1000 válaszadó szerint a Múzeumi Negyed!

A Városliget+ független szakértői csoport alternatív javaslatainak publikálása után megkérdezte a széles szakmai és laikus közönséget is arról, hogy mit gondolnak Budapest legnagyobb kulturális beruházásáról. Helyzetjelentés az ezer válaszadó után az eredményről.

A csoport összesen hét kérdést tett fel a nyilvánosságnak saját alternatív koncepciójának és a Projektiroda elképzeléseinek ismertetését követően. A kérdések kitöltési lehetőségét több felületen és magában a magyar nyelvű preziben is meghirdettük. A hét kérdés közül négyet kötelezően megválaszolandóvá tettünk, további hármat csak annak kellett kitöltenie, aki egyáltalán valamilyen szinten (akár a hivatalos Liget Budapest, akár az alternatív Városliget+ anyag nyomán) elképzelhetőnek tartja, hogy a Városligetbe Múzeumi Negyed fejlesztés induljon meg. Ahogyan az első kérdésre adott válaszokból látszik, ők voltak a kisebbség. Az elemzést most a kötelező és az opcionális válaszok bontásában tárgyaljuk, a csillaggal jelölt kérdések voltak a kötelezőek.

1. Egyetért-e a Liget Budapest koncepcióval, melynek révén eddig máshol működő múzeumok a Városligetbe kerülnek?*

Rögtön az első kérdésnél egyszerű többségben kerültek azok, akik egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy a Múzeumi Negyed kijelölt helyszíne a Városliget lett. Ám beszédes az alig néhány százalékkal lemaradó tábor számaránya is, akiket elsősorban a projekt túlzó volumene zavar. Mindössze 8%-ban vannak olyanok, akik támogatni tudják a Liget Budapest ma ismert hivatalos verzióját.

2. Egyetért-e azzal, hogy a Liget jelenlegi zöldfelületein megjelenjenek új épületek?*

Elsöprő (90%-os) többség gondolja úgy, hogy ha mégis a Városligetben történik meg a fejlesztés, akkor erre meglévő zöldfelületet nem szabad felhasználni.

3.Egyetért-e azzal, hogy az új múzeumok feltétlenül újonnan építendő épületekbe kerüljenek?*

Ennél a kérdésnél mi arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a múzeumfejlesztésekről az általános vélekedés? Vajon tartja-e magát az a Projektiroda által képviselt koncepció, hogy az új múzeumoknak feltételenül új, kortárs, ikonikus, jelszerű épületekben kell helyet adni, vagy valamiféle épületújrahasznosítási, városrehabilitációs trend látszik-e kibontakozni. Várakozásainkat is meghaladta az erre adott válasz: csaknem a válaszadók kétharmada gondolja úgy, hogy egy ilyen fejlesztésnek elsősorban a városban lévő alulhasznosított épületek és területek revitalizációja lenne a fő feladata.

4. Egyetért-e a Hősök tere aláépítésével?*

Fel kellett raknunk ezt a kérdést, mert a munkacsoporton belül is sok vita volt arról, hogy a megfeneklett Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítés után lehet-e, szabad-e ilyen megoldásokban gondolkodni. A válaszokból kiderül, hogy a mértéket, és bizonyos feltételeket tartva ez a lehetőség nem kizárt, a válaszadók viszonylag progresszíven viszonyultak ehhez a kérdéshez.

5. Egyetért-e azzal, hogy minél kisebb épített volumen jelenjen meg felszín felett, és az erre alkalmas funkciók felszín alá kerüljenek?

Ez a kérdés már nem volt kötelező, mivel feltételezi azt, hogy a válaszadó elképzelhetőnek tartja a városligeti helyszínt a beruházásra, mégis több mint 950-en adtak választ. A válaszadók 19%-a nem ért egyet a zömében a felszín alatti építkezéssel, a többiek teljesen vagy csak bizonyos feltételekkel, de támogatják ezt a megoldást, e kérdésben majdnem két egyenlő részre oszlik a tábor a kissé óvatosabbak és körültekintőbbek kis mértékű előnyével.

6. Egyetért-e azzal, hogy a park tervezése csak az építész pályázatok eredménye ismeretében kezdődik majd meg?

Ez a nem kötelező kérdés hozta a legegyérteműbb eredményt. A válaszadók 95%-a nem ért egyet azzal, hogy a park tervezésére csak az építészeti pályázatok ismeretében kerüljön sor. 

7. Egyetért-e azzal, hogy az épületenként külön tervpályázat legyen?

Az opcionális kérdésre adott válaszok kétharmada a terület egységes koncepció mentén történő megtervezését többre tartja, mint az egyedileg épületenként kiírt pályázatokat, amely azt erősíti, hogy a nagy többség hisz abban, hogy ez a terület zöldfelületével és épületeivel együtt egyetlen, megbonthatatlan egységet képez, amelynek egységes koncepció mentén történő tervezése kívánalom.

Természetesen ez a rögtönzött közvéleménykutatás nem tekinthető reprezentatívnak metodikai okok miatt sem, de úgy gondoljuk, hogy 1000 ember válasza már így is igen jó sorvezetőt adhat a döntéshozók kezébe arról, hogy a közvélemény hogyan viszonyul a projekthez. A munkacsoport tagjai a visszaigazolások alapján úgy vélik, hogy nem jártak rossz nyomon az alternatív koncepcióval. Ezekkel a sorokkal ajánljuk az eredményeket a Projektiroda, és a döntéshozók figyelmébe.