03. Építészet és digitális elmélet// Technológiai változások az építőiparban – Terrán
Az építőipar hagyományos szereplői számára kihívás lehet a termékek és a gyártástechnológia egyidejű fejleszte. A Terrán tetőcserép gyártója egyszerre kísérletezik robotok gyártásba történő bevonásával, Digital Twin használatával és a megújuló energiaforrások integrálásával.
Tóth Szabolccsal, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. regionális marketing igazgatójával történt beszélgetés segít elképzelni, hogy egy kisipari kézműves gyártási mechanizmuson alapuló cég hogyan fejlődik a különböző technológiai fordulatok hatására.
Bognár Melinda: Hogyan látjátok a 100 éves cég jövőjét a digitális paradigmaváltás folyamatában? Mit jelent egy tetőcserép gyártó cég számára a digitális fordulat?
Tóth Szabolcs: A Terrán eredetileg többféle betonárú kisipari előállításából nőtte ki magát beton tetőcserép gyártó céggé. Itt a kezdetekben kézi erővel történt a gyártás, majd a ’80-as évektől kezdődött az iparosodás gépsorokkal. A napi néhány százból ma 370-380 000 darabra nőtt a gyártási kapacitás. Szemléltetésként: anno 2 hétbe telt 1 tetőre való cserép előállítása, ez ma már 10 perc.
A digitalizáció több síkon megjelenik a cégnél a gyártástól a szállításkövetésig. A Terrán az elsők között alkalmazta a robottechnológiát a gyártásban. A rendszert PLC-k (Programmable Logic Controller) vezérlik. Így a munka precíz, kiszámítható, s a hatékonyság is növekszik.
a PLC azaz a programozható logikai vezérlő, egy mikroprocesszoros, villamosan működtetett folyamatok szabályozását és vezérlését végző kisvezérlő, amely nem tekinthető számítógépnek
BM: Mit eredményez a különböző felhasználók számára a Terrán fejlődése? A végfelhasználó számára hogyan tud naprakész maradni a tetőcserép? A kivitelező és a tervező számára mit jelent az átalakulás?
TSz: Természetesen az egyes szereplőknek némileg eltérő igényeik vannak. A felhasználók számára a napelemes tetőcserép biztosít egy egyedülálló lehetőséget, amely a tetősíkba integrálja a napelemeket. Elterjedt a tető 5. homlokzatként való értelmezése, ez a napenergia hasznosítás szempontjából is egy jól kihasználható területet nyújt.
A tervezők számára az ArchiCAD Add On segíti a munkát.
BM: Hogyan történik a beton elemek gyártása? Hogyan lehet ötvözni a beton elemes előregyártást az egyedi digitális megoldásokkal?
TSz: A beton anyagából adódóan öntéstechnológiával kerül feldolgozásra. Egy folytonos massza van kiöntve, és később azt egy kés darabolja elemekre. Nincs égetés, mint például a kerámia cserepeknél, hanem egy érlelő kamrába kerülnek a betoncserepek.
Léteznek tailor made megoldások. Például színválaszték már elérhető a napelemes cserepeknél is, amely nagy előnyt jelent a műemlék épületek energetikailag korszerű felújítása kapcsán.
BM: A digitalizáció kapcsán, a mesterséges intelligencia témakörét is szeretném érinteni. Vannak olyan területek a Terránnál, ahol van relevanciája az MI-nak?
TSz: A mesterséges intelligenciát a megrendelő és termék kapcsolatába lehet érdemes bevonni. Kommunikáció szintjén, rendelésleadás megkönnyítésére, termékválasztás elősegítésére lehet alkalmazni. Ami felhasználói szinten egyelőre nem igény, ám teszt környezetben működik, az a tetőfedés szenzorokkal való ellátása, s ezáltal az igénybevétel, időtállóság mérésének a lehetősége.
BM: Melyik az a terület, ami a felhasználók számára praktikus, új alkalmazás?
TSz: A magyar tulajdonú Envirosense Hungary Kft. és a Terrán közös fejlesztése az EnviMap rendszer, amelynek segítségével valósághű tetőadatok kérhetők le a minél pontosabb tervezés és döntéstámogatás érdekében. A LIDAR rendszerű lézeres felmérés, aminek köszönhetően repülőről az ország 2/3-a felmérésre került, pontos geometriai adatokat biztosít a meglévő tetőkről. Ez az előzetes árajánlatnál pontosabb kalkulációt tesz lehetővé. Ezáltal az élek, vápák pontosan definiálhatóak, tetőanyaga is megállapítható.
Technikailag a LIDAR felmérés után egy pontfelhőt kapunk, amelyből a geometria emberi validálást követően nyerhető ki pontosan. A törekvés, az, hogy ez a felmérés és geometria generálás valósidőben meg tudjon valósulni, ne legyen szükség emberi közreműködésre ebben a folyamatban.
BM: Összefoglalásként hogyan látod magának a tetőfedésnek a jövőjét? Egyúttal az épülethatároló rendszerek jövőjét? Milyen irányzatok rajzolódnak ki?
TSz: Úgy gondolom, hogy a régiónkban a magastetős építés hagyománya folytatódik. A transzformációt abban látom, hogy a tetőfelület szerepe változhat. Adott esetben dizájn elemből vagy egy olyan térelhatároló elemből, aminek az a funkciója, hogy az alatta lévő világot megvédje, kiegészülhet egy olyan elemmé, amely részt vesz épület, mint egység hatékonyságában. Nem feltétlen esztétikai szempontok fognak dominálni a tető tervezésnél, hanem az energiatermelés és az optimalizáció, tehát meghatározó lesz a tájolás, a dőlésszög és a kialakítás. A tetőfedés, és maga a tető az épülethatároló héj egy aktív résztvevőjévé tud válni energetikai szempontból. Technológiai szempontból nincs akadálya annak, hogy az épületburok, mint egység tudjon megvalósulni, ami meghatározó azok a megrendelői igények, amelyek a hagyományos épületformát és az építőelemek megszokott szerepkörét részesítik előnyben.
Az építészfórum digitalizációval és mesterséges intelligenciával foglalkozó tematikus cikksorozatának célja a szakmai közönség megismertetése a mesterséges intelligencia gyökereivel, és lehetséges alkalmazási területeivel. A sorozat egyik fontos eleme, a szakma párbeszédre hívása, és gyakorló építészek, építőipari szereplők, szoftverfejlesztők valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek álláspontjainak megismerése. A következő írásokban a technológiai fejlődésének építészeti vonatkozásai kerülnek fókuszba.
Bognár Melinda
A cikk az Építészet és digitális elmélet című sorozatunk része. A sorozat további részei itt érhetőek el. A cikksorozat támogatója az NKA. Sorozatszerkesztő: Bognár Melinda
