Frissen felújított óvoda és bölcsőde Tarcalon

Az elavult, rossz műszaki állapotú, vizesedő tarcali óvoda átalakítása pályázati pénzből valósult meg. Hogy az óvodások és bölcsődések végül komfortos, egészséges és barátságos épületben cseperedhetnek, az nagyban dicséri a tervező, Salamin Miklós és a gondos kivitelezők keze munkáját.

Tarcal körülbelül 3500 lakosú Tokaj-hegyaljai kistelepülés, Tokaj szomszédságában. Lakói részben az önkormányzat helyi intézményeiben illetve a közeli nagyobb településeken (Szerencsen és Tokajban), részben a helyi borászatokban dolgoznak. A települési fejlesztések általában pályázatok finanszírozásával valósulnak meg, az ezen pályázatokra jellemző minden nehézséggel együtt. A község, mint egész Hegyalja, világörökségi területen fekszik, ezért a tervezés során fontos követelmény volt a településképi illeszkedés. Az épület kivitelezése nagyrészt a tarcali orvosi rendelővel egy időben, azzal párhuzamosan történt.

A meglévő óvodaépület építésekor lapostetős kialakítású volt. A kialakuló beázásokat magastető ráépítésével próbálták később orvosolni. A H-alakú alaprajz azonban alkalmatlan volt egy hagyományos magastetős, palahéjalású tetőszerkezettel való lefedésre, olyannyira, hogy a probléma a lefedés után, az épületszerkezetileg kritikus hosszú vápák miatt csak súlyosbodott. 

Az óvoda eredetileg 3 csoportszobával épült fel, egy, az épületen belül kialakított szolgálati lakással együtt. A növekvő gyereklétszám miatt a későbbi átépítések folyamán az épület irodái helyén egy negyedik csoportszobát építettek ki, a szolgálati lakás épületszárnyában pedig az egy csoportos bölcsődét helyezték el. A rögtönzésszerű átalakítások során azonban az épület irodái, kiszolgáló helyiségei megszűntek, ezeket az öltözők helyén kialakított minimális vezetői irodával is csak ideig-óráig sikerült pótolni.

A település önkormányzata a közelmúltban az óvodaépület akadálymentesítésére pályázatot nyújtott be, amit el is nyert. Ez közvetlenül az általunk tervezett átépítés előtt már megtörtént, amely a további bővítéseket erősen meghatározta és korlátozta. Az akadálymentes parkoló például a kivitelezés során pont oda került, ahova a további bővítés folyamán a bejárati kapuépítmény elhelyezésére egyedül volt lehetőség, ezzel szinte megoldhatatlan feladat vált az új bejárat kialakítása. Tehát a gomb hamarabb készült el, mint a kabát.

A korábbi átalakítások során elbontott funkciókat, irodákat, öltözőket pótolni kellett. A gyerekek igényei, illetve az óvodára vonatkozó szabványok, előírások miatt tornaszoba, nevelői és vezetői iroda, bejárati előcsarnok és orvosi szoba kialakítására volt szükség. A melegítőkonyha az ÁNTSZ előírásai miatt átalakításra szorult, az épülethez kapcsolódóan fedett játszóteraszok kiépítése további tervezési feladatot jelentett. A tervezési lehetőségeket emellett erősen behatárolta a telek kis mérete és a maximális 30%-os beépíthetőség.

A tervezés két lépcsős pályázati terv, és engedélyezési tervek készítésével kezdődött. A tervezés során a már kialakított akadálymentes fejlesztések, így különösen az akadálymentes parkoló a tervezési feladatot megnehezítette. A tervezésnél a megismert – az előzetesen tervezettnél jóval kisebb – pályázati összeg ismeretében próbáltuk az új alapterületeket a minimális méretre visszaszorítani úgy, hogy a tervezett funkciók, illetve a tervezési előírások ne sérüljenek.

Az új épületszárny az utca felőli udvar alapterületét lényegesen lecsökkentette, az önkormányzat ezért távlatilag tervbe vette az óvodához kapcsolódó szomszédos telek megvásárlását. A meglévő épület, és a tervezett új épületszárnyak is hagyományos szerkezetekből épültek. A meglévő homlokzati falakon új hőszigetelés készült. A homlokzati kőburkolatok és kőszerkezetek anyagát a szomszédos Bodrogkeresztúr kőbányájában bányászták és bányásszák ma is. A nyílászárók és üvegfalak fokozott hőszigetelésű faszerkezetből készültek. A tetőhéjalás anyaga a nagyobb hajlásszögű tetőkön szalag tetőcserép, az előtetőkön, és az alacsonyabb hajlásszögű tetőrészeken állókorcos festett fémlemez lett, a homlokzaton pedig festett vakolt falfelület és szürke lábazati vakolat készült. A korlátozott pályázati költségvetés sajnos a belső nyílászárók cseréjét nem tette lehetővé.

Az pályázatoknál általában előírt, a meglévő épületrészekre bruttó 130 eFt/m2-es illetve az új épületekre bruttó 260 eFt/m2-es költséglimitnek ennél az épületnél sajnos a közelébe sem érhettünk. A generálkivitelezést egy miskolci kivitelező cég, az FK Raszter Zrt. nyerte el. A pályázatok alapján kiírt közbeszerzés a versenyeztetésnek az az érdekes változata, amikor a pályázati összeg (és így a maximális kivitelezési költség) a pályázati nyilvánosság miatt már mindenki számára előre ismert, licitálni csak lefelé lehet. A régióra és az építőipari ágazatra jellemző válság miatti gyilkos árverseny tovább csökkentette a kivitelezésre rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket, mivel a már megítélt pályázati összeg egy jelentős része a közbeszerzési miatt a pályázatkiírónál maradt, és ennek a körülbelül 20 Mft-os összegnek átcsoportosítására – például mobiliák, udvari játékok vásárlására – később már nem volt lehetőség.   

A pályázatok előkészítésénél a tervező és a pályázó két lehetséges hibát tud elkövetni: a tervezési feladat, a tervezési program tényleges bekerülési költsége (a legalacsonyabb ajánlat) nagyobb lesz, mint amekkora a megítélt pályázati összeg. Ennél talán csak az a súlyosabb hiba, ha a bejövő ajánlatok kisebbek, mint az elnyert összeg, ha a tervező alacsonyra lőtte be előzetesen a tervezési feladatot, és pénz marad bent a pályázatkiírónál, amelyet aztán már nem lehet más egyéb szükséges dologra elkölteni.

A meglévő épület kivitelezése során több, előre nem látott pluszköltség adódott, amelynek finanszírozását a pályázati rendszer nem tette lehetővé, a már megítélt pályázati keret terhére sem. Többek között a belső falak nedvesedése, az udvari föld alatti szennyvíztároló, amely az alapozást lényegesen megbonyolította, jelentett előre nem látott többletköltséget.
Ennek ellenére a nehézségeket sikerült orvosolni a kivitelezés során, az épület lényeges hibáktól mentesen, jó minőségben készült el, hála a korrekt kivitelezőnek és a következetes megrendelőnek. Az óvónők és az óvoda vezetősége is folyamatosan részt vettek a megvalósításban, például a belső falszínek kiválasztásában is szerepet vállaltak. A szülők és a pedagógusok hálásak, a gyerekek pedig szeretik az épületet. Az építőiparra lassan jellemzővé váló irreálisan alacsony kivitelezői – és tegyük hozzá tervezői – költségek mellett azonban minőségi épületet építeni egyre inkább képtelenség.

Salamin Miklós