A "Károlyi István Városközpont" építészeti ötletpályázat

rangsorolás nélküli megvételben részesült a 3. sz. pályamű.
tervezők: Károlyi István, Sári István
munkatársak: Szász Zoltán, Urbán Attila, Belányi Zsolt

rangsorolás nélküli megvételben részesült a 3. sz. pályamű.
tervezők: Károlyi István, Sári István
munkatársak: Szász Zoltán, Urbán Attila, Belányi Zsolt

 

 

 


Részletes bírálat:

 

A pályamű a KSzT-nek megfelelő helyen négy „prizma” alakú magasházat helyez el, amely a fő irányokból, a prizma tömegek egymásra vetülésével is városképi jelet alkot. A magasházaktól keletre a Wolfner utca átépítésével nagyméretű szabályos téglány teret alkot, amelyet kelet felé a magasház és É-NY felé a látvány érdekében megszakított. Ezt a felsőbb szinteken látható, gyalogos zónán túlzott méretű teret a négy sarokban elhelyezett intézményépületek finomítják és létrehoznak egy belső gyalogos zónát, amely kettős léptékével jóleső városi teret eredményez.

A tömb meglévő külső kérgén belül, attól megfelelően eltávolodva a pályamű egy merev belső keretet hoz létre, melynek keleti oldalában „ülnek be” a magasházak. Ennek következtében a magasházak keleti oldalán (a már épülő és a tervezett lakóházak közelében) kedvező és védett zöldfelület alakulhat ki.

A pályamű erőltetett ideológiai alapra építve a terv lelkének a kikötőt és a vizet tekinti. A koncepciót – a műleírás szerint - elsősorban ennek rendeli alá. Ez a megközelítés azonban számos hibához vezetett, mivel a Károlyi István Városközpont nem elsősorban a vízről szól. A nagyvonalú téren szinte csak felesleges dolgok vannak és történnek (vízen járás, ládában nevelt fák alatti hűsölés stb.), igazi városi tér helyett. A főtéren, a „vízen túl” már igazi városi térfalak létesülnek az alsó szinteken.
Kétségesnek tartja azonban a BB a nagyméretű szolár tetők realitását és látványát a felsőbb szintekről, amelynek szélső rossz példái a déli oldal leárnyékolt, vagy a szabadtéti színpad szolár teteje.
A több tekintetben is kérdéses koncepcióra épített terv egyes részletei mindazonáltal szépen megoldottak (pl. a szálloda és az Andretti-ház kapcsolata).
A főtengely látványa vitatható, vélhetőleg nem lesz vonzó, a teret szegélyező épületek térfalai merevek, a „hónaljakba” elhelyezett tömegek kevés városi funkciót hordoznak és a keret földszintjének felhasználása az áruházat és hotelt kivéve ismeretlen.
A tervben javasolt „bevásárlóközpont” jellegét tekintve idegen a városközponttól.

A javaslatban szereplő függőkertek a magasházak építészeti gazdagítására nem tűnnek alkalmasnak, a javasolt rácsozás pedig még kevésbé.

A zöldterületek általában jó helyen vannak, de keskenyek, és jelentősen elszakadnak a központi tértől.
Kapcsolat a Dunaparttal egy szélesedő plató jó és jelszerű; a part megformálása határozott, dinamikus. A Szabadság parkot nem tárgyalja. Műleírásában a szabadterekre, zöldfelületekre érdemi jó javaslatotokat ad.

A Wolfner utca szakaszos lefedése a gyalogosátvezetés miatt is előnyös. A gyalogosforgalom Dunaparti kivezetése jól átgondolt. A Dunapart kiszolgálására tett közlekedési javaslata jó.

A tervlapok tartalma a megérthetőséget akadályozó módon hiányos.

A pályamű összességében nem tartalmaz olyan városépítészeti szakmai javaslatot, ötletet, mely a tervezési program véglegesítése szempontjából ajánlható lenne. Részleteiben azonban olyan megoldásokat vetnek fel, amely a továbbtervezésre iránymutató lehet:
- A prizma formálású magasház-csoport városképi látványa.
- Az új városi tér magasabb szinteken nagyvonalú geometrikus és alsóbb szinteken kisebb méretű tagoltabb térsor, vagy sorok képzése.
- Dunaparti zöldfelület kialakítása.

Mindezekért a BB a pályaművet 2.000.000.-Ft-os megvételben részesíti.