A Budapest Kör* álláspontja a tervezett kormányzati negyeddel kapcsolatban.

A kormányzati negyed elhelyezésére kiírt pályázatban most formálódó döntés rossz döntést vetít előre. A bejelentett három alternatíva között már nem lehet jól választani. Egy rosszul feltett kérdésre születtek válaszok – olyan válaszok, amelyek éppen a kérdésfeltevés elsietettsége miatt még akkor sem értékelhetők pozitívan, ha némelyikük sok jó elemet is tartalmaz.

A kormány szándékai világosak: részben alkalmatlan épületekben elhelyezett minisztériumait szeretné karcsúsítani és egyúttal a munkavégzésre alkalmasabb helyeken, egymáshoz közelebb elhelyezni, úgy, hogy közben jelentős megtakarításokra is szert tegyen a működtetésben, továbbá egyszeri jelentős bevételre a jelenlegi épületek eladásával. Az átalakítást a lehető leggyorsabban szeretné végrehajtani, külön infrastruktúra-fejlesztési kiadások nélkül. A feladat ilyetén megközelítése leginkább vállalati, „korporativista” logikát tükröz: a pályázat kiírója a maga számára legmegfelelőbb helyszínt keresi. Vagyis a kormány ugyanolyan módon keres helyet, mint egy beruházó, kizárólag csak a saját szempontjait mérlegeli. A pályázati kiírás nem a fővárosról szól, hanem arról, hogy hogyan lehet a legolcsóbban megoldani a kormány igényeit. Csakhogy ezt a nem jelentéktelen átcsoportosítási feladatot egy élő városban, Budapesten kell végrehajtani. A fejlesztések nagyságrendje ugyan nem kiemelkedően nagy, de a feladat jellege különleges, a város számára fontos funkciókat és helyszíneket érint.

Az „Új Kormányzati Negyed” kialakításának feladatával kapcsolatban több olyan kérdés felmerül, amelyek nem kerültek kellő mértékben tisztázásra a pályázat kiírása előtt:

•     Új – vajon tényleg alkalmasabbak lesznek-e a költségtakarékosság indítékával tervezett új irodaépületek a maiaknál a miniszteriális funkciók elhelyezésére?
•     Kormányzati – vajon napjainkban, amikor a „kormányzat” központúsággal szemben egyre inkább a „kormányzás” fontossága kerül előtérbe – azaz a döntéshozatal legkülönbözőbb szintjeinek a gördülékeny együttműködése – célszerű-e kiragadni e tevékenység egyetlen rétegét, és arra lehatárolt térbeli egységet kialakítani?
•     Negyed – vajon az e-kormányzás hajnalán tényleg mindent egy helyre, azaz egymáshoz nagyon közel kell-e telepíteni? És ha igen, akkor a mai, már létező térbeli koncentráció miért nem tekinthető jó kiindulópontnak? Célszerű-e ma a funkcionális városépítészet múlt századi ideáját, homogén, egy-funkciós negyedek kialakítását követni?

A kormány által megcélzott költségtakarékosság megvalósítása elsősorban az ingatlanpiaci szempontok figyelembe vételét helyezi előtérbe. Ugyanakkor egy ilyen átrendezés óriási városfejlesztési kihívás, amely évtizedekre szóló kihatásokkal jár az érintett területeken, nemcsak ott, ahová a minisztériumok költöznek, hanem ott is, ahonnan elköltöznek. Egy teljesen új kormányzati negyed létrehozása esetén nem elhanyagolható veszély, hogy a nyilvánvaló költségvetési korlátok (amelyek PPP konstrukció esetén is erősen latba esnek) várhatóan meghatározó szerepet fognak játszani, nem várható tehát semmilyen nagyvonalú megoldás, az új épületek nem lesznek kiválóak, legjobb esetben csak a funkció tekintetében jelentenek előrelépést. A régi és az új épületek vonatkozásában egyébként is át kell gondolni a területi és egyéb szükségletek nagyságrendjét. A mai modern irodai munka az egy főre jutó terület csökkentését, míg a telekommunikációs és hálózati lehetőségek javítását igényli. A város szívében, jó tömegközlekedési lehetőségek metszéspontjában elhelyezkedő irodák esetében pedig a normatívánál jóval kevesebb parkolóhely is elegendő.

A pályázat eddigi menetéből az tűnik ki, hogy a kormány elvárásainak valójában egyetlen kiválasztott helyszín sem képes megfelelni: a mai fekvéshez és adottságokhoz hasonló (jól megközelíthető, megfelelő parkolási kapacitást biztosító, megfelelően nagy, funkcionálisan méltó) megoldásokat nem lehet költségtakarékosan kialakítani. A kiválasztott tervek, még ha a kiírásnak megfelelően nem is tartalmaznak jelentős infrastruktúra fejlesztéseket, olyan műszaki kényszermegoldásokat (pl. pályaudvarok egy részének befedése) feltételeznek, amelyek erősen megdrágítják a beruházást. Nem lehet tehát olcsón megúszni az áttelepítést.

A város „közvéleménye” számára furcsa, hogy egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben példátlanul rövid idő alatt, különösebb mérlegelések nélkül látszik megszületni a döntés. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon miféle érdekek „segítik” a legesélyesebbnek látszó, a Nyugati pályaudvar vágányainak befedésével járó Podmaniczky utcai megoldást, különösen egy olyan helyzetben, amikor a Nyugati pályaudvar távlati szerepe (hátrébb telepítés? átmenő pályaudvarrá alakítás?) még egyáltalán nem került tisztázásra. A nyitott kiírás számos érdeket megmozgatott. Sokan úgy adtak be pályázatot, hogy nem is gondolták komolyan, hogy eséllyel rendelkeznek a kormányzati negyed elhelyezésére, ugyanakkor ezt jó alkalomnak tekintették területük bemutatására. Ez tekinthető egyébként a pályázat fő érdemének: sok új, karakteres gondolat merült fel a beadott munkákban.

Összefoglalva
Mindenki előtt világos, hogy a mai helyzetben a kormány előtt számos sürgősen megoldandó kérdés van, amelyek azonnali és bátor döntéseket igényelnek. A Budapest Kör tagjainak egybehangzó álláspontja szerint azonban az új kormányzati negyed kérdése nem tartozik az ennyire sürgősen megoldandó kérdések sorába. A Parlament környezetében lévő minisztériumok legnagyobb része mai épületében megtartható, a többi minisztérium pedig a távolabbi helyekről akár egyenként is közelebb költöztethető.

A kormányzati negyedet tehát létre kell hozni, csakhogy véleményünk szerint nem azonnal, hanem egy hosszabb folyamatban, nem máshol, hanem a mai bázisán, az északi belvárosban, és nem steril irodanegyedként, hanem vegyes funkcióit megőrizve. Az itt megtartható minisztériumokhoz akár a Kossuth térre, akár a Kossuth tér közvetlen környékére, akár a pesti rakpart Dráva utca és Árpád híd közötti részére, akár pedig a Közraktárakhoz, illetve az attól délre eső pesti dunaparti területekre lehet fokozatosan helyezni azokat a minisztériumokat, amelyek ma a város más részein és nem megfelelő épületekben vannak. Egy ilyen megoldás ésszerűsítené a minisztériumok elhelyezését és lehetővé tenné a külső ingatlanok egy részének értékesítését, ugyanakkor nem hozna létre egy ingatlanpiaci megfontolások alapján kijelölt helyen falanszter-szerű óriási új irodanegyedet és nem szüntetné meg a különböző hatalmi ágaknak a pesti belvárosban a történelmi fejlődés során kialakult egyensúlyát.

Úgy gondoljuk, hogy a kormányzati funkciók mainál jobb elhelyezéséről a pályázat kiírásával megkezdett vitát folytatni kell. A városfejlesztés távlatos szempontjainak, céljainak (mint pl. konferencia központ, nemzetközi intézmény elhelyezése, esetleg olimpiára való jelentkezéssel kapcsolatos előrehozott infrafejlesztések, nagysebességű vasúti kapcsolat, repülőtéri kapcsolat) figyelembe vétele azonban elsődleges kell legyen és erre elegendő időt kell adni – vagyis el kell kerülni az elhamarkodott döntéshozatalt. A vitában a Fővárosnak is túl kell lépnie eddigi tartózkodó magatartásán (ami kimerült annak hangsúlyozásában, hogy a kiválasztásra került területek „nem ellentétesek a Podmaniczky programmal”). Ennél aktívabb hozzáállásra van szükség a város vezetése részéről, világosan kijelölve a város területi preferenciáit.

Budapest, 2006. november 27.

A 2004. májusában megalakult Budapest Kör célja az, hogy a várost szerető, a városért aggódó szakemberek havonta találkozhassanak és megvitathassák a város fejlődésének legérdekesebb kérdéseit. A kiindulópont a Budapesti Városfejlesztési Koncepciót készítő csapat, amely meghívásos alapon további Budapesttel foglalkozó szakemberekkel bővül.

A Budapest Kör az aktuál-politikával szemben előnyben részesíti a szisztematikus építkezést, a kiválasztott témák sokoldalú megközelítését. Időről időre előfordulhat azonban, hogy a megvitatott kérdés egyúttal éppen a közviták tárgya is. A Kormányzati Negyeddel kapcsolatos állásfoglalás az első, amellyel a Budapest Kör a tágabb nyilvánosság felé fordul.

A Budapest Kör elérhető a titkáron keresztül: Tosics Iván  tosics/kukac/mri.hu