Tudáskatedrális - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

Zoltán Erzsébet Szeréna DLA és Kósa Balázs DLA pályaművében egy olyan kifordított, tégla architektúrájú épülettömeget tervezett, amely a gyalogosforgalom egy részét az épületen átvezetve közelebb hozza a kultúrát a közönséghez. A terv megosztott II. helyezést ért el. 

Beépítési javaslat

A tervezett épület telepítésénél egyrészt a Kossuth tér többnyire magas minőségű, építészeti és városképi tekintetben is kiemelt jelentőségű épületegyüttesébe való illeszkedés, másrészt az Andrássy út elejének városkapuszerű szituációjában a hagyományos belvárosi lépték, és a múlt század második harmadában épült 4-5 szintes beépítés közötti átmenetet megteremtése volt a fő vezérelv.

A tervezési területen álló földszint + 4 emeletes lakóingatlan, a „Sarokház” hasznosításával nem láttuk biztosítottnak a közterek kapcsolatrendszerének folytonosságát, így egy más utat követve végül két, egymással szerves kapcsolatban álló tömegkompozícióhoz jutottunk. A levéltár és a könyvtár fő funkcióit magában foglaló nagyobb az Andrássy út kialakult ereszmagasságát követi az északi oldalon, a déli oldalon a Református Ótemplom alacsonyabb párkánymagasságához tart, metszetileg így egy tervezett aszimmetriát eredményezve.

Törekedtünk a templom szintjéhez igazodó alacsonyabb tér és az Andrássy út magasabb járószintjének összekapcsolására, mind a külső környezet alakításánál, mind az épületen belül. A Kossuth tér felé az utca vonalát követő, kibillentett tömeggel egy új térfalat hoztunk létre, ezzel a talán túl karakteresen megjelenő „OTP ház” dominanciáját tompítva, de a református Ótemplom autonómiájának megtartásával. A kimozdítással a Szőnyi utca felől már az új épület dominál, a templom körül kialakuló arányosabb tér pedig méltóbb helyzetbe hozza a történelmi épületet.

A területen álló jelenlegi lakótömb elbontásával egy új városi zöldtengely alakul ki, amely a lakózónát és a Kossuth tér magas minőségű parkosított részét a tervezett rendezvénytéren keresztül köti át, elősegítve ezzel a gyalogos közlekedés hatékonyabb működését és a városi közterek, pihenőparkok, forgalomtól mentes zónák arányának növelését.


 

Építészeti koncepció

A kifordított épülettömegben kapnak helyett az intézmények által használt közös közönségforgalmi funkciók, mint az előadótermek, kávézó és ajándékbolt, és a két bejárati szintet (Andrássy úti és az Ótemplom felőli) összekötő lépcsős köztérként működő előcsarnok, melynek arénaszerűsége ideális rendezvények, kiállítások megtartására. Ezzel a kialakítással az is elérhető, hogy a belváros és a déli városrészt összekötő gyalogosforgalom egy része épületen belül történjen, minél több emberhez eljuttatva a kulturális rendezvények üzenetét – mintegy „kultúrpláza” szerűen működve, teljesítve a kiíró azon szándékát, hogy az új könyvtár egy modern közösségi tér legyen, ahol olvasni lehet.

Az épület formálásánál egy ikonikus, felismerhető, ugyanakkor mégsem hivalkodó karakter megtalálása volt a cél. A kortárs épülettömeg léptékében és anyaghasználatában illeszkedő architektúrája mellett a szó szoros értelmében vett KÖZépület kialakítása volt a cél ezen a forgalmi és városképi szempontból is kiemelt fontosságú területen. A két tömegrészre osztott funkcióval megvalósítható a beruházás ütemezhetősége, illetve a találkozásuk csuklópontjában erősen szervezi is a környezetét. A Kossuth tér és a tervezési terület között húzódik a 2021-re elkészülő tram-train vonala, amely eredményeképpen erősebb forgalmi hatásoknak és a vele járó zajterhelésnek lesz kitéve a terület ezen része, ebből adódik az elsőre pillantásra talán ellentmondásosan zárt új térfal a park irányába az alacsonyabb, a Kossuth tér jellegzetes 2 szintes középületeinek ereszvonalához igazodó, közösségi funkciókat rejtő épületrész esetében.

Hódmezővásárhely arculatában érdekes színfoltként jelennek meg a Sándy Gyula építész munkásságát fémjelző karakteres, tégla architektúrájú épületek (Református Főgimnázium, Erzsébet Szem Kórház, Úri kaszinó), melyek tervünk jellemző formanyelvét, anyaghasználatát is inspirálták.


 

Az épület működése

A földszinten az északi és déli irányba is kialakult egy-egy bejárat, ezzel mintegy áthúzva az arra járót a két térrész, városrész között. A központi átriumos aula felől nyílnak a gyermekek és tinédzserek számára létrehozott könyvtári funkciók. Az aulában helyet kap még egy napilap olvasó és a visszahozott könyvek számára kijelölt könyvátvevő pult is. Az épület keleti oldala konzekvensen a back-office funkciókat rejti – így ezen a részen a jellegzetesen könyvtári, olvasóablakos főhomlokzattal ellentétben a lakónegyed felé kisebb nyílásokkal kommunikál. A személyzeti bejárat is itt került kialakításra mind a földszinten, mind a mélygarázs szintjén – ahol a beszállítás is történik.

A pinceszint északi szárnyában a könyvtár kiszolgáló helyiségei (könyvraktár, könyvlift, raktár) találhatók, míg a déli szárnyat a levéltár kiszolgáló helyiségei (iratátvevő, iratrendező, könyvraktár, gépház, öltözők) számára tartottuk fent. A fő tömeg vizuális és funkcionális középpontja a -1. ruhatári szinttől a második emeletig nyitott, felfelé egyre táguló fénykürtő, amely az épületen belüli átlátható vertikális közlekedést és a jó komfortérzetet is biztosítja (kéményhatás – szellőztetés).

Az első emelet nyugati tömbjében helyeztük el a 100 és 60 fős előadókat, valamint a kisebb előadások megtartására is szolgáló csoportszobát is. Az északi oldalon jellemzően a levéltári dolgozók számára leválasztott terek (kiírás szerint) találhatók, illetve a levéltári, ellenőrzött közönségforgalmi bejárat a központi térből, nyugati részében pedig a közösségi térhez is kapcsoltan a levéltári állandó kiállítás tekinthető meg. A déli szárny keleti végében a könyvtár igazgatósága került kialakításra, innen nyugat felé haladva található a helyismereti külön gyűjtemény és kutatószoba, illetve a Németh László emlékszoba is. Az előadók lobby tere alkalmas kiállítások, közösségi rendezvények megtartására, illetve olvasásra is.

A második emeleten a keleti oldalon szintén a könyvtár kiszolgáló funkciói találhatók és erre a szintre került a legnagyobb alapterületű közönségforgalmi egysége, a szabadpolcos könyvtár és olvasóterem is. A látványos keresztmetszetű természetes fénytől átitatott térhez egy szélvédett olvasóterasz is kapcsolódik – innen érhető el a nyugati szárny gépészeti blokkja is. A tető geometriája jól elrejti az előadók kültéri szellőzőegységeit is. Keleten, a back office felett még egy szint kialakítása lehetővé vált, ami könyvtári és levéltári funkciót magában foglaló tömeg gépészeti rendszerét rejti.

Az épület helyiségeinek hűtése és fűtése a szerkezetválasztással szoros összefüggésben (nagy hőtároló tömegű, monolit vasbeton falak és födémek), és a kedvező tájolás függvényében ideálisan megoldható egy hőszivattyús rendszer kiépítésével, mely az északi tömeg a tér felől takart déli síkjára helyezett napelemek segítségével megújuló energiákkal üzemeltethető, kombinálva a nagyobb közönségforgalmi területek hővisszanyerős szellőztetésével.

Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

 

 


 

Részlet a Bíráló Bizottság értékeléséből

A terv a kiírásban szereplő hármas funkciójának Hódmezővásárhely építészeti hagyományainak tiszteletben tartásával kíván megfelelni, ugyanakkor a mai középületekkel szemben támasztott komplex elvárasok is messzemenőkig teljesülnek. A téglaburkolat és a történeti beépítés léptékűvé bontott épülettömeg ideális megoldásnak mutatkozik.

Az épület karakterét a klinkerburkolaton kívüI, a tömegének magastetős, kis fesztávú kialakítása határozza meg, amivel illeszkedik az Andrássy utca házsorához és nem lépi túl a templom léptékét sem. A Kossuth tér utcavonalával párhuzamosan elhelyezett déli szárny rávezet az Ótemplom előtti térre. A több szinten elhelyezett funkciók és az épülettömeg három részre bontása eredményezi, hogy a könyvtár és a templom között értékes városi tér és zöldfelület jön létre. A telek szabálytalan formájának beépítésekor értelmet nyer a Kossuth tér felé forduló zárt homlokzat, funkcionálisan az épület két oldalsó homlokzatára helyezve a bejáratokat, illetve a visszafogott klinkerburkolatú felület. A homlokzati tagoltság az adott égtájnak megfelelő és a környező beépítés nyílásaira is reagál, így válik mozgalmassá, minden oldaláról karakteressé.

A tervező a telken álló lakóház bontásával kialakuló telket az északi telekhatárig - egy keskeny sikátort hagyva - kihasználja. Az észak-déli irányban elnyújtott telepítésből adódóan a templom felé kialakulhat egy parkosított tér. A beépítésnek köszönhetően az így kialakuló köztér és a sétálóutca kapcsolatba kerüI, a könyvtár közösségi terei bekapcsolódnak a kialakult gyalogos útvonalakba.