22 százalékkal nőtt idén az építőipar

Az építőipari termelés idén eléri a 3 000 Mrd forintot, ami 22 százalék körüli növekedést mutat a tavalyi évhez viszonyítva, ezáltal bő 5 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez. Az ágazat mintegy 70 ezer fővel többet foglalkoztat, mint a foglalkoztatási mélypont idején, 2013-ban.

Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége hagyományos ünnepélyes évzáró közgyűlésén Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta, az építőipar idén különösen jó évet zár. 2018-ban a termelést elemezve már hatékonyság-javulási folyamatokat is megfigyelhetünk, viszont figyelembe kell venni a jövő tervezésekor, hogy az extenzív bővülés ideje összességében lezárult. Ez nem azt jelenti, hogy meg kellene kongatni a vészharangokat, hiszen az ÉVOSZ 2019-re még mindig kétszámjegyű, az előzetes kalkulációk szerint 12 százalékos termelésnövekedést prognosztizál. Gyártástechnológiai szempontból arra kell ügyelnie az ágazatnak, hogy minél több előregyártott elemet használjon fel az időfaktort optimalizálva, hatékonyságát ezzel is növelve. A sikeres cégeknél ez a folyamat beindult, sőt, jórészt ezeknek a problémáknak, kihívásoknak a hathatós kezelése miatt lettek sikeres vállalkozások.




A kivitelező-, tervező- és mérnöki szolgáltató vállalkozásoknak a következő évben három régi-új problémás területre kell fókuszálniuk, mely területek okos és szakszerű kezelése lesz számukra a 2019. év nagy feladata. Az egyik a munkaerő kérdése, melynek kapcsán figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló a lazább foglalkoztató irányába mozdul el, ahol a jövedelem egy része zsebbe megy, laza a munkafegyelem, viszont rossz az időgazdálkodás és a munkavédelem is hiányos. Éppen ezért a munkaerőmegtartó eszközöket, stratégiát fejleszteni kell, általa lehet elkerülni, hogy a szürkegazdaság teret nyerjen. Másrészt a mikrovállalkozások, de a kkv-k is (melyek a szektor zömét adják) egymagukban kevéssé képesek innovációra, képzések beindítására, vagy akár összetettebb építési feladatok elvégzésére. Összefogásra van szükség, tiszta vonalú alvállalkozói láncok kiépítésére és magasszintű kooperációra. Harmadrészt számolni kell a jövőben azokkal a tényezőkkel is, hogy a lakhatási krízis hazánkban szintén erősödni fog. (Egyre több lakás nincs időben felújítva, a lakásépítés lendülete csökkenhet és a lakhatási költségek bizonyosan növekedni fognak.) Ehhez együtt kell tennie minden szereplőnek, de még ez sem elégséges, az építőipar további kormányzati közreműködést is remél a generálódó problémahalmaz kezelésére.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára elmondta, 2017 és 2018 az építésgazdaság kiemelkedő évei voltak. A szereplők lépést tudtak tartani a bővülő igényekkel és a foglalkoztatási mutatók is jól alakultak az ágazatban. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Kft. (ÉMI) felmérése alapján 2023-mal bezáróan 24 ezer Mrd forint értékű potenciális megrendelés várható össz-építőipari szinten, ezen belül is 14 ezer milliárdot az állami megrendelések sora tesz ki, mely nagyobbik hányadát a gyorsforgalmi utak és a vasútépítés teszik ki. A magánberuházások zömét az újlakásépítések teszik ki, de nem szabad elfelejtkezni az ipari beruházásokról sem, épül már a BMW és a Samsung gyára, hogy csak két gigabefektetőt említsünk. 

A bérhelyzet alakulásánál az államtitkár elmondta, hogy míg az autóiparban már elérte a bruttó havi kereset a 300 ezer forintot, addig ez az összeg az építőiparban 203 ezernél tart. Éppen ezért ők a nagyobb bért kínáló munkaadóknak adják az újabb támogatásaikat. 2019-es terveik közül aláhúzta, hogy a Magyar Szabványügyi Hivatal mellé társszervként felállítanák a Magyar Szabványügyi Bizottságot, mely a szabványokat konzekvensen meghatározná és a hatékonyságot növelné. Az együttműködések beindítása területén mintaprojektek startolását támogatják (melyek akár 20-40 százalékos hatékonyság-növekedést is indukálhatnak): a tervező és a kivitelező közösen fejlesszenek, több félkész terméket használjanak fel, innovatív ötleteket alkalmazzanak.



Varga Mihály szerint is jó évet zárt mind az építő-, mind az építőanyag-ipar. Az ágazat 22 százalékos bővülésen ment keresztül az elmúlt év során. Az 28 EU-s tagállam átlaga ekkor 4.3 százalék volt, így ez az eredmény még inkább kiemelkedő. Varga hozzáfűzte, a hazai vállalati struktúrán okvetlenül alakítani kell, mert még nagyon sok a kis cég, ezért optimalizálásra van szükség, másfelől a szakemberhiányt mielőbb orvosolni kell (2010 óta már nem a munkanélküliség a fő probléma – 12-ről 3,6 százalékra csökkent nyolc év alatt –, ellenkezőleg, a cégek kapkodnak a jó szakemberek után), különben a kapacitás sínyli meg.

A technológiai korszerűsítés igénye egyre erőteljesebb: aki nem digitalizál, nem robotizál, az lemarad, majd lassacskán kimarad a versenyből. Továbbra is stratégiai céljuk emellett, hogy az ágazatnak az ipari összteljesítményhez mért aránya a régi jó mutatókhoz közelítsen – beelőzött az évek során a gyógyszeripar, az autógyártás és az élelmiszeripar – most már egy fokkal jobb, 4,5-5 százalék körüli az arány, és ezt még növelni szándékoznak. A lakás és a speciális-építések köre is bővült tavaly és az idén is. Egy év viszonylatában 40 százalékkal több szerződést írtak alá. Az ágazatban 18 ezer fős bővülés ment végbe, ezzel a 335 ezres létszámot elérte. 2018-ban 28 százalékkal több új lakást adak át a megelőző évihez mérten. A csok is tovább él például, de egy kedvező kiegészítéssel bővítve, hogy a vidéki lakásépítés is jobban prosperáljon. (2018. októberéig 92 000 család csok-kérelmét fogadták be a hivatalok.) Az áfakérdés már nem titok, az ÉVOSZ javaslatát fogadta el a minisztérium, kitolva a határidőket és az egyéb közismert módosításokat életbe léptetve. Emellett az 5 milliós értékhatárig történő áfa-visszatérítés rendszere is a korábbi módon működik.


Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke évértékelőjében kitért arra, hogy a közbeszerzéssel megvalósuló beruházások a GDP 9,5 százalékát érték el 2017-ben és idén is hasonló érték várható. Az építőipart nézve 63 százalékos arányt fedezhetünk fel, ha a közbeszerzésekkel érintett beruházásokat elemezzük. Friss rendelkezés, hogy november 29-től a sokat vitatott ún. „50-65 százalékos alvállalkozói” szabályt eltörölték, ezzel is a cégek érdekeit tartva szem előtt.

Építészfórum