Ráépítsünk? Lebontsuk?



Tervtanács előtt a Nagy Ignác utca 21.



"Az álláspontok annyira a két végletet képviselték, hogy az ülést vezető Eltér István nem tehetett mást: szavazásra tette fel a kérdést..."

Az eredeti program szerint a lipótvárosi, Nagy Ignác utca 21. szám alatti telken létesülő iroda- és lakóépület elvi építési engedélyezési tervének tárgyalására 30 percet szánt a tervtanács. Igaz, hogy némi késéssel kezdődött a napirend, de így is eltelt vagy 1 óra 20 perc, amíg a vita lezárult. Ritkán fordul elő, hogy szavazással döntsön a Tervtanács arról, hogy egy tervet elfogad vagy elutasít. Most szavazás történt, és ennek eredményeképpen a tervet elutasították.

A telken üresen álló, egyemeletes eklektikus ház utcai traktusa a most bemutatott terv szerint megmaradna – a korábban bemutatott terv szerint teljesen lebontották volna. Amint a terv ismertetésén elhangzott, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) vonta vissza a hozzájárulást a bontáshoz, amit pedig a tömbre érvényes Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) előírt. A kerület főépítésze is jelen volt a Tervtanácson, és közölte, hogy nem fogadják el a KÖH döntését, a ház nem képvisel értéket, ezért bontható, bontandó.

A tulajdonos alkalmazkodni kívánt a megváltozott helyzethez, ezért bízta meg ismét Peschka Alfrédet és Olbert Krisztiánt, hogy dolgozzák ki a most bemutatott változatot. Az ismertetőt követően sok kérdést nem intéztek a tervezőkhöz, a terv magáért beszélt. Erősen kirajzolodó párkányvonal az eredeti és a ráépítés között – markáns elkülönülés, de mindez koncepciózusan, a mai városképbe könnyen beleképzelhetően. Az alsó szinteken, mind a régi traktusban, mind az új udvari beépítésben irodák, a felsőbb szinteken lakások, már csak új beépítésben. Az utcai ráépítés nem tömör homlokzatot mutat, az áttörés az elöl-hátul üvegfalú közlekedőtéren át érzékelhetővé teszi az udvart.

Az opponens messzemenően támogatta a tervet, bírált viszont néhány részletet, például a balszélre tervezett garázsbehajtó fölötti új építés esetlegességét (véleményét felovasták, mert személyesen nem lehetett jelen). Néhányan hozzászóltak egyetértőleg, de mégtöbben határozott elutasítással. Egyik fő érvük szerint mi lesz ha elterjed, szinte kötelezővé válik az ilyen megoldás. Többen egyetértettek a kerületi főépítész azon véleményével, hogy a meglévő ház teljesen értéktelen, azt le kell bontani, a terv egyébként sem kezeli „értékként”.

Az álláspontok annyira a két végletet képviselték, hogy az ülést vezető Eltér István nem tehetett mást: szavazásra tette fel a kérdést, ami a már említett eredménnyel, elutasítással végződött. A tervezők helyzete egy fikarcnyit sem lett könnyebb a Tervtanács állásfoglalásával.

Beleznay Éva a Tervtanács ezen ülésén volt jelen először új megbizatásában, mint Budapest főépítésze, egyben a Fővárosi Tervtanács elnöke. Mondhatni, rögtön a sűrűjébe csöppent.

 

szöveg + fotó: Vargha Mihály

ps: a tudósító, mint a Tervtanács tagja, a terv elfogadására szavazott.