Nem csupán vizualizáció - a BIM lényege a kollaboráció

Mióta csak a BIM koncepciója felmerült, számos fejlett országban folytatódott vita az értékei és alkalmazhatósága körül - azonban ahogyan egyre több ország tette jogszabályi követelménnyé és építőipari standarddá, a vita többé nem arról szólt, hogy a BIM-et szükségszerű-e elfogadni vagy sem, hanem, hogy miként lehet a legsikeresebben alkalmazni, végrehajtani.

Az Épület Információs Modellezés (BIM – Building Information Modelling) egyike azoknak az építőipari folyamatok működését befolyásoló tényezőknek, amelyek a legnagyobb változásokat hozhatják egészen az ipari forradalom óta – óriási előnyöket nyújt a költségek, méretpontosság, ütemezés és időhatékonyság vonatkozásában egyaránt. Rövid összefoglaló bejegyzésünk a BIM előnyeit kívánja bemutatni, eloszlatni a téves elképzeléseket és feltárni kihasználatlan lehetőségeit a hazai építőipari piacot megcélozva.

A BIM fejlődése

Az épített környezetre irányuló tervezés és kivitelezés összetett jellegéből adódóan a hibák, nem várt szükségszerű változtatások, beavatkozások és időbeli késedelmek elkerülhetetlen részét képezik minden projektnek – ezek az építőipari munkafolyamatok elfogadott velejárói. A projektek késleltetésének, kisiklásának leggyakoribb oka az információáramlásban keresendő: olyan ellentmondások, amelyeket a különböző résztvevők nem észlelnek és azonosítanak a kellő időben – sokszor csupán egy-egy folyamat befejeztével. Ezek lehetnek későbbiekben felfedezett tervezési hibák, a költségvetés túllépése, karbantartási integrációval kapcsolatos problémák, emberi mulasztás és még sorolhatnánk. Sokszor a folyamatokat emiatt többször is el kell végezni, amely még több költséget és időkiesést generál, nem beszélve az elégedetlenségről a megrendelői oldalon.

Az Épület Információs Modellezés célja ezeknek a kihívásoknak a kezelése és megszüntetése volt. Az alapelv a konstrukciós folyamat minden fázisának részleteire kiterjedő referenciapontok teremtése: ez gyakran egy 3D-s modell formájában kezdődik, amelynek elemeihez időadatok rendelve ütemezési terv (4D), továbbá költség, építőanyag és egyéb attribútum adatokat rendelve részletes költségterv (5D) készíthető. Ezeket figyelembe véve kezdődik meg a projekt pontos és részletezett tervezése, előrejelzések készítése a hibák és kockázatok kiküszöbölésére. A projekt tényleges fejlődési üteméhez mérten frissül a referenciaadatok halmaza, és a BIM minden szereplő és vonatkozó szakág számára hozzáférést biztosít a pontos és naprakész információkhoz, amelyek lehetővé teszik a gyors döntéshozatalt. 

A BIM célja átvenni a folyamatvezérelt iparágak – mint petrolkémiai ipar vagy az automatizált gyártás – módszertanát és jól bevált gyakorlatát, egy bizonyos szemléletváltást hozni az építőiparba. Mark King, a Leica Geosystems EMEA BIM megoldások menedzsere szerint: „Elengedhetetlen, hogy az építőipar progresszív módon haladjon előre, és hagyja maga mögött a múltból örökölt nem hatékony működést. A BIM implementálása a legjobb módja ennek.




Kihívások és félreértések

Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos iparágak szakembereit célzó közelmúltbeli felmérések alapján a BIM fogalma mostanra terjedt el széles körben is. Sokuk azt is igazolta, hogy már részt vettek BIM folyamatok végrehajtásában. Azonban a BIM értéke még mindig nem realizálódott teljes mértékben ezekben az iparágakban. Miközben a BIM fogalma, mint átfogó fejlesztési törekvés – sőt, egyes országokban előírás és követelmény – meglehetősen elterjedt, annak mélyebb értelmezése továbbra is sokak számára tisztázatlan.

A szoftveres vonatkozása olyan téves felfogásokhoz vezetett, amely szerint a BIM egyszerű 3D-s modellezésre utal, és csak vizualizálási célt szolgáló digitális rajzi produktum. Ha ezt a megközelítést alkalmaznánk, akkor szembesülnénk azzal, hogy a modell korlátozott értéket képvisel a különböző folyamatbéli résztvevők számára, hiszen a tárolt geometriai információk nem elegendőek az építési folyamat irányításához és támogatásához. A példa kedvéért egyszerűsítsük le a dolgot: szinte mindannyiunk vásárolt már a legismertebb európai lakberendezési áruházláncban. Vajon elegendő vagy hatékony lenne-e egy adott bútor összeszereléséhez olyan útmutatót adni a vásárló kezébe, ahol csupán a képsorozat utolsó ábrája szerepel a már „kész” modellt ábrázolva?! Sokan kétségbeesnének, minden esetre biztosan nem annyi idő alatt épülne fel a bútor, mint egy részletezett „step-by-step” útmutató vagy műszaki támogatás segítségével. Most pedig képzeljük el ezt a problémakört és folyamatot egy sokszereplős komplex épület vagy infrastruktúra esetén!

A BIM-et inkább egy „jobb, centralizált információ-menedzsmentként” foghatjuk fel – az információ tudatos kezelésének mikéntje a projekt teljes élettartamának vonatkozásában.” – Anne Kemp, az Egyesült Királyság BIM Szövetségének igazgatója.

A fent felsorolt tévhiteknek egyik hátráltató következménye, hogy a projekt tervezési szakaszán túlmenően az információ nincs megosztva a folyamat többi résztvevőjével. Az alvállalkozók megismétlik mindazon erőfeszítéseket, amelyeket előttük már egy másik résztvevő elvégzett, saját modelleket gyártanak, saját adatokkal, eltérő minőséggel, gyakran összeférhetetlen vagy hiányos információkkal. A BIM alapvető feltétele és mozgató ereje a kollaboráció. Amennyiben a különböző információs modellek egymástól elkülönülve használják fel, a hatékonyság nem növekszik, a hagyományos konstrukciós projekteknél fellelhető hibák és ellentmondások nem küszöbölhetők ki.

A BIM magyar nyelvre történő „helytelen” átfordítása is számos félreértéshez vezethet, hiszen nem kimondottan épületek és magasépítés területén használatos ez a folyamatmenedzsment. Az angol-szász eredetű „building” szót az „építeni” igéből képzett főnévként kell felfognunk és máris sokkal tágabb értelmet nyer a fogalom, amelyet ugyanúgy alkalmaznak például infrastruktúra építés esetén is, de még tájépítészeti projekteknél vagy bányászatnál is.



BIM az irodán túl

Egy létesítmény fizikai valóságon alapuló tervezése, kivitelezése és menedzselése csakis a valós környezetről történő leghűbb, legrészletesebb és legpontosabb adatgyűjtés által történhet meg. Ez biztosítja a különböző modellek integritását és a legpontosabb alapokon álló döntéshozatalt, csökkentve ez által a költségeket és a hibákból adódó késleltetéseket. A vizuális, geometriai és térinformációs adatok gyűjtésére, elemzésére és a terepi visszacsatolásra a Leica Geosystems a legkorszerűbb eszközöket nyújtja hardveres és szoftveres tekintetben, amelyek által rögzített adatok a legmagasabb szintű integrálhatósággal rendelkeznek, megcélozva az egységes BIM modellek létrehozását, implementálását és változásvezetését. Az így létrejött dinamikus adatáramlás iroda és terep között pedig áthidalja ezt a szakadékot és lehetővé teszi, hogy a digitális világ sokkal hatékonyabban lépjen kölcsönhatásba a valósággal. Szinte valósidejű döntéshozatal valósítható meg különböző problémahelyzetekben már a terepen a magas fokú automatizációnak köszönhetően.

A BIM értéke

Anne Kemp elmondása szerint a BIM-ben rejlő nagy lehetőségek realizációjának kulcsa a bizalom: „Múltbéli eredetéből adódóan egyfajta félelem gátolta az építőipari projektek valamennyi résztvevőjének együttműködését: a tervezők attól féltek, hogy elengedik és torzítani hagyják szellemi tulajdonukat, míg a kivitelezők nem hittek abban, hogy a tervezett modellek megfelelnek követelményeiknek és elvárásaiknak.” Szinte elkerülhetetlen, hogy az eredeti tervek mindenféle közbeavatkozás, korrekció nélkül valósuljanak meg, akár a különböző szakaszokban felmerülő váratlan problémák és kihívások, akár a felmerülő újabb igények miatt. Ahhoz, hogy ezen változások a konstrukciós és üzemeltetési folyamatok hatékonyságát ne csökkentsék a későbbi fázisokban, a koordinált modellekben folyamatosan vezetni kell a változtatásokat, hogy a valós fizikai létesítményt aktuális állapotában lehető legjobban tükrözze. Ennek alkalmazhatóságára az építőiparban korábban nem megszokott mértékű nyitottságra van szükség. A problémák korai felismerése, implementálása a modellbe és azonnali tudatása a résztvevőkkel elkerülhetővé teszi azt a dominó-effektus jellegű késleltetést, amely számos további műszaki és erőforrás-gazdálkodási problémához is vezethet.

A BIM az építési koncepciót leíró metaadatok összességeként is értelmezhető. Ez egy mindent magában foglaló leírás a költségektől az ütemterven át egészen a legapróbb szerelvények elhelyezésének vagy cseréjének vázlatáig. Szemléletmód-váltás szükséges ahhoz, hogy a folyamat résztvevői ne kizárólag saját korlátozott szerepük perspektívájából tekintsenek rá. A BIM lehetőséget nyújt arra, hogy intelligensebb környezetet tervezzünk. Fejlett technológiai eszközeink integrálásával, – mint szenzorok, jelölők és aktuátorok – lehetőségünk van megfigyelni az épített objektum működését, viselkedését az egyes fázisokban, következtetni az építési folyamat hatékonyságára és közbeavatkozni a jobb teljesítmény érdekében.

Kitekintés

A virtuális valóság (VR – Virtual Reality) és a kiterjesztett valóság (AR – Augmented Reality) BIM-mel történő együttes felhasználása eddig soha nem látott potenciált hozott a konstrukciós folyamatok hatékonyabbá tételéhez. Befejezésül kitekintést szeretnénk nyújtani a BIM modellek és konstrukciós tervek terepi, valós időben történő láttatásának újszerű lehetőségeiről. A jövő elkezdődött:



Leica Geosystems Magyarország