„Az út maga a boldogság” — fűrésztelep egy tisztáson

„Gyerekkoromban egész nyarakat barangoltam a hegyben. A Babó családdal régi az ismeretség, a nyaralónk tetőszerkezetét például az itt gatterolt fából, Áron segítségével építettük.” Beke András diplomaterve
„…én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja,
én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
én vagyok házad ajtaja
bölcsőd fája,
koporsód fedele…”
(Rakk István: A fa fohásza)
 

Múlt
A majorság már rég üresen állt, mikor a Babó család a kilencvenes évek végén beköltözött. Két egyetemi tanár kivonulása volt ez, az emberi kapcsolatok felszínessége, mégis fájdalmas volta űzte őket messze a fővárostól. Az Ereszteny major fogadta be őket, mely fenn a hegyen, az erdő közepén, egy kis tisztáson áll. A főépület előtt álló hatalmas atlasz-cédrus uralja a területet, az egyetlen emberi jelenlét közelét jelentő élmény a faluból felhallatszó déli harangszó.

Jelen
Azóta a családfő meghalt, és fia, Áron vette át az irányítást. Csellista. Neveli három gyermekét, gondozza az állatokat, szántja, kaszálja a falusiak földjeit, műveli a hét hektár erdejét, és feldolgozza a rajta növekvő fát. Fafaragványoktól épületfáig. A gömbfát az apjától örökölt gatterral vágja egy - a majorságtól földúttal elválasztott - tisztáson. A fafaragványokat, asztalosmunkákat pedig az istállóban berendezett asztalosműhelyben készíti, ahol osztoznia kell a helyen…

Jövő
Valószínűleg Áron gyerekei apjuk nyomdokába lépnek. Talán együtt fogják működtetni a majorságot. Ki tudja.

 

 

 

Ember és fa
Az erdő közepére kiköltözött ember, itt a természet rendjét megértve, azzal együttműködve, abba besimulva él, ám magából fakadóan létével felülbírálja annak működését. Bár az évszakok váltakozása, az időjárás viszontagsága vagy a fa növekedési ritmusa előtt fejet hajt, de tapossa az ösvényt, kaszálja a füvet, vágja a fát. Tetteivel átírja a rendet, újfajta történéseket generál, lakhelyével viszonyítási pontot teremt. Sűrűségváltozás ez inkább, nem minőségi váltás. Hiszen a fa idővel elöregedne, s helyébe új nőne. Az ember beavatkozására a folyamat felgyorsul, sűrűsödik. Ez a sűrűség az, amely a fafeldolgozóban jelenik meg, kézzelfogható formában. Az itt összegyűjtött fák koncentrációja se ez idő előtt, se ez után nem lesz ilyen mértékű.

Kötődés
A majorságtól kb. 500 méterre áll a családom nyaralója. Gyerekkoromban egész nyarakat barangoltam a hegyben. A Babó családdal régi az ismeretség, a nyaralónk tetőszerkezetét például az itt gatterolt fából, Áron segítségével építettük.

 

 

 

Koncepció
A tisztáson jelenleg működő gatterrel felvágott farakatokat Áron általában a fák alá pakolja be. A tisztás fái tehát tetőként működnek a farakások számára. Az ötlet ezeknek a fáknak a bővítése, sűrítése. A fák mintájára tehát tetők (lombkorona), őket tartó oszlopok (törzs), illetve azok alapozása (gyökér) jön létre.

500
A fafeldolgozó tisztást egy földút választja el a majorság többi részétől. Ez egy olyan út, mely bár magánterületen visz keresztül, bárki használhatja. Ez tehát a civilizációval összekötő köldökzsinórként tételeződik. Az útról egy kapuval lezárt ösvény visz a majorság területére. Ez a kereszteződés meghatározó sűrűsödési közeget hoz létre az út hosszában, ez a pont tehát külön figyelmet érdemel. Az itt élők erről közelítik meg a tisztást, itt találkozik a jövevény az itt lakókkal. Ennél fogva a tető innen indulva tekereg - a fák mintáját követve-kiegészítve - egyre beljebb a természet által uralt területek felé.

A nagy tető alatt három funkció kap helyet. A történések kihatnak a tereppel párhuzamosan szerkesztett tetősíkra, és átalakulásra kényszerítik azt. Az asztalosműhely épülete így ház-szerű formát alakít a tetőből, megteremtve a megérkezés fedett-nyitott terét is. A gatter-szín tetején egy fény-beeresztő, meleg-kieresztő nyílás segíti az itt tárolt fák száradását és a munkát, a fészer tömege pedig a tető lehajtásával egy telekvégi tárolóra emlékeztet. A tető alakításával mindhárom funkció elnyeri tömegét is, a ház, a szín és a fészer.

 

 

 

200
A tisztás funkcionális felosztása a jelenleg működő munkafolyamat alapján alakult. Északi részén a gömbfát tárolják, a középső területen az értékesebb (pl. bútorfa) fa tárolására kialakított fedett tároló és a gatter kap helyet, míg a tisztás déli részén a felvágott farakások száradnak. E rend nem köti a használó kezét, mindent saját belátása szerint alakíthat ki, mégis keretet biztosít az itt végzett tevékenységeknek. Jobb is ez így. Ő jobban tudja, mit hogy szeretne csinálni, arról nem is beszélve, hogy később, ha a fiai veszik át az irányítást, valószínűleg sok minden átalakulhat. A háznak majd azokat az igényeket is ki kell tudni elégíteni.

A fafeldolgozás kereteként nagy fedett-nyitott színeket kért, a farakások illetve a gatter védelmére, zárt, fűthető teret csak az asztalos műhely kapott, hisz annak működési időszaka télen nem szakad meg (mint ahogy a gatteré megszakad, hisz a tél a fakitermelés időszaka, a gatter inkább tavasszal és nyáron működik).

Az asztalosműhely belső elrendezése törekszik a teret egyben tartani, a használt végigfutó válaszfal csak a vizesblokk lehatárolására sűrűsödik teljes belmagasságú fallá. A műhely mellett végigfutó tornác a megérkezést, a belsőbb területek felé való irányítást szolgálja, a mögötte létrejövő fedett nyitott tér pedig a hátsó nagy ajtó előtere, de faragási vagy egyéb munkák végzésére is alkalmas lehet.

A gatter-színt az oszlopsorok három részre tagolják. Az északi „hajóba” kerül a gatter, hogy a traktorral oda hordott gömbfát kézzel már ne kelljen messzire cipelni, a déli rész pedig az értékesebb fák tárolását szolgálja. A fészer a kisebb kéziszerszámok, traktor-alkatrészek tárolására jött létre, az előtte lévő fedett-nyitott tér pedig a traktorok helye. A munkahelyek tetővel való összekötése esőtől védett átjárást ad.

 

 

 

100
Az út menti területektől az erdő irányába történő funkcióhígulást követi az oszlopok szerkesztési rendje is. A műhely előtti jellegzetes oszlopsor tornác  hatású szigorúsága a tisztás belseje felé felhígul, az erdő fáinak véletlenszerűsége (a használhatósági szempontok szem előtt tartásával) kezd érvényesülni. Az oszlopok itt fatörzsekként tartják a tetőt, mindnek külön gyökérzete (alapozása) van. Azok az oszlopok, melyek köré fal került, a fatörzsekhez támasztott farakás elvét követik.

50
A műhely falszerkezetének alapelve az oszlopok közé rakott kitöltő fa. A falszerkezet minden eleme fából készül. A vendégcsapok akác, a kitöltő fal fenyő, a hőszigetelés fagyapot, a külső burkolat széldeszka. Ez utóbbi használata igen előnyös, hiszen a fafeldolgozóban a széldeszka hulladéknak számít. A tető szarufákra szegelt deszkaborításon, bitumenes lemez. Ezt védendő a nyári felmelegedéstől, a felület kap egy széldeszka burkolatot, mely használatával az egész építmény felpuhul, környezetének hangulatához jobban illeszkedik. A szerkezetek kialakításakor az építhetőség szempontja volt mérvadó. A házat ugyanis Áron és egy segédje építi, jellemzően kézi illetve helyszínen megtalálható gépekkel. A beton mennyiségének minimalizálása, a fa kapcsolatok belső, nyomatékbíró vasalatok nélküli megoldása, a high-tech megoldások kerülése mind ezt a célt szolgálja.

Beke András


Erdei fafeldolgozó, Cák
BME Középülettervezési Tanszék, 2010

konzulensek
építészet: Balázs Mihály DLA
épületszerkezettan: dr. Becker Gábor
épületkivitelezés: Szőnyi László
statika: Facskó Gergő
gépészet: dr. Palócz Miklós

Opponens: Zsuffa Zsolt