Budatétényi paplak és közösségi ház

A diplomadíjas terv témája a meglévő budatétényi templom kertjébe építendő paplak és közösségi ház. Fontos elem volt a meglévő jelentős növényállomány lehetőség szerinti védelme, a telek átjárhatóságának biztosítása és a fennálló épülettel való harmónia biztosítása az anyagválasztás – kétféle kőburkolat – révén.
Hornung András tanszéki diplomadíjas munkája.

Előzmények
A diplomamunkám témája egy meglévő templom kertjébe építendő paplak és közösségi ház. A feladatválasztás oka, hogy szerintem Magyarországon a katolikus egyház tulajdonában viszonylag kevés ilyen jellegű épület van, illetve azok minősége, életkora, funkcionális elrendezése sokszor nem elégít ki minden igényt, így a közösségi funkciók ellátása sok helyen nem megoldott.

 

 

A feladatkeresést a lakóhelyem szerinti plébánosnál kezdtem. Megkérdeztem, hogy esetleg tud-e valami hasonló jellegű feladatról, illetve szándékról az egyház részéről. Ő sajnos nem tudott segíteni, de megadta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főépítészének az elérhetőségét, így később neki tettem fel ugyanazt a kérdést. Rövid gondolkodás után két helyszínt is javasolt, ahol mostanában tervezik ilyen jellegű épület tervezését, megépítését. Az egyik az ürömi plébánia mellé tervezett paplak és közösségi épület, a másik a budatétényi Szent István Plébánia. Megvitattuk mindkét helyszín adta lehetőségeket illetve, hogy melyik lenne alkalmasabb egy egyetemi diplomamunka feladatának. Léptékét tekintve mindkettő alkalmas volt, így a helyszínek felkeresésével folytattam a féléves munkát. Miután a tervezési területeket bejártam, a budatétényi helyszín mellett döntöttem. Ennek legfőbb oka, hogy akkor még én is 22. kerületi lakos voltam, így sokkal jobban ismertem ezt a területet, a hely szellemét, így ez közelebb állt a szívemhez.

A helyszín
A tervezési terület az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Budai-Déli Espereskerületében található Budapest 22. kerületében. A meglévő templom egy 5.624 m2-es telken áll. A területre alapvetően a családi házas beépítés jellemző, amit egy kicsit megtörnek a templom közelében a kilencvenes évek elején épült sorházak. Az egyházi tulajdonban eredetileg két telek volt, melyeket később egyesítettek. Ez okozza a telek viszonylag nagyobb méretét a környezőkhöz képest.

A templom rövid története
A török hódoltság után Bajorországból idetelepített német családok 1780-ban Szent Mihály tiszteletére kápolnát építettek. Később mivel a kápolna kicsinek bizonyult tovább bővítették, először 1912-ben, majd a közösség gyarapodásával 1941-ben. Az utolsó hozzáépítés 1985-ben történt, ekkor a sekrestye és a szentély mögé hitoktató terem épült. Úgy gondolom ez az utolsó hozzáépítés nem méltó a templom megjelenéséhez, elrontja a szimmetrikus elrendezést, alacsony színvonalú, anyaghasználatában eltér a templom épületétől. A rendszerváltás óta nem is igazán használják, most csak feleslegesnek vélt dolgok vannak benne. Éppen ezért amennyiben az egyházi költségvetés engedi, érdemes lenne elbontani, hiszen a hitoktatás számára terveim szerint méltóbb hely áll majd rendelkezésre.

 

 

Miért van szükség új épületre?
A plébánia közigazgatási területén jelenleg három egyházi épület van. A templom, a paplak, illetve a közösségi ház. A templomról már tettem említést, a másik két épületről még nem. A paplak a plébániai terület szélén a Nagytétényi úton helyezkedik el, a templomtól viszonylag nagyobb távolságban. A most közösségi házként használt épület már közelebb van a templomhoz, azonban még így is problémát jelent, hogy mise után a hívek jóformán szétszóródnak mire eljutnának közösségi házig. A fenti épületek elhelyezkedésén kívül további problémát jelent azok rossz állapota, valamint a paplak túlzott nagysága. Mindegyik épület üzemeltetése és karbantartása komoly terheket ró az amúgy is szűkös egyházi költségvetésre. Így felvetődött az igény, hogy a régi épületek helyett a templom közelében, illetve a telken belül elhelyezhető lenne egy méretében és működésében rentábilisabb, korszerű, könnyebben üzemeltethető épület.

Tervezési program
Az egyházmegyei főépítésszel és a helyi plébánossal folytatott beszélgetés során alakult ki az igényeiknek megfelelő tervezési program: paplak (átlagos méretű, egy fős garzonlakás, nappali, konyha, étkező, háló, vizes helyiség) vendégszoba, plébánosi iroda, könyvtárszoba, plébánosi tárgyaló, raktárhelyiségek. A közösségi ház mostani méretrendje, illetve a hívek száma alapján szükséges: nagyterem (kb. 80-100 m2, ~ 60-65 fő számára), kisterem (kb. 10-15 fő befogadására) és rendezvények alkalmával használható melegítő konyha, tároló, szociális blokk.

Építészeti alapelvek és koncepció
Építészeti alapelvekként a tervezés kezdeti szakaszában a következőket határoztam meg:

  • egyszerűség, letisztult forma
  • szimmetria és a tengelyek tiszteletben tartása
  • ne uralkodjon a telken, a templomot ne takarja
  • alkalmazkodás a környezethez
  • anyaghasználatban lehetőség szerint hasonlítson a meglévőhöz
  • meglévő fákat lehetőség szerint ne kelljen kivágni

 

 

Elrendezés
A tervezési programban foglaltakat két külön egységre bontottam. Ennek egyik előnye, hogy lehetőség nyílik a két eltérő rendeltetésű egységet külön-külön ütemben megépíteni, az egyházi költségvetést így nem terheli meg annyira. A telken belül jelenleg meglévő átjárási lehetőséget, mint már korábban említettem szerettem volna megtartani, hiszen ez nagyban megkönnyíti a környéken élő idősebb emberek életét. Szerettem volna, ha ez az átvágás minél egyszerűbben jelenne meg a terven, ugyanakkor lehetőség szerint nem zavarná egyik funkciót sem.

Fontos elem volt még a meglévő jelentős növényállomány lehetőség szerinti védelme. Az építészeti előírásokon, illetve a szimmetrikus elrendezésen kívül igyekeztem a helyüket figyelembe venni az épületek és telken belüli utak elhelyezésénél. A két épületrész (paplak és közösségi ház) kiindulási alapgeometriája két azonos téglatest, melyek tengelyei tartják a főhajó irányát. A meglévő terepadottságok lehetővé tették, hogy az egyik tömeget egy szinttel, míg a másikat másfél akár két szinttel is le lehessen tolni a föld alá, hiszen ebben az esetben az alsó használati szintek padlóvonalai megegyeznek a környező utcák magasságával, a közösségi ház járható zöldteteje pedig egybefügg a környező tereppel, amiből csak a mellvédként is szolgáló attika emelkedik ki.

A két alapgeometria elhelyezése közül a közösségi épületé volt egyszerűbb. Itt a fenti irányt tartva, az előírásban szereplő építési vonalra helyeztem le az épület sarkát, a mélységek megválasztásánál – a funkciók kielégítésén túl - a meglévő templom bejáratához vezető út melletti fasor szolgált segítségül. A másik épületet eredetileg az említett út tengelyére szimmetrikusan szerettem volna elhelyezni, de mint később kiderült, magassága folytán túlontúl uralkodik a templom tömegén, és közel is van hozzá. Így az „átjáró” út került szimmetrikus elrendezés szerint a közösségi épület külső oldala adta vonallal. A paplak elhelyezése egy újabb tükrözés eredményeként alakult ki. A templom oldalfalának valamint a paplak oldalának az „átjáró” utcára merőlegesen mért távolsága egyenlő.

Homlokzatburkolatok
Az anyagválasztással is próbáltam egységet képezni a meglévő épülettel, így az épületekre a templommal harmonikus külső megjelenés érdekében kőburkolat készül. A nyílásokat - mint a kőtömb megmunkáltságának jeleit – erősíti a nyílások közötti visszahúzott síkon lévő finomabb megjelenésű, magas fényű szerelt kőhomlokzat. A burkolatok anyaga az itt található, a templom építőelemeit is alkotó mészkő. Általános helyen a burkolat vastagsága 12 cm, mögötte 4 cm vastag átszellőzetett légréteg található. Az elemek átlagosan 50 cm magasak, 50-80 cm szélesek.

A nyílászárók oldalsó kialakításánál a burkolat befordul. A felső peremen rovarháló kerül elhelyezésre. Az átszellőzés biztosítása érdekében a függőleges fugákat alul és felül kb. 10 cm magasságban építéskor kirekesztik. A másik megjelenő kőburkolat magas fényű szerelt kőlap. Magassága az előzőekhez hasonlóan 50 cm, szélességük minden esetben a két szomszédos nyílászáró közötti távolságnak felel meg. A kétféle burkolat találkozásánál a vastagság-különbség miatt síkváltás alakul ki. Ez az építészeti koncepció részét képezi. A burkolatváltásnál a nyílászárók könyöklőjénél lévő nagy tömörségű kőlap található.

A rövidített műleírás teljes szövege a csatolt dokumentumban olvasható.

Hornung András diplomaterve 2009
BME Építészmérnöki Kar
Építéskivitelezési Tanszék
tanszéki diplomadíjas terv


A BME Építéskivitelezési Tanszékén július 2-án megrendezték a hagyományos, védés utáni tervbemutatót. Az egyes diplomatervek ismertetését követően baráti-szakmai beszélgetésen a terveket Bach Péter, Dévényi Tamás, Hegedűs Péter és Vargha Mihály értékelték. A diplomatervek építész konzulensei Kőnig Tamás DLA, Tőkés Balázs és Wagner Péter DLA voltak.

A "zsűri" döntése alapján az Építéskivitelezési Tanszék 2009. évi diplomadíját

Brauswetter Dóra (Lovasklub SE - díjugrató, díjlovagló és fogathajtó együttes, Dunaharaszti),

Hornung András (Szent István plébániatemplom - paplak és közösségi ház, Budatétény)

és Lőrincz Melinda (Kerékpáros pihenőhely, Csepel) kapták.