A stadionok esete a növekvő számokkal

33 stadion. Kb. 350 milliárd forint. 280914 férőhely - sok esetben kihasználatlan, üresen álló lelátók. Futball-, kézilabda-, kosárlabda-, atlétikai stadion. A Budapesti Atlétikai Stadion tervezése kapcsán felsorolásként összeszedtük az elmúlt évek megépült vagy éppen tervben lévő arénáit. 

Egy stadion lelke a pálya és az azt körülölelő lelátó finom egysége. Herzog & de Meuron szerint a futballarénák a modern kor zarándokhelyei. Jó esetben egy épület a közösség egzisztenciájának kifejezője, a közösség anyagi és szellemi koncentrációja. Ez egy stadion esetében érzékletesen tapintható: a közösség útmutatást vár, identitást, megerősítést, jelképet és büszkeséget. Mindez az épületben ölt testet, nagyívű építészeti koncepciókkal, innovatív - kapszula stadion - és minőségi megoldásokkal, melyek hosszú időre beágyazódnak a város szövetébe. Ám ezekről sok esetben már a tervezés alatt a költségvetés irányába kúszik a figyelem. Igen, az elmúlt években átfogó stadionfejlesztésbe kezdett a kormány, és igen, szükség van arra, hogy a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magas színvonalú létesítmények jöjjenek létre. Ahogy arra is, hogy az országnak legyen valamirevaló stadionja, ahol nagy rendezvényeket, nemzetközi sport és kulturális eseményeket lehet tartani - de egy bizonyos szám elérése után nincs szükség többre.




"A magyar kormány 2013-ban indította el a Nemzeti Stadionfejlesztési Programot, amely 26 létesítmény megújítását irányozta elő a 2014-2016 költségvetési években. A programnak komoly gazdaságfejlesztési hatása volt, az eddigi beruházások összértéke megközelíti a 150 milliárd forintot, amely jelentős építőipari élénkülést hozott, és hozzájárult a magyar építőipar és gazdaság válság utáni fellendüléséhez." - hangzott el a madridi Magyar Nagykövetség és a Spanyol Építészkamara szervezésében 2016. novemberében megtartott rendezvényen, ahol Tóth Csaba, a fővárosi Kiemelt Beruházások Kormánybiztosi Hivatalának főigazgatója ismertette a folyamatban lévő sport-infrastrukturális fejlesztéseket.

Jelenleg 33 arénánál tartunk és ez a szám rohamtempóban nő - bár a 33 szimbolikus szám, talán itt megáll a történet -, viszont kérdéses, hogy az óriási betonrengeteg mekkora ökológiai lábnyomot hagy, hogy mi lesz az üzemeltetéssel, hogy valóban kihasználjuk-e ezeket az épületeket, valóban szükséges-e egy 1800 főt számláló községre egy 3500 férőhelyes stadion megépítése? Egyáltalán, hol csúszik meg a dolog és miért van az, hogy lufiként növekednek a költségek? Bizonyos szám elérése után érdemes megnyomni a stop gombot és a sok milliárdot más szektorok fejlesztéseire csoportosítani. Például egészségügy, oktatás, ezeket nem lehet és nem szabad elhanyagolni, hiszen az elmaradással, a siralmas állapotokkal, a leomló falakkal, kitört ablaküvegekkel naponta szembesülünk. A Duna Aréna [41 milliárd], valamint a vizes világbajnokság összköltsége végül 140 milliárd forintnál állt meg - mely költségek még a befejezés után is nőttek -, míg a Puskás Ferenc Stadion már most 200 milliárdnál tart, holott még javában zajlik az építkezés, mindeközben pl. az egészségügyi intézményekre fordított összeg kb. 117 milliárd. Elgondolkodtató.








2010-2018 közötti stadion és sportlétesítmények:

  • Puskás Ferenc Stadion, Budapest [63000 férőhely, 200 milliárd Ft.]- átadás 2019. végén, vezető tervező: Skardelli György
  • Groupama Aréna, Budapest [22000 férőhely, 19,5 milliárd Ft.] - vezető tervező: Streit Ágnes, Burits Oktávián - átadás: 2014
  • Sóstói Stadion, Székesfehérvár [14000 férőhely, 18 milliárd Ft.] - vezető tervező: Streit Ágnes
  • Haladás Stadion, Szombathely [8656 férőhely, 15,6 milliárd Ft.] - vezető tervező: Bordás Péter koncepciója alapján a VISION Építésziroda
  • Nagyerdei Stadion, Debrecen [20340 férőhely, 13,5 milliárd Ft.] - vezető tervező: Bordás Péter - átadás: 2014
  • DVTK Stadion, Miskolc [15000 férőhely, 13 milliárd Ft.] - folyamatban - vezető tervező - Pottyondy Péter
  • Nyíregyházi Városi Stadion [8000 férőhely, 10,326 milliárd Ft.] - eredeti tervek: Kulcsár Attila [2002]- tervezett átadás 2020
  • Dorozsmai úti Stadion, Szeged [8000 férőhely, 9,4 milliárd Ft.] - kivitelező: Market Építő Zrt. - tervezett átadás 2019**
  • Hidegkuti Nándor Stadion, Budapest [ 5322 férőhely, 8.31 milliárd Ft.] - vezető tervező: Bordás Péter
  • Illovszky Rudolf Stadion [Vasas SC], Budapest [6000 férőhely, 6.98 milliárd Ft.] - kivietelező: Market Építő Zrt. - tervezett átadás: 2018**
  • Bozsik Stadion, Budapest [8000 férőhely, 5,5 milliárd Ft.] - generál terező: Óbuda Építész Stúdió - még nem kezdődtek meg a munkálatok.
  • Budapesti Atlétikai Stadion, Budapest [15000 és 55000 férőhely, 4,723 milliárd Ft.] - tervezés alatt, vezető tervező: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
  • Pancho Aréna, Felcsút [3500 férőhely, 3,8 milliárd Ft.] - vezető tervező: Dobrosi Tamás - átadás: 2014
  • Sport utcai Stadion, Szigetszentmiklós [3000 férőhely, 3,5 milliárd Ft.]*
  • Érdi stadion [3,3 milliárd Ft.]**
  • Várkert Sportpálya, Kisvárda [2500 férőhely, 2,5 milliárd Ft.] - átadás: 2018**
  • Tiszaligeti Stadion, Szolnok [3750 férőhely, 2,5 milliárd Ft.] - átadás: 2016**
  • Fehérvári úti Stadion, Paks [4500 férőhely, 2 milliárd Ft.] - átadás: 2019**
  • Eszperantói úti Stadion, Dunaújváros [10046 férőhely, 2 milliárd Ft.] - átadás: 2018**
  • ZTE Aréna, Zalaegerszeg [11200 férőhely, 1,44 milliárd Ft.] - tervező: Axis Mérnöki Bt. - átadás: 2017
  • Mezőkövesdi Stadion [5000 férőhely, 1,25 milliárd Ft.] - átadás: 2016**
  • Kórház utcai Stadion, Békéscsaba [5100 férőhely, 1,125 milliárd Ft.] - átadás: 2018**
  • Balmazújvárosi Városi Sportpálya [2500 férőhely, 1 milliárd Ft.] - átadás: 2016**
  • Budaörsi Stadion [1500 férőhely, milliárd Ft.] - átadás: 2018**
  • Alcufer Stadion, Győr-Gyirmót [4500 férőhely, 0,9 milliárd Ft.] - átadás: 2015**
  • Szusza Ferenc Stadion, Budapest [12000 férőhely, 0,8 milliárd Ft.] - átadás: 2017**
  • Buzánszki Jenő Stadion, Dorog [0,685 milliárd Ft.]**
  • Siófoki Városi Stadion [3500 férőhely, 0,6 milliárd Ft.]** 
  • Perutz Stadion, Pápa [5000 férőhely, 0,56 milliárd Ft.]**
  • Rákóczi Stadion, Kaposvár [5000 férőhely, 0,5 milliárd Ft.] - átadás: 2017**
  • Kozármislenyi Stadion [2000 férőhely, 0,44 milliárd Ft.] - átadás: 2017**
  • Grosics Gyula Stadion, Tatabánya [5000 férőhely, 0,4 milliárd Ft.] - átadás: 2015**
  • Ajkai Városi Sportcentrum [3000 férőhely, 0,4 milliárd Ft.] - átadás: 2016**

Mindebben nincsenek benne az egyéb sportlétesítmények, mint a Duna Aréna [vezető tervező: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA], a győri Audi Aréna [vezető tervező: Sándor János] vagy a Nemzeti Korcsolyázó Központ, melyek költségeivel együtt már 796 milliárdnál járunk. A 'miért fektetünk ennyi pénzt a sportlétesítményekbe' kérdés mellett ott van a másik, hogy 'mi az oka az elszálló költségvetésnek?' Az építés közben való tervezés az egyik instant költségnövelő módszer, ami sokszor nem vis maior helyzetekből, hanem az elégtelen előkészítésből fakad. A részletes tervezés hiányáért, a projekt pazarló levezényléséért sok esetben a menedzsment, a megrendelő tehető felelőssé - de mit tehet, illetve tehet-e egyáltalán valamit az építész, hogy a kárt csökkentse? Az épületek bemutatásakor ritkán esik szó erről a küzdelemről, holott érdemes volna beszélni róla. 

Fürdős Zsanett


* A szigetszentmiklósi stadion építésére sajtóértesülések szerint elfogyott az államtól kapott támogatási összeg, a létesítmény nem készült el.

** Sajnos a tervező kiléte sem a közbeszerzési adatokból, sem sportoldalakról nem kideríthető.