2012. decemberi évfordulók

Építészekhez, építészethez köthető 2012. decemberi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

85 éve, december 3-án született Balogh István Ybl Miklós-díjas építész, festőművész, aki a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, majd a Kar Rajzi Tanszékén volt tanársegéd, majd 1976-tól ugyanitt tanszékvezető. Emellett grafikai tevékenységet is folytatott és számos kiállítás nyílt festményeiből, grafikáiból. Jelenleg a Rajzi Tanszék professor emeritusa.

140 éve, december 4-én született Fodor Gyula, építész, aki Bécsben szerzett oklevelet, majd Magyarországon dolgozott, s kiemelkedő bérházépítési tevékenységet fejtett ki (Hajós utca 25., Napóleon Udvar, a Csokonai utca 8. és az Üllői út elején az Aranysas-udvar.) Stílusa a mértéktartóbb szecessziót képviseli. Fodor tervezte a műgyűjtő és mecénás Ernst Lajos számára a Nagymező utcai Ernst-házat, amely egyik fő műve.

135 éve, december 4-én halt meg Kauser Lipót építész, aki Frey Lajossal közösen több pesti és budai bérházat épített (Veres Pálné utca 15., Úri utca 51.) Több ízben dolgozott együtt Feszl Frigyessel és Gerster Károllyal, melynek eredményeképpen épülhetett meg a Budapest, Budakeszi út 71. szám alatti Kochmeister-villa, a fegyverneki római katolikus templom és a pécsi zsinagóga. Művei a magyar romantika jellegzetes alkotásai.

100 éve, december 9-én halt meg Márkus Géza építész, aki tanulmányait Budapesten végezte, majd Hauszmann Alajos és Lechner Ödön tervezőirodájában dolgozott. Több színházépületet tervezett, Spiegel Frigyessel a kolozsvári nyári színházat, a budapesti volt Királyi Színházat, Komor Marcellal és Jakab Dezsővel az egykori Népoperát, a mai Erkel Színházat. Egyik legjelentősebb alkotása a kecskeméti Cifra-palota, amely a magyarországi szecesszió jeles képviselőjévé avatta. Nekrológjában a Művészet c. folyóirat 1913/1 számában így írt róla: „Márkus Géza 1871-ben, Budapesten született. Néhány középiskola, illetve ipariskola után, tizenhét éves korában, már építészeti irodában dolgozik, mint rajzoló, Gutvillig építőmesternél. Ebből az időből a Rákóczi-út 38. számú ház homlokzatának díszítéseit nevezhetjük meg, majd a lipótvárosi kaszinó tánctermének belső kiképzését, amelyek Márkus Gézától valók. (Ez utóbbi feladatot Freund Vilmos építészeti irodájában végezte.) Ami hamar rátereli a figyelmet, amivel feltűnik: rajzbeli és dekoráló tehetsége, ennek révén kerül rövidesen Hauszmann Alajoshoz, aki a Kúria építésénél vette igénybe. Márkus Géza önmaga képezte magát építésszé, az építészet technikai, konstruktiv részét, tudományos ismereteit nem sajátította el rendszeres főiskolai tanulmányokban. Hauszmann Alajos irodájából kikerülve önállósítja magát, majd jó ideig Spiegel Frigyessel dolgozik együtt, ezalatt is azonban sok tervet, munkát egészen egyedül végez.”

40 éve, december 15-én halt meg Kiss Tibor építész, aki 1923-ban végezte el tanulmányait a Budapesti Műegyetemen, ahol 1929-ben műszaki doktorrá avatták. 1934-ben tanulmányutat tett Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban. Több bérház megtervezése után, 1940-ben Hidasi Lajossal egy nyertes pályázatot követően megbízást kaptak a pannonhalmi bencés gimnázium épületének megépítésére. 1947-től tíz éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékének vezetőjeként működött. 1951-ben a Vígszínház átépítési munkáit tervezte Károlyi Antallal. Tervezői munkásságát gazdagítja a budapesti Attila úti OTP lakóház 1962-ből, vagy a Kertészeti Kutatóintézet épülete.

130 éve, december 20-án született Tornallyai Zoltán építész, Kós Károly követője, aki több hazai tervpályázaton szerepelt sikerrel.

135 éve, december 23-án született Vágó József építész. Vágó Béla színész és Vágó László építész testvére. Tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1900-ban szerzett oklevelet. 1902-ben színháztervével, 1903-ban pedig állomásépület-tervével elnyerte a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezüst-, majd később aranyérmét, s első díjat nyert az aradi vértanúk múzeumának pályázatán is. Munkásságának kezdetén főleg Lechner Ödön hatása fedezhető fel, későbbi munkáit klasszicizáló megoldások keresése jellemezte. Alpár Ignác mellett a Tőzsde palota, a Nemzeti Bank és a Mezőgazdasági Múzeum, Quittner Zsigmond mellett pedig a Gresham-palota építésében működött közre. Hosszabb ideig bátyjával, Vágó Lászlóval közösen tervezte épületeit (a volt Nemzeti Szalon, Petőfi-ház, Gutenberg-ház, Városligeti Színház, Árkád Bazár és több bérház). 1910 után önálló irodát hozott létre s főleg villákat épített. 1919-ben a Tanácsköztársaság-építészeti direktóriumának vezetője volt, emiatt később emigrálnia kellett. 1920-tól Svájcban, majd Olaszországban élt, 1926-ban megnyerte a genfi Népszövetségi Palota tervezésére kiírt pályázat megosztott első díját.

140 éve, december 26-án született Schulek János építész, aki oklevelét a Budapesti Műegyetemen kapta meg 1894-ben. 1899 és 1902 között a Halászbástya építésvezetője édesapja, Schulek Frigyes mellett. Így kezdetben édesapja munkatársaként több műemlék-helyreállítási munkában vehetett részt, majd számos középületet tervezett és épített már önállóan, mint az aszódi evangélikus gimnáziumot, a sárospataki internátust vagy a kelenföldi evangélikus templomot. 1933-44 között a budavári Mátyás-templom helyreállítását irányította, később Mátyás visegrádi nyaralópalotája került munkásságának középpontjába.

115 éve, december 26-án történet a kecskeméti Városháza ünnepélyes felavatása, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezett.

130 éve, december 28-án született Mattyók Aladár építész, több sportlétesítmény tervezője, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet. Az ő nevéhez fűződik a Millenáris Sporttelep, az ország első velodrom pályájának betonteknőjének tervezése, amely meghozta számára a nemzetközi elismerést. Részt vett a budapesti Császár uszoda és a Nemzeti sportuszoda tervezésében is.

135 éve, december 31-én született Jakabffy Zoltán építész, aki oklevelét a Budapesti Műegyetemen szerezte. Kezdetben édesapjánál, Jakabffy Ferencnél, majd Czigler Győzőnél dolgozott, majd 1908-tól a Kereskedelmi Minisztérium magasépítési osztályának vezetője lett. Főbb művei között számos kórházat találunk, többek között Veszprémben, Zalaegerszegen, Szombathelyen.

110 éve, december 31-én született Kardos György építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. A Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1924-től Wälder Gyula tanársegédjeként dolgozott, ami későbbi műveire is jelentősen hatott. A szocialista építészeti stílustörekvés elterjesztésében jelentős szerepet vállalt mind az Egyetemen, mind a Magyar Építőművészek Szövetsége megújulásának első elnökeként. A feloszlatott, majd azonos névvel újraalapított MÉSZ elnöki tisztét 1953-ban bekövetkezett haláláig töltötte be.