Zöldesítik Lengyelország ikonikus ipari műemlékét
A sziléziai nehézipar mementói közül Ruda Śląska brutális kohója egy egészen új életnek nézhet elébe. Az újrahasznosításra kiírt pályázatot az eM4. Pracownia Architektury. Brataniec nyerte.
Európa egykori nehézipari központját, Sziléziát jellegzetes fatemplomai mellett bizony égbe szökő kéményei és kohó épületei ugyanúgy meghatározzák ma is. A fellendülés még a XVIII. században indult meg, a helyi rendszerváltásig pedig nem csupán gazdasági, de technikai értelemben is élen járt a régió. A hajdan dübörgő ágazat magára hagyott konstrukcióit némely esetben lebontották, ám nem egy komplexum a korszak kivételes ipari emlékének számít, megőrzésükre azonban nehéz új és fenntartható funkciót találni. Ismerős?
A ruda śląskai kohót, azaz német nyelven a Friedenhütte-t (Béke Kohót) még az 1840-es években alapították, a két világháború közötti időszakban ország legfejlettebb olvasztójává vált, mai állapota pedig az 1960-as évek technikai építészetét tükrözi. A területért felelős katowicei műemlékvédelmi hivatal 2012-ben nyilvánította fennmaradt épületeit hivatalosan is védett, ipari műemlékké. A telep végül 2018-ban került a város tulajdonába, ekkor hirdették meg a nemzetközi építészeti pályázatot is, amit most az eM4. Pracownia Architektury. Brataniec krakkói építésziroda nyert meg.
Az épületegyüttes egy régen elbontott csarnokának helyén kortárs épületet fognak emelni, amely mintegy 8 méter magas pilléreken nyugszik majd. Ennek oka, hogy a tömb alatt áthaladó útvonal mai napig forgalmasnak számít a városlakók számára, és az új intézmény nem szeretné a várostól kisajátítani továbbra sem ezt a lehetőséget.
A struktúrát is átfutják a kanyargó csövek és függő szerkezetek, úgyhogy a lebegő karakter kifejezetten illik az új kulturális center összképébe. Itt helyezik majd el az előcsarnokot a jegyvásárló pultokkal, vendéglátóegységekkel, ruhatárral és egy nagyobb konferenciateremmel, tömege alatt pedig egy tematikus játszóteret is ki fognak alakítani a nehézipar elemeire reflektálva. Az együttes fennmardó részén a nehézipari tradíciókról mesélő kiállítás és az ipari szerkezetek körbejárása lesz az attrakció.
A korhű elemekbe csupán a legszükségesebb módon igyekeznek majd beavatkozni, helyenként üvegfelülettel védik majd a homlokzatokat, a 32 méteres torony tetején lesz egy kilátó, az ipari terület saját vasúti hálózatának egyes részeit pedig irodahelyiségeknek adják majd át. A pályázati terv azonban elsősorban nem emiatt vihette haza az első díjat: sokkal inkább annak a módszerne köszönheti a győzelmet, ahogyan az épített ipari területet újra összekapcsolná a közösséggel és a természettel.
A mesterségesen kialakított zöld tetők és vertikális kertek sok esetben kudarcot vallanak az esztétikusabb, de idegen fajok ültetése miatt. A terv kivitelezése előtt az elhagyatott terepen burjánzó növényeket is vizsgálni fogják és kizárólag ezeket, valamint a közelben honos fajokat telepítik majd az épület tetőkertjeibe és parkjaiba egy hosszútávú és fenntartható zöldesítés érdekében. Mindemellett oktató kertek és workshopok is elérhetőek lesznek a témában, hogy már egészen kicsi kortól a felnőtt érdeklődőkig kialakulhasson egy kötödés a növények gondozásához..Szurkoljunk, hogy a pályázat nyertes terve meg is épüljön és egy érdemes precedens válhasson ismét a Béke Kohóból, igaz, valahogy egészen másként ezúttal.
