Olimpia és politika Berlin / Barcelona 1936

A berlini nyári olimpia és az Olimpíada Popular 80. évfordulója alkalmából a Blinken OSA Archívum bemutatja az Olimpia és politika – Belrin / Barcelona 1936 című kiállítást, amely azt vizsgálja, hogy ezek a nemzetközi sportesemények hogyan váltak az ideológiai harc terepévé.

A megnyitó időpontja: 2016. június 23. 18:30

Helyszín: Centrális Galéria, 1051 Budapest, Arany Jónos utca 32.

A kiállítást megnyitja: 

Rév István, a Blinken OSA Archívum igazgatója,
Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója,
Iñaki Abad Leguina, a Cervantes Intézet igazgatója.

A megnyitón látható és hallható lesz:

Richard Strauss: Olympische Hymne (felvételről: Leon Botstein & American Philharmonic Orchestra), ezzel egyidejűleg “Deutsch Richard: Németországi utam, 1936" című privát filmrészlet premierje (OSA, Forgács Archívum), Hanns Eisler: A barcelonai olimpia himnusza; a zenei programmal párhuzamosan 1936-os filmhíradók a barcelonai polgárháború kezdeti időszakából. Előadja: az Osingers (a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatóiból alakult kamarakórus) Hajzer Nikolett vezénylésével.

A berlini nyári olimpia és az Olimpíada Popular 80. évfordulója alkalmából
a Blinken OSA Archívum bemutatja az Olimpia és politika – Belrin /
Barcelona 1936 című kiállítást, amely azt vizsgálja, hogy ezek a nemzetközi
sportesemények hogyan váltak az ideológiai harc terepévé a súlyosan átpolitizált 1930-as években, és hogy a kétfajta olimpia hogyan tett szert
eltérő politikai jelentőségre. A kiállítás archívumi forrásokat (híradórészleteket, filmeket, fotókat stb.) felhasználva mutatja be a berlini játékok kéthetes látványosságát, a barcelonai munkásolimpia szemüvegén keresztül, bemutatva azt a háborút is, amit a berlini olimpiával a náci ideológia oly pompásan és hatékonyan propagált.

1936 nyarán két európai város is nagyszabású sportesemények megrendezésére készült: míg Berlin a XI. nyári olimpiai játékokat készítette elő, addig Barcelona az Olimpíada Popularra (Népek Olimpiája vagy Munkásolimpia) készült, amely alternatívát kívánt nyújtani a náci rezsim által szervezett, erősen ellentmondásos olimpiai játékok ellenében. A berlini játékok megnyitását fanfárok, Richard Strauss zenéje, és az olimpiai harang hangjai hirdették. Barcelonában az Olimpíadán részt venni szándékozó munkások ezreinek énekét elsöpörte a háború zaja. A tervezett megnyitó ünnepség előtt egy nappal Francisco Franco tábornok és csapatai katonai puccsot hajtottak végre. Bár a Munkásolimpia meghiúsult, néhány sportoló Spanyolországban maradt, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon a spanyol polgárháborúban.

Ez a két sportesemény azonban nem csak a kezdésük körülményeiben különbözött. A berlini nyári játékok és az Olimpíada Popular szervezőinek alapvetően más elképzelései voltak a sport társadalmi és politikai jelentőségéről, és ezeket az eszméket radikálisan eltérő módon is kommunikálták a nemzetközi sportközösségek és a nagyközönség felé. A berlini játékokkal a náci rezsim ugyan sokat tett azért, hogy nagyszerűségét és pompáját demonstrálja a látványos épületekkel, dekorációkkal és médiakampánnyal, mégis, legelőször Barcelonában és a spanyol polgárháborúban tapasztalhatta meg a világ az ilyen propagandisztikus törekvések valódi következményeit.

A teljes program az alábbi linken érhető el.