Néprajzi Múzeum - a KÖZTI terve

Az Új Néprajzi Múzeum tervezésére meghirdetett pályázaton a KÖZTI Zrt. Skardelli György által vezetett stúdiója is indult. Az épület mintázattal tarkított vasbeton oszlopai tartják a ferde, népi mintázatú perforációval díszített, rézlemez síkokkal határolt tetőt. 

A helyszín

A Városliget Budapest kiemelkedő fontosságú helyszíne már több mint egy évszázada. A városi park története során mindig is épületek és zöld területek sajátos együttélése volt. Különböző funkciójú épületek, létesítmények nyújtották a vonzerőt az odalátogatók számára. Az épületek közötti parkos terület a városlakók kedvelt időtöltésének helyszíne volt, akár egy létesítmény felkeresése alkalmával, akár csak egy napsütéses piknikezés miatt. A Városliget mindig is épületek és zöldfelületek együttese volt.

Az odavezető, a Millenniumi ünnepségekre kiépülő Andrássy úti tengely, a Hősök terét a lezáró szoborívvel fő eseményterület volt annak idején és azóta is számtalanszor, Budapest egyik leglátogatottabb helyszíne.

A történeti stílusú épületek sajátosan párosultak a modern technika vívmányával. A kontinens első földalatti vasútja mentén bérpaloták és villák épültek az eklektika jegyében, a Hősök terét lezáró kompozíció két oldalán két múzeumi épület, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok emeltetett. Ez az együttes vitathatatlanul a Liget kapuja volt és minden változás ellenére marad a jövőben is.





A Liget tervezett koncepciója új élettel tölti meg a több, mint százéves parkot. Az elhanyagolt zöldterület revitalizációja alapvető cél, amelynek alapjául a szintén most készülő tájépítészeti pályázat szolgál. A zöld felület nem csorbul, különös figyelmet élvez minden döntés meghozásánál a Városliget flórájának megtartása, megújítása. A parkban épülő új múzeumi épületek egykori beépítések, burkolt felületek helyén épülnek, vagy régi épületek felújításaként válnak egy egyedülállóan nagyvonalú koncepció részévé, nem csökkentve a zölddel benőtt területet.

Az épület pozíciója

A Néprajzi Múzeum és Látogató Központ szerves része ennek a koncepciónak. A Városligeti fasor, mint a Ligetbe vezető meghatározó főútvonal kimetszi az épület helyét a Ligetet szegélyező legforgalmasabb városi út, a Dózsa György út mentén. A metszéspontban ott áll az 1956-os magyar forradalom központi emlékműve. A leendő épület mögött húzódik a Liget, minden régi és új elemével. A Hősök tere közelsége, a Dózsa György út ligeti szakaszának geometriai súlypontjában való fekvés, a Városligeti fasor felőli folyamatos vizuális feltárulkozás kiemelt szerepet ró az új épületre. A Néprajzi Múzeum egyfajta kapu szerepet is betölt, mintegy második belépési pontként a Hősök tere mellett a Ligetbe.

Átláthatóság, átjárhatóság, szabadság

A lábakra állított épület a Liget absztrakt megformálása.

A mintázattal tarkított vasbeton oszlopok tartják a ferde, népi mintázatú perforációval díszített, rézlemez síkokkal határolt „lombozatot”. A térszínen szabadon sétálhatnak a járókelők, az átlátás minden irányban zavartalan, az épület kapcsolata a közvetlen környezetével organikus, beengedi annak látványát, hogy azzal együtt hasson a látogatóra. 




A lábakon álló felső tömeg a motívumoktól gazdag megcsillanó felületével egyértelműen sugározza az épület rendeltetését, egyúttal utalva a népművészetre oly jellemző kézművességre. Azonnal megérti minden szemlélő, hogy mi van a falakon belül, minden felirat nélkül.

A térfelszín bekúszik a tetőfelépítmény alá, az ott kialakuló burkolt térfelszíni sétatér kapcsolata intenzív az egy és kétszintes udvarokkal, amelyre a Múzeum különböző funkciói nyílnak. A megérkezés egy folyamatos térbeli élménytúra. 

A Látogató Központ az épület mellett van, attól teljesen elkülönül. Mégis formai és közlekedési kapcsolódási gesztusait tekintve szerves része a koncepciónak. A látogató szabadon átjárhatja az épületet, információt kaphat, fogyaszthat és vásárolhat. 

Együttélés a környezettel

Az épület alatti tér egy izgalmas, többszintes köztér. Az emlékmű szabadon körbejárható, a két udvar felett hidak ívelnek át, segítve a szabad térfelszíni mozgást és újabb nézőpontokat kínálva a Liget, a város és a Múzeum felé. A két udvar közül az első a látogató közönségé, a megérkezés tere, a térfelszín lehullámzása a főbejárathoz. A második udvarral a közönség kapcsolata csak vizuális. Erre a kétszintes udvarra nyílnak a Múzeum belső, a látogatói közönségtől leválasztott funkciói.




Formák és anyagok

Az épület formálása egyfajta absztrakciója a meghatározó, befogadó közegnek, fás parknak, a Ligetnek. Az egyenes síkokkal határolt, a lombkorona fölé emelkedő tömeg fegyelmezett kontúrjával és oszloprendjével bármely nézetből illeszkedik mind a Műcsarnok, mind a Szépművészeti Múzeum klasszikusan szerkesztett karakteréhez, a maga sajátos kortárs eszköztárával. A felszín felett két meghatározó anyag dominál: az oszloplábak natúr, mintás beton felülete, a felső tömeg az épületben található különböző gyűjteményekre (magyar, afrikai, amerikai, ázsiai, óceániai népművészet) utaló mintázattal perforált, lakkozott rézlemez felülete. A felszín geometrikus, burkolt, fedett és nyitott bevilágítókkal tarkított felülete két udvarral behasított. A térfelszín alatti hasítékok, az udvarok homlokzati felülete üveg, ez harmadik meghatározó anyag. Az üveg beengedi a fényt a térszín alatti helyiségekbe, és a felületén különböző nézőpontok által visszatükrözi a motívumokkal gazdagított épületelemeket.

Funkcionális felépítés

Az épület két alapvető funkcionális részből áll, a felszín alatti funkciócsoportból és a lábakon álló kitüntetett funkció csoportból. Belépve a tágas előcsarnokba jut a látogató, amelyből nyílik a látogatókat fogadó összes funkció: az Állandó kiállító térbe és az Időszakos kiállító térbe vezető lépcső és lift blokk, a Gyermek Múzeum, a Múzeum Pedagógia, a Könyvtár, az Irodák, a felosztható és teljesen összenyitható Előadó és Esemény terem. Minden bejárati pont egymástól szeparált és kontrollált. Így az épületben lévő összes funkció térben és időben elkülönítve és párhuzamosan, egymás zavarása nélkül is használható. A közönséget kiszolgáló háttér funkciók mind az előcsarnokban, mind a szeparált funkciókban külön – külön is biztosítottak. A közönség által is látogatott egyszintes udvarra néznek a Gyermek Múzeum és a Múzeum Pedagógia helyiségei, adott esetben az ott folyó események kifolyhatnak a felszíntől jól elkülönülő külső térre. A csendesebb hátsó udvarra a Könyvtár a kutatói szobákkal, az Etnográfiai Társaság illetve az Iroda helyiségei nyílnak. Az épület lábakon álló felső részében, a „lombozatban” található az Állandó és az Időszakos kiállítás tere, külön bejárattal, de közös fallal, így a kiállítási tér is könnyedén tud igazodni az aktuális kiállítás rendezői igényekhez. A kiállító terek tágas közösségi térből nyílnak, amelyben az étterem és az üzletek fogadják a látogatókat, akár a kiállítási időn túl is. A test felülete perforált réz lemezzel burkolt, így a funkciótól függően a kitüntetett pontokon nyílások vannak mögötte, akadálytalan, pazar kilátást nyújtva a környezet felé.





A kiállítási koncepció

A művészeti tárgyak kiállítása több módon jelentkezik az épületben. A hivatalos kiállító tereken túl a különböző közönségforgalmi közlekedő területek részeként, akár a határoló falak teljes felületén üveg lehatárolással, akár a közlekedők mentén kialakított kis udvarokban, akár a kétszintes, nagy udvarbelsőben az időjárási hatásokat elviselő tárgyak révén az egész épület hangulatát áthatja a múzeumi alapfunkció. Az épület homlokzat különböző felületei, az absztrakt „lombozat” háromszögletű, sík, néprajzi tematikájú mintázattal perforált réz felületei, a beton oszlopok mintázott felülete már a megérkezés pillanatában ráerősítenek erre a hangulatra. Az épület nemcsak a belsőben, de külső megjelenésével is médiuma a néprajzi tematikájú kiállítási funkciónak.


Műtárgy kezelés

A műtárgyakat szállító gépjárművek a Dvorzsák sétányról kanyarodnak le a lehajtó rámpára, majd egy fedett rakodó udvarba érkeznek meg a második térszín alatti szintre. A lerakodást követően a megadott technológiai sorrend szerint történik a tárgyak érkeztetése, majd azt követően a különböző raktárakban való elhelyezése. Ezen a szinten találhatók, a belső udvarra néző, a különböző műveletekre szakosodott műhelyek és egyéb munkahelyek, amelyek napi gyakorisággal foglalkoznak a műtárgyakkal. A kiállításra felkészített műtárgyak különböző méretű és teherbírású, a közönségforgalomtól elkülönített teherfelvonóval tudnak eljutni a különböző szinteken lévő kiállító terekbe. De még a különlegesen nagy elemeket is fel lehet juttatni még a felső kiállító terekbe is. Az udvarba kiszállítva a felső kiállító tér beszállító nyílásán keresztül felcsörlőzve beemelhetőek a helyükre.





Közlekedési kapcsolatok az épületen belül

Alapvető szempont, hogy a Múzeum különböző részei csak kontroll mellett legyek elérhetőek, de az épületbe lépőnek mégse legyen olyan érzése, hogy egymás utáni ellenőrzési pontok során kell áthaladnia, hogy elérje célját. Az épület funkcionális felépítése maximálisan biztosítja ezt. A tágas előcsarnok és az abból külön – külön elérhető, funkcióhoz kötött belépési pontok lehetővé teszik az épület különböző részeinek párhuzamos, egymás zavarása nélküli működtetését. A két látványos közlekedő blokk külön-külön teszi elérhetővé a Múzeum felső részében helyet kapó Állandó és Időszakos kiállítási tereket, illetve az ott lévő, páratlan kiállítást nyújtó éttermet és a közösségi térhez kapcsolódó üzleteket.

A személyzet épületbe való bejutása kétirányú lehet. Az előcsarnokon keresztül illetve az épület mellett, a terepszint alatt kialakítandó személyzeti gépjármű és kerékpár tárolóból, a személyzeti portán keresztül érhető el az Irodai, a Műhely, a Raktár, a Gépészet munkahelyei, amelyek teljesen leválasztottak a Múzeum közönséglátogatott terektől, csak kijelölt és kontrolált útvonalakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. 




A Látogató Központ

A Látogató Központ az együttes különélő része. A Múzeum egészéhez képest kissé félreeső a pozíciója, viszont a Liget belső életét tekintve központi helyzete van a Liget belsejébe vezető Dvorzsák sétány közelében. Az épület szabad és változatos átjárhatósága jól szolgálja a rendeltetését, ráadásul ily módon szerves és kedves eleme lehet a szintén teljesen szabadon átjárható térfelszínnek. A különböző funkciók kiszolgálása az épület alatt lévő gépjármű parkoló helyiségeiből biztosított.


Tájépítészet / környezetrendezés

Az Új Néprajzi Múzeum létesítéséhez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó Liget-terület körülbelül 17 hektár, a Liget teljes publikus területének (81 ha) mintegy 20%-a. Ha a Dózsa György út menti Promenádot, a Múzeum körüli köztér-együttest és a Rondót tekintjük, akkor a tárgyalt terület kb. hét hektár. 


Szerkezeti koncepció

Tartószerkezeti szempontból az épület két részre osztható: terepszint alatti és terepszint feletti rész.

 

  • Terepszint alatti épületrész: A terepszint alatti rész egy-, két- illetve háromszintes, a legalsó szint 12 m mélyen van. A terepszint alatti beépítés felülről részben nyitott. A tartószerkezet monolit vasbetonból készül. 
  • Terepszint feletti épületrész: A tervezett fő múzeumi szint – a kiírás szerint – a 15 m-es és 25 m-es szintek között helyezkedik el. A függőleges tartószerkezetet a vasbeton pillérek valamint a vasbeton lépcsőházi és felvonó blokkok falai alkotják. A vízszintes tartószerkezeti elemek acélszerkezetből készülnek.





 

Energiaellátás, korszerű hatékony energiafelhasználást biztosító megoldások

Az új épület hőenergia igénye távhővel, hőszivattyús rendszerrel, illetve nagy energiahatékonyságú VRV rendszerekkel lesz biztosítva, így a közvetlen környezetet nem terheljük káros szennyezőanyag kibocsátással. A hűtési igényt szintén a Főtáv szolgáltatja távvezetéken illetve split/VRV rendszerekkel kerül biztosításra.

Strukturált hálózat

Az épület 21. századi üzemeltetésének biztosítása érdekében az egész épületet lefedő CAT 7 szintű strukturált hálózatot tervezünk kialakítani. A rendszer az irodai alkalmazásokon túl, kiszolgálja a biztonsági – és audiovizuális-, múzeum technológiai, intercom és egyéb rendszerek megjelenítését és kommunikációját. Az épület teljes területén WIFI szolgáltatást kerül kiépítésre.
 

EDR rendszer

Az EDR (egységes digitális rádiórendszer) egy olyan országos lefedettséget biztosító mobilrádió- hálózat, amely a rendőrség, mentőszolgálat, katasztrófavédelem, közbiztonsági szervek között biztosít hatékony kommunikációt, amelynek üzemeltetését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. biztosítja.






Skardelli György