Fegyelmezett térplasztika

"A kővel burkolt robusztus épülettömeget a mély kávában elhelyezett nyílások árnyékainak játéka oldja." - írja pályaművében Oroszváry László, melyet a Tapolcai Járásbíróság és Tapolcai Járás Ügyészség épületének rekonstrukciójára kiírt tervpályázatra nyújtott be. 

Beépítési javaslat

A Járásbíróság és Járási Ügyészség Tapolca belvárosában, az Ady Endre utca és Köztársaság tér sarkán álló, 1929-ben épült meglévő épületben működik. A bíróság és az ügyészség működése a jelenlegi épületben, főként annak méretbeli korlátai miatt jelenleg nem megfelelő. A jelenlegi épületben tervezési program szerinti bírósági helyiségeknek csak egy része helyezhető el. A további helyiségek, illetve az ügyészségi funkciók elhelyezésére új épületszárnnyal kell a meglévő épületet bővíteni.

A tervezés során különös kihívást jelent a tervezési programban meghatározott igények teljesítése. A meglévő épület traktusmélysége nem teszi lehetővé a műemléki jelleg megtartása mellett a helyiségek alapterület tekintetében takarékos elhelyezését. A telek adottságait figyelembe véve a földszinten egy zsúfolt beépítés adódik, de ez a zsúfoltság az emeleti szintek kisebb alapterülete miatt az egész épületen nem érződik. A fennmaradó területet szinte teljes egészében elfoglalja a 10 dolgozói parkoló, mely a funkcióból adódó parkolási követelményeket nem elégíti ki, ezért a fennmaradó parkolóhelyeket közterületen kell biztosítani.

A meglévő épület szabadonálló telepítése az Ady Endre utca vonalában érvényesül, ezért bár a telek nyugati része is beépítetlennek tekinthető, városképileg kedvezőbbnek tekintettük az épület északi irányú bővítését. Ezt támasztotta alá a bontásra ítélt hátsó épületszárny helyzete is, mert bár a nevezett épületszárny építészetileg csekély értéket képvisel, a beépítés jellege hosszú idő óta fennálló organikus képződmény. Az ügyészségi épületszárny e beépítés jellegét követi. Az új bírósági épületszárny a telek észak-keleti részét foglalja el, körülölelve a meglévő és az új épület között egy kis kialakuló belső udvart.

A telek nyugati részén helyeztük el a parkolót, ahol 9 személyautó elhelyezése oldható meg mélygarázs építése nélkül. Az Ady Endre utca felé nyílóan alakítottuk ki a bv. jármű megállóhelyét is.

 

 

Építészeti kialakítás

A meglévő épület szimmetrikus homlokzatú, kétszintes főbejárati tömbjéhez a nyugati oldalon csatlakozik egy ugyancsak kétszintes épületszárny. Az épület magastetős kialakítású, teljes egészében hagyományos épületszerkezetekből épült. A tervezés során a meglévő épületrész belső térszervezését meghagytuk, mert annak méltósága messzemenően alkalmas a bírói munka megfelelő kiszolgálására. Az új épületszárnyak a meglévő épület jelenlegi északi homlokzatánál csatlakoznak az épülethez. A telek nyugati oldalán az ügyészségi épület, a telek keleti oldalán a bírósági épület. A nagyobb mértékű ügyfélforgalmat bonyolító bírósági tárgyalótermek tömbje köti össze a két új épületszárnyat a földszinten, és zár közre a régi épülettel egy kis belső udvart.

A funkcionális igények megfelelő és szétválasztott kiszolgálása miatt új bejáratok kialakítását tartottuk célszerűnek. A meglévő épület bejárata a XXI. századi igények és körülmények között már nem tudja ellátni többfunkciós feladatát, ezért új főbejáratot terveztünk a Köztársaság tér felé, melyen az épületet személyautóval megközelítők parkolója is található. Ebbe az irányba nyílik az ügyészségi épület bejárata is, mely a telek északi oldalán kialakított sétányon közelíthető meg.

A meglévő épület teljes rekonstrukciója során homlokzati színezését a jelenleginél nemesebbé tettük, tetőfedésére sötétszürke fémlemezt javaslunk. Az így rekonstruált épülethez csatlakoznak az új, részben vakolt architektúrájú, de nagyrészt természetes kővel burkolt, háromszintes épületszárnyak. Az új épületszárnyak tömegét úgy alakítottuk ki, hogy az harmonikusan illeszkedjen a meglévő épület léptékéhez. A kővel burkolt robusztus épülettömeget a mély kávában elhelyezett nyílások árnyékainak játéka oldja.

Az új épület homlokzati tagolását úgy alakítottuk, hogy kövesse a meglévő épület tagozatait anélkül, hogy az új homlokzaton didaktikus utalások lennének. Az új épületrészek tömegalakítása és részletei a meglévő épülettel kontrasztot alkotnak. A kapcsolatot a régi és az új épület között az anyaghasználat, az épülettömegek aránya és a homlokzati elemek egymásra utaló megformálása adja.

Oroszváry László

 

 

// A műleírás teljes terjedelemben itt érhető el. //