2012.januári évfordulók

Építészekhez, építészethez köthető évfordulók Baku Eszter összeállításában.

Januári évfordulók

• 20 éve, január 9-én halt meg Rados Jenő építész, a magyar műemlékvédelem kiemelkedő egyénisége, aki a Műegyetem építészmérnöki kara mellett a Zeneakadémiát is elvégezte zeneszerzés szakon. Oktatói, műemlék-helyreállítási munkái mellett jelentős szakírói tevékenységet is folytatott. Kiemelkedő munkái közé tartozott a fertődi Esterházy-kastély és a ráckevei Savoyai-kastély helyreállítása, az egri ortodox szerb templom, a cisztercita templom, a csákvári kastély és a budapesti Szent Anna templom külső helyreállítása, valamint a bélapátfalvai ciszterci apátság rekonstrukciója. Szakirodalmi művei közül a legjelentősebbek a Magyar kastélyok (1931), a Magyar oltárok (1938), A klasszicizmus építészete Magyarországon (Zádor Annával közös mű, 1943), a Hild József-monográfia (1958) és a Magyar építészettörténet (1971).

• 105 éve, január 19-én született Winkler Oszkár, a műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, Ybl Miklós-díjas építész. A Műegyetemen 1930-ban kapott oklevelet, majd ösztöndíjjal tanulmányutat tett Olaszországban és Németországban. Ezután a fővárosban helyezkedett el, majd 1934-ben visszatért Sopronba, ahol tervezőirodát nyitott. 1948-ban megszervezte az első vidéki állami tervezőirodát és annak vezetője lett. 1957-62 között a Győri Tervező Vállalat főépítésze. Legjelentősebb művei Sopronban: kilátótorony a Károly magaslaton (1936), Ady Endre Kultúrház (1951-52); Kecskeméten az OTI-székház (Hegedüs Bélával és Schall Józseffel közösen, 1948-49).

• 155 éve, január 22-én született Fellner Sándor építész, aki a budapesti Műegyetemen tanult majd a párizsi École des Beaux-Arts növendéke volt. 1879-től a fővárosban élt. Több magán-, és bérházat, vidéki kastélyt épített eklektikus stílusban. Az esztergomi Bakócz-kápolna felmérési eredményeit Pulszky Károllyal nagyobb publikációban tette közzé. Fontosabb művei: a volt Pénzügyminisztérium épülete a Várban, a Szentháromság téren (1901–04, gazdag díszítésű neogótikus stílusban, az ostrom után átépítve), az Igazságügyminisztérium épülete (Markó u. 16., 1918), valamint az elpusztult Ritz Szálló (Dunapalota).

• 145 éve, január 27-én halt meg Gerster Károly építész, aki a bécsi Képzőművészeti Akadémián 1836-ban kezdte meg építészeti tanulmányait. Az 1840-es évek elején Pesten telepedett le s vállalt megbízásokat (Nádor u. 22. sz. alatti, ún. Oszwald-ház, a Deák téri volt evangélikus iskola). 1857-ben a kassai dóm helyreállítását végezte, Kauser Lipóttal és Feszl Frigyessel közösen építette Budán a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, a fegyverneki római katolikus templomot és a pécsi zsinagógát. Önálló műve a szegedi Fekete-ház és a hajdúböszörményi református templom átépítése. 1862-ben Henszlmann Imrével együtt az egri várszékesegyház helyén ásatott.

• 70 éve, január 27-én halt meg Fodor Gyula építész, aki Bécsben szerzett oklevelet, majd Magyarországon dolgozott, s kiemelkedő bérházépítési tevékenységet fejtett ki (Hajós utca 25., Napóleon Udvar, a Csokonai utca 8. és az Üllői út elején az Aranysas-udvar.) Stílusa a mértéktartóbb szecessziót képviseli. Fodor tervezte a műgyűjtő és mecénás Ernst Lajos számára a Nagymező utcai Ernst-házat, amely egyik fő műve.

• 160 éve, január 28-án született Tandor Ottó építész, aki 1880-ban szerezte meg oklevelét a budapesti Műegyetemen. 1882-ben kezdett dolgozni Steindl Imre mellett, akinek munkatársa volt az Országház tervezésében és építésében. Steindl halála után Fodor fejezte be az építkezést. Ezen túl restaurátori munkája is jelentős, hiszen az ő nevéhez kapcsolódik az ócsai és a jáki templomok felújítása.

• 105 éve, január 29-én halt meg id. Stornó Ferenc soproni építész, festő, több középkori templom restaurátora. 1840–42-ben Münchenben festészeti és építészeti tanulmányokat folytatott. 1843–44-ben Bécsben Amerling tanítványa volt, közben itt is foglalkozott építészettel. 1846-tól Sopronban építész-, festő-, és iparművészként dolgozott. Foglalkozott középkori régészettel is. Számos középkori magyar templomot restaurált (Sopron, Lőcse, Pannonhalma, Garamszentbenedek stb.). Mint a nazarénus irányhoz közel álló festő, főleg oltárképeket és freskókat készített.

• 100 éve, január 30-án halt meg Aigner Sándor építész, aki Bécsben végezte tanulmányait, majd külföldi tanulmányútja után végül Budapesten telepedett le, s a budai Mátyás-templom restaurálási munkálatait irányította.Fő műve az Üllői úti Örökimádás-templom.

• 135 éve, január 31-én született Magyar Ede építész, aki főleg Temesváron és Szegeden dolgozott. Több bérház, a nagykikindai református templom, a szegedi református egyház palotájának tervezője. Fő műve a kaposvári színház és a Reök Iván megbízásából 1907-ben elkészült szegedi Reök-palota. Munkáit kezdetben a szecesszió stílusában, később Lechner Ödön modorában, végül eklektikus stílusban tervezte.

• 95 éve, január 31-én halt meg Zrumeczky Dezső építész, aki a budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet. Tanulmányai után Lechner Ödön nyomdokain haladva, Kós Károllyal együtt a magyar népi motívumok, különösen az erdélyi fatornyos építkezés felhasználásának lehetőségeit kutatta. A Kóssal közösen tervezett budapesti állatkerti pavilonokon kívül tervei szerint készült a Gundel Vendéglő, emellett több iskolát (Áldás utca), villát (Herczeg Ferenc hűvösvölgyi villája stb.), bérházat épített.