MOME campus - Csomay Zsófia és Szijjártó Csongor terve

Csomay Zsófia és Szijjártó Csongor is tervbe foglalta gondolatait a MOME campusra kiírt tervpályázatára. Pályaművükben a Tudásközpont az épülőfélben levő Műhely-Műteremházakhoz igazodik, megőrzi az A épület identitását, és összességében is a két régi épület eredeti formai és téri viszonyát követendő iránynak tartották. 

Elöljáróban

Mivel a programban szint alatti parkoló nem szerepelt, (és mi terveztünk) a program funkcionális eloszlását másként értelmeztük- továbbá a gépészeti rendszert módosítottuk a kiíró elképzeléséhez képest – az excell táblázatot nem tudtuk egyértelműen kitölteni.

Célunk volt

  • az „A” épület identitásának megőrzésén túl olyan épületek létrehozása, amelyek kapcsolódni tudnak a meglévő házak arculatához és nem fokozzák a már kialakult heterogén építészeti világot.
  • hogy a zöldterület gépkocsiforgalomtól mentes parkká váljon, olyan zöld „sziget” legyen, amely egyrészt az épületek belső tereinek szerves folytatása, másrészt a Zugligeti út felől nyitott térségként jelenjen meg, ezért mi a szükséges parkolószámot szint alatti parkolókkal oldottuk meg.
  • hogy a szükséges gazdasági forgalom a meglévő Budakeszi úti és a „B” épület mellett újonnan tervezett bejáratok közt szorosan telekhatár mentén bonyolódjon – megkerülve a Campus egészét, ami leegyszerűsíti a Műhely és Műteremház gazdasági forgalmát az átmenő út jellege miatt.
  • hogy a Campus összes épületét fedett úttal kössük össze.
  • hogy a téri transzparencia mellett funkcionális transzparencia is létrejöjjön



1. Területalakítási, épület elhelyezési és építészeti koncepció.
A beépítési paraméterek vizsgálata.

  • Az új épületek a kiírás által sugallt helyszínre kerültek oly módon, hogy az új házak hovatartozása leolvasható legyen topográfiai helyzetük és építészeti arculatuk vonatkozásában.
  • A Tudásközpont telepítésében és méretrendjében az épülőfélben levő Műhely-Műteremházakhoz igazodik, - homlokzati anyaga és színe pedig az „A” épülettel rokonítja.
  • A „B” épület helyzete, befoglaló formája visszaidézi a régi házat. Számunkra a két régi épület eredeti formai és téri viszonya követendő iránynak tűnik. Az „A” épület kompozíciós rokona volt. Homlokzati képzése is az „A” épülethez köti.
  • A tetőformák vonatkozásában azonban mindkét új épület igyekszik kapcsolódni a Műhely-Műteremházhoz.
  • Az „A” épület egyik legfontosabb problémája, hogy a főlépcső funkcióját vesztette az új MOME szívébe vezető – főbejárat megszületésével. Ez a kérdés alaprajzi és metszeti értelemben egyaránt jelentkezik.
  • Ezt a helyzetet alaprajzi értelemben úgy kezeltük, hogy eredeti szimmetriáját megszüntettük és a két bejáratot összekapcsoltuk egy köztéri előtérrel, ami az iskolához és az utcához egyaránt tartozik.
  • Metszeti értelemben pedig megoldásnak tűnt a főlépcső elbontása, ami által az utcaszintről be lehet jutni a jelenlegi alagsor szintjére, ami földszintté válhat. (Ezt a terepviszonyok lehetővé teszik.) Az elbontott lépcső mögött a főhomlokzat szerkezetileg és formailag is tud folytatódni, így az épület méltósága megmarad, de a kiemelt főbejárati szituációja megszűnik.
  • Ugyanez érvényes az angolaknákkal szegélyezett homlokzati szakaszokra, így a régi alagsori sáv is a homlokzat egyenrangú részévé válhat és egy teljes értékű szint keletkezhet anélkül, hogy az eredeti architectura sérülne. Kivételt képez a Zugligeti úti homlokzat nyugati, hosszú szárnya, ahol a park növelése és a lépcső aszimmetrikus helyzetének hangsúlyozása végett az angolaknát feltöltöttük és megszüntettük az alagsori ablakokat. Így egybefüggő zöldterület keletkezik a ház előtt.
  • Egyéb változások az „A” épületen: hogy a tetőre a kert felől üvegprizma bevilágítók kerülnek, továbbá hogy a nagyterem mögötti épített lépcsőt elbontjuk egyrészt építészeti, másrészt a könyvtártér bevilágíthatósága okán.
  • Az autómentesség az építészeti koncepció fontos része volt.


2. Kapcsolódás a városi szövethez, az egyes épületek elhelyezése, kapcsolódása egymáshoz.

  • A Campus fő bejárási helye – kinyílva a Zugligeti út felé – a MOME szíve és a Tudásközpont közös előterén keresztül történik, ahonnan közvetlenül elérhető a Műhelyház-, Tudásközpont-, az „A” épület lépcsőháza-, a könyvtár-, kantin-, az Apartmanok és a szint alatti parkoló.
  • A Campus összes épülete fel van fűzve egy közlekedőrendszerre. Azaz a Médiaháztól a „B” épületig fedett-zárt-, illetve fedett-nyitott útvonalon minden épület elérhető. Fedett-nyitott a Műteremház és a MOME szíve közti kapcsolat (ami bezárható igény szerint – híd alatti rész).
  • A főbejáraton kívül még működik az „A” épület átalakított bejárata, továbbá személybejárat az Apartmanokhoz. Egyébként a nyitott részeken bárhol megközelíthető a Campus.
  • A két parkolószinti autóbehajtás tömör kerítésbe épített kapun keresztül történik „rejtett” módon. A „MOME-Flotta” (2 mikrobusz) elhelyezését a VIP parkoló és a MOME flotta a MOME szíve alatti parkolóban kap helyet.
  • Fontosnak éreztük, hogy az „A” épület és a MOME szíve bejáratát ne egymástól független elemként, hanem egymásra rímelő helyként fogjuk fel egy közös előtér kialakításával.


3. A terület környezetalakítás, gyalogosforgalom megoldása, zöldfelületi rendszere és microarchitecturális elemei. Akadálymentesség, inkluzív design.


A legfőbb szempontunk az volt, hogy a sok épület jelenléte ellenére a terület megőrizze a természetes parkszerűségét és ne váljon tárgyakkal túlzsúfolt hellyé. Az épületeket összekötő és kerti utakat a lehető legkevésbé burkolt felületeknek képzeljük (fakocka, fűbeton, bazaltzúzalék).

A kiírásban jelzett rekreációs funkciók közül az alábbiakat tartanánk idevalónak:

  • grillező: kapcsolódva a kantin fogyasztó teraszához
  • street work: a gazdasági út mentén
  • játszótér: kapcsolódva a szabadtéri olvasóhoz és a gyerekmegőrzőhöz
  • szabadtéri mozi: kapcsolódva a gondűző kis udvarához
  • a futópálya kört a gazdasági út mentén – tömbkörüli körjárattal gondoljuk kialakítani.


A fenti funkción kívül kerti sétautak készülnének pihenőhelyekkel.
A kerti tárgyakat semmiképp sem a tájépítészetben divatos – hanem a romantikát kerülő természet- és technológiabarát tárgyakkal kívánnánk megoldani.

Úgy gondoljuk, hogy az általunk lerajzolt terek befogadóan viselkednek, nem akadályoznak semminemű inkluzív-designt célul tűző belsőépítészetnek.

4. Új funkcionális igények elhelyezése az egyes épületekben, belső funkcionális téralakítás. A munka és oktatási helyek kialakítása.

 „A” és „B” épület

Elöljáróban: a kiírásban rögzített rendszert, ami a „BA” és az „MA” rigorózus különválasztására vonatkozott a „tan-terek” vonatkozásában nem tartottuk be – ezeket – az adott téri lehetőségekhez igazítva helyeztük el az „A” és a „B” épületben. A két épületet két helyen összekötöttük. 1. A pinceszinten, ahol gépészeti és üzemeltetési szempontból kedvező. 2. Az első emelet szintjén egy fedett közlekedőtérrel, ami a két épület „tanterei” közt jótékony kapcsolatot teremt és a szélessége miatt alkalmas tanulótérnek is.

A funkciók elhelyezésénél vannak vertikális és horizontális összefüggések.


„A” és „B” épület

a pinceszinten horizontálisan helyeztük el tömbösítve – összefüggően az „A” és „B” épületben – az összes mellék- és kiszolgáló funkciót és azokat a helyiségeket, amik nem igényelnek fényt (pld. digitális stúdió).

szintén vízszintes összefüggés szerint került elhelyezésre a földszinten az összes adminisztrációs funkció. Ide értettük a tevékenység fizikai tulajdonsága miatt az emeleti intézetet is.

Függőlegesen kapcsolódnak egymáshoz a „B” épület felső szintjein az alkotó intézetek (design, média, építészet) a hozzájuk kapcsolódó 3 db 400 m2-es műterem-ontthontérrel.

A maradék „tan-terek” (150, 200, 400 m2) az „A” épület felső szintjein és a tetőterében kerültek elhelyezésre, a 200 és 400 m2-sek egybefüggő-, a 150 m2-es szeminárium és projekt terét kisebb egyésgekben.


MOME szíve

A Campus súlypontjában egy diffúz nagy tér, ahonnan mindent el lehet érni és tartalmazza a kiírásban előírt funkciókat. Ez a tér vizuális kapcsolatban van az „A” épület lépcsőházával, a könyvtárral, a nyitott könyvraktárra, a Tudásközpont előterével, a boltokkal, a Műhelyház és a Műteremház udvarával és a szabad éggel.





Az itt elhelyezkedő kantin-konyha gazdasági betáplálása a parkolóból történik.

Tudásközpont

Egy központi ellátó mag köré szervezett forduló térsor, aminek földszintje egybemosódik a MOME szíve fogadóterével, a felső szinti tereit a program szerint felosztottuk, de mivel a hasznos terekben nincs pillér (10 x 10 m delta beam szisztéma) és gerenda, így bárhogy válaszfalazható, vagy hagyható egybefüggő nagy térként. A Tudásközpont közlekedőmagjának utolsó szintjén kapott helyet a kapszula hotel.

5. Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása

Formálás tekintetében a meglévő környezettel (házak, természet) való harmonizálásra és a múló, divatos fordulatok elkerülésére törekedtünk. Nézetünk szerint ezek erkölcsi és anyagi elavulása idő előtt bekövetkezik. Ezért a formai puritanizmuson túl a szolid, hagyományos, jól karbantartható műszaki megoldásokra törekedtünk, épített falak (Wieneberger okos tégla + „NANO” hőszigetelő festés),és az önmagukat befejező anyagok alkalmazását preferálnánk az elöregedés megelőzése végett (beton, öntött műanyag, fa, tégla).

Az „A” épület aláépítése – ami a MOME szíve és az „A” épület összenyitásához elengedhetetlenül szükséges – jelenti a legnagyobb műszaki kihívást.
Ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy bár luxusnak tűnik két szint alatti parkoló létesítése, mivel mindkét helyen („B” épület és MOME szíve), amúgy is lesz mélyépítési munka, a parkolószintek továbbépítése fajlagosan nem annyira költséges, mint egy nulláról induló építkezés.





Az „A” épület átépítésénél gondot kellene fordítani arra, hogy a ház eredeti karaktere megtartása mellet kerüljenek beépítésre a kortárs elemek (tetőátépítés, pilléresítés). Az ablakait oly módon kellene kicserélni, hogy a jelenlegi ablakosztás megmaradjon.

Későbbi döntés kérdése, hogy a tetőtérbeépítést a meglévő ácsszerkezet átalakításával, vagy koporsófödém létesítésével gazdaságosabb-e megoldani.


6.Fenntarthatósági koncepció

A kiválasztott építőanyagok és a „nyílás-faltest” architectura a fenntarthatóságot szolgálja. (Jól öregedő anyagok, nem réteges építési mód, lyukasztott homlokzat, árnyékolás.)

Hő- és hidegenergia ellátás (lásd gépészet).Cél:a BREEN rendszerben a kiváló minősítés elérése.

Energiatakarékos lámpák.



7.Belsőépítészeti, technológiai, infokommunikációs koncepció

A tervezési program által meghatározott terek óriási lehetőséget nyújtanak a már elkészült házban sokszínű funkció befogadására. Egy olyan belső építőrendszerbe gondolkodtunk, ami a mobil válaszfalaktól a bútorokon át az infokommunikációs rendszert is magába foglalja. Egy ilyen rendszer megtervezése fontos és „megtérülő” volna.

Csomay Zsófia, Szijjártó Csongor