el.

Az építészek az utcai homlokzat tervezése során bátran vállalták a környező épületek barokk, historista, régieskedő posztmodern stílusától elütő, hűvös formai minimalizmust – noha műleírásukban hangsúlyozzák: a kapu fölötti homlokfalat úgy alakították, hogy az „semleges képet mutasson”. A ház mind tömegében, mind részleteiben egyértelműen elkülönül az utcaképet jellemző történeti formáktól, mégsem bontja meg a minaretet övező tér építészeti karakterét. Toronyszerűen felmagasodó negyedik emelete mintegy cezúrát von a Művelődési Ház kétemeletes, szélesen elterülő tömbje és a Torony utca léptékében jelentősen eltérő, főként egyemeletes – helyenként emelet nélküli – házainak sora közé. Ezáltal az utcakép éles ellentéteit, disszonanciáit dinamikus ritmusba „fordítja” át.

A homlokzat egyszerre opponál és összefűz: töretlen, hófehér síkja, aszimmetrikus ablakosztása, szokatlan formájú és méretű nyílásai révén szemben áll mindkét szomszédjával, ugyanakkor lépcsőzetes felső végződése átmenetet képez a Művelődési Ház és az egyemeletes lakóépület eltérő magasságú tömege között. Ha a homlokzat kompozícióját önmagában szemléljük, szintén hatásos kontrasztokra lehetünk figyelmesek: a lefelé lépkedő fehér sík tükörképe a kétszintes lakást hangsúlyozó faburkolatos „doboz” felső éle – így az nemcsak színében és anyagában, de formájában és tömegében is ellenpontja az alsó két emelet homlokzatának. A ház az udvaron csak keskeny függélyes sávként jelenik meg, franciaerkélyes ablakok egymásra következő sorával.

Finomak, igényesek az épület részletei, a faburkolatos kapu, a nyílászárók, a kapu felett elhelyezett kőpárkány, és az egyes belső terek elhatárolására szolgáló üvegbetétes tolóajtók.

A ház előtörténete kissé viszontagságos: még az engedélyeztetés idején a terveken szereplő lapostető hatósági intézkedéseket váltott ki, tekintve, hogy az szemben áll a helyi rendezési tervekkel. Mint később kiderült, a telek ún. övezeti határon fekszik, ekképp nincs rá rendezési terv, azaz az építési törvény vonatkozik rá. Az ügy részleteiről lásd a Heves című lap vonatkozó cikkét. Felépülte után a ház „túlzott maisága”, „modernsége” persze kiváltotta a konzervatívabb városlakók ellenérzéseit is.

szöveg: Haba Péter, képek: F&L Kft.

Foghíjbeépítés, Eger
Építtető és tervező: F&L Kft.
Vezető tervező: Főczény László 

---