2023-ban ismét magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet

Több változás is várható a jövőbeni pályázatok során, az alapvetések azonban maradnak: továbbra is rotációs rendszerben, egy évre európai dimenziót hordozó városok kaphatják meg a hagyományosan független szakértőkből álló testület által adományozott címet. Slama Györgyné Börcsök Gizella írása.

Ez év végéig elfogadják az Európai Parlament és a Tanács határozatát az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020-2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról. Az Európai Bizottság által már tavaly nyáron elkészített javaslat¹ szerint Magyarországra 2023-ban kerül ismét sor. A jelenleg érvényben lévő 1622/2006/EK határozat 2019-ig rögzíti a tagállamok sorrendjét. Essen és Isztambul mellett, 2010-ben – első alkalommal – magyar város (Pécs) viselhette a kitüntető címet, rendezhette meg az európai szintű kulturális évadot. A címért folyó verseny jelenleg hat évvel a cím viselése évének kezdete előtt indul meg, hogy a városoknak elegendő idejük legyen a felkészülésre. Az EKF kezdeményezés folytatásához az új jogalapot ezért 2013-ban el kell fogadni annak érdekében, hogy a zökkenőmentes átmenet 2020-ban biztosítható legyen.

A 2019-es EKF cím elnyerését (olasz és bolgár város kiválasztását) célzó pályázatot tavaly novemberben hirdették meg. A tíz év múlva sorra kerülő Magyarország és Egyesült Királyság nemzeti szintű pályáztatása tehát alig három év múlva kezdődik. S ha figyelembe vesszük, hogy a siker érdekében a városok már jóval a pályázati felhívás megjelenése előtt megkezdik a felkészülést (példa erre Ravenna, mely 2007-ben, azaz öt évvel a pályázati kiírást megelőzően meghozta stratégiai döntését), akkor időszerű, hogy a magyar városok is számba vegyék adottságaikat, lehetőségeiket, kívánnak-e versenybe szállni a 2023-as EKF címért. Éppen ezért érdemes megismernünk az elfogadásra váró jogszabályt, melyet az alábbiakban röviden ismertetünk.

A határozattervezetet indoklása

A Bizottság javaslata kidolgozása során különböző szempontok és információk széles körét vette alapul: az EKF városok külső és független értékelése, on-line konzultációk, ezt követően 2011. március 2-án nyilvános ülés Brüsszelben több mint 200 résztvevővel, a Régiók Bizottsága által 2012 februárjában elfogadott saját kezdeményezésű jelentés, az EKF 25. évfordulója alkalmából 2010 márciusában, Brüsszelben megrendezett konferencia 500 résztvevővel. Az EKF kezdeményezés jövőjével kapcsolatban a Bizottság számos fontos tanulságot vont le: Széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a fellépés kiemelkedően sikeres, a 2019 utáni folytatás támogatottsága igen jelentős. Egyértelműen kiderült, hogy Európa egyik legnagyszabásúbb kulturális kezdeményezésévé vált, mind hatókörét, mind méretét illetően, az Unión belül pedig nagy megbecsülésnek örvend az európai polgárok körében. Ugyanakkor a Bizottság öt olyan fő problémát is megállapított, mellyel a városok a címre való felkészülés során szembekerültek:

A leggyakoribb nehézséget eddig az országos és helyi politika költségvetésre, valamint a politika által az eseménysorozat szervezésére gyakorolt hatása jelentette. Egyes korábbi EKF városok nem megfelelően értelmezték az európai dimenziót, illetve elmulasztották a címet hosszabb távú stratégiába illeszteni. Az eredményességmérési mechanizmusok hiányosságai miatt kevés elsődleges adat áll rendelkezésre a cím által kiváltott hatásról. A cím viselése jelentős negatív hatással bírhat egy olyan városra nézve, amelynek adottságai és lehetőségei túlságosan korlátozottak, ez pedig veszélyeztetheti az EKF cím tekintélyét és értékét.

Ezek alapján az EKF kezdeményezés 2019 utáni jövőjét illetően három lehetőséget vettek számba: a fellépésnek a jelenlegi határozattal megegyező jogalappal történő folytatása; a fellépés leállítása; a fellépés folytatása olyan jogalappal, amely kezeli az eddigi problémákat. Az utóbbi lehetőségnek két alternatíváját is figyelembe vették: a tagállamok új időrendi listájának melléklése, illetve a cím nyílt pályázat útján történő odaítélése. A lehetőségek alapos, átfogó kiértékelése alapján a legpozitívabb megítélést a kezdeményezés új jogalappal és a tagállamok új időrendi listájának csatolásával történő folytatása kapta. A Bizottság javaslatát tehát erre a lehetőségre dolgozta ki.

Az 1622/2006/EK határozathoz hasonlóan ennek a bizottsági javaslatnak sincs közvetlen költségvetési vonzata. A javaslat hatálya alá eső időszak számos többéves pénzügyi keretet fog érinteni. A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tekintetében a Kreatív Európa program fogja biztosítani az EKF kezdeményezés finanszírozását.

A határozattervezet összefoglalása

Az értékelések és a nyilvános konzultáció eredményei alapján az EKF kezdeményezés 2019 utáni jövőjére vonatkozó javaslat megtartja a jelenlegi rendszer főbb vonásait és általános struktúráját. A címet továbbra is a tagállamok időrendi listája alapján fogják odaítélni. (A rotációs rendszer egyenlő lehetőséget, földrajzi kiegyensúlyozottságot biztosít.) A címet továbbra is városok részére fogják fenntartani. (A siker kulcsa az, ha egyértelműen egyetlen városé a vezető szerep.) A cím odaítélése továbbra is egy kifejezetten a cím viselésének évére kidolgozott, határozott európai dimenziót hordozó kulturális programon fog alapulni. A független szakértőkből álló európai testület által végrehajtott kétszakaszos kiválasztási eljárás kiegyensúlyozottnak és átláthatónak bizonyult, ezért megmarad. A címet továbbra is egy teljes évre fogják odaítélni, hogy jellegzetes és nagyszabású maradjon.

Ugyanakkor számos fejlesztés szerepel a javaslatban annak érdekében, hogy a hatályos határozat kapcsán felmerült problémákat kezeljék, és segítséget nyújtsanak a városoknak ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassák ki a címből. A főbb változások a következők:

A követelmények egyértelműbbek lettek, az eredményesség mérhetőségén javítottak. Külön figyelmet fordítottak a kezdeményezés által a hosszú távú, helyi, kulturális irányvonalú fejlesztési stratégiák élénkítésére gyakorolt potenciális fellendítő hatás optimalizálására, az európai dimenzió népszerűsítésére, a kulturális és művészi tartalom magas minőségére, a helyi lakosság jelentős mértékben történő részvételére, valamint arra, hogy igyekezzenek biztosítani a költségvetés szilárdságát és a művészi csoportok függetlenségét.

A Melina Mercouri-díjat nem három hónappal a cím évének kezdete előtt fogják kifizetni, hanem az adott év folyamán, annak érdekében, hogy a városok bizonyosan tartsák magukat vállalt kötelezettségeikhez (finanszírozás, programozás és az unióbeli megjelenítés terén). Az európai testület nem köteles pozitív ajánlást tenni, ha nincs a követelményeknek eleget tevő pályázat. A városokat a cím elnyerését követő felkészülés során támogató kísérő intézkedéseket (újabb ellenőrző ülés, rendszeres látogatások) megerősítették. Határozottabban támogatják a korábbi, jelenlegi és jövőbeni kulturális fővárosok, valamint a pályázó városok között a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréjét.

A városok számára új értékelési kötelezettségeket vezettek be annak érdekében, hogy egyértelmű kép alakulhasson ki a cím hatásairól és összehasonlítható adatokhoz lehessen jutni. Végül a javaslatban szerepel, hogy 2019 után ismét lehetővé kellene tenni a fellépésben való részvételt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára, mert a tapasztalatok (Nagyszeben 2007-ben, Isztambul 2010-ben) azt mutatták, hogy ez mind ezen országok, mind az Unió számára hasznos lehet.

A határozat 2. (Célkitűzések) és 5. (Követelmények) cikkét – fontosságára való tekintettel – érdemes pontosan idézni:

Célkitűzések

(1) A fellépés általános célkitűzései a következők:
a) az európai kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése;
b) a kultúra hozzájárulásának előmozdítása a városok hosszú távú fejlődéséhez.

(2) A fellépés konkrét célkitűzései a következők:
a) a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése a városokban, többek között országok közötti együttműködés révén;
b) a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése;
c) a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokkal való összekapcsolhatóságának fokozása;
d) a városok nemzetközi arculatának gazdagítása a kultúra révén.

Követelmények

A pályázatok értékelése szempontjából irányadó követelmények hat kategóriára oszlanak: hosszú távú stratégia, megvalósítási képesség, kulturális és művészeti tartalom, európai dimenzió, társadalmi kapcsolatok és irányítás:

(1) A hosszú távú stratégiát illetően a következő tényezőket kell értékelni:
a) a városnak a pályázat idején érvényben lévő kulturális fejlesztési stratégiája, ideértve a kulturális irányításra vonatkozó terveket, továbbá a kulturális tevékenységek fenntartását a cím viselésének évét követően;
b) a kulturális ágazat teljesítményének fokozására irányuló tervek;
c) a város kulturális szférája, valamint gazdasági és társadalmi szférája közötti hosszú távú kapcsolatok erősítésére irányuló tervek;
d) a cím révén a városban elérni kívánt hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági eredmények;
e) a cím városra gyakorolt hatásának ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó tervek.

(2) A megvalósítási képességet illetően a pályázó városoknak igazolniuk kell a következőket:
a) a pályázat pártokon átívelő politikai támogatást élvez;
b) a cím viseléséhez a város rendelkezik vagy rendelkezni fog a megfelelő, életképes infrastruktúrával.

(3) A kulturális és művészeti tartalmat illetően a következő tényezőket kell értékelni:
a) az év kulturális programjához kapcsolódó világos és egységes művészi látásmód;
b) helyi művészek és kulturális szervezetek bevonása a kulturális program kidolgozásába és végrehajtásába;
c) a javasolt tevékenységek köre és változatossága, valamint általános művészi minősége;
d) a helyi kulturális örökség és a hagyományos művészeti formák új, innovatív és kísérleti kulturális kifejezésmódokkal való ötvözésének képessége.

(4) Az európai dimenziót illetően a következő tényezőket kell értékelni:
a) az Európa kulturális sokszínűségét népszerűsítő tevékenységek terjedelme és minősége;
b) az európai kultúrák, örökség és történelem, valamint az európai integráció közös vonatkozásait kiemelő tevékenységek terjedelme és minősége;
c) az európai művészeket, a különböző országok szereplőivel vagy városaival folyó együttműködéseket és az országokon átnyúló partnerségeket kidomborító tevékenységek terjedelme és minősége;
d) az európai közönség érdeklődésének felkeltését célzó stratégia.

(5) A társadalmi kapcsolatokat illetően a következő tényezőket kell értékelni
a) a helyi lakosság és a civil társadalom bevonása a pályázat előkészítésébe és az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés végrehajtásába;
b) új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, valamint a társadalom peremére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben. Lehetőség szerint külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy ezek a tevékenységek hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára is;
c) közönségfejlesztésre vonatkozó átfogó stratégia, különösen a neveléssel való kapcsolat és az iskolák részvétele.

(6) Az igazgatást illetően a következő tényezőket kell értékelni:
a) a javasolt költségvetés megvalósíthatósága. A költségvetésnek fedeznie kell az előkészületi szakaszt, a cím viselésének évét és a cím által örökül hagyott tevékenységek ellátását;
b) az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés megvalósításának tervezett irányítási struktúrája és a megvalósító szerv;
c) a művészeti igazgató kinevezésére szolgáló eljárás és a művészeti igazgató tevékenységi területe;
d) a kommunikációs stratégia, amelynek átfogónak kell lennie, és amelynek ki kell emelnie, hogy az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés az Unió kezdeményezése.

A határozattervezet mellékletét képező táblázat az Európa kulturális fővárosa címre való jogosultság sorrendjét mutatja be:

A cikk írója különös figyelemmel kíséri az olasz EKF kiválasztási folyamatot, az aspiráló városok felkészülését és programjavaslataikat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a hasznos tapasztalatokat, jó példákat a magyar szakmai közönség számára is felhasználhatóvá tegye. 2013. szeptember 20-án volt az Európa Kulturális Fővárosa 2019 cím elnyerésére szóló olaszországi, nemzeti szintű pályázati felhívás beadási határideje, melyre 21 kandidatúra érkezett be. Közöttük olyan „nagyságok”, mint például Velence (és az Észak-keleti Régió), Siena, Ravenna, Mantova, Urbino, Palermo, vagy az olyan, itthon kevéssé ismert települések, mint Vallo di Diano és Cilento, Erice, Grosseto.”²
Az új, Európai uniós jogszabály alapján tehát alig három év múlva, 2016 őszén indul hazánkban a pályáztatás.

A magyar városoknak – hasonlóan olasz társaikhoz – a felhívás megjelenését követően tíz hónap áll rendelkezésre kulturális programjavaslatuk kidolgozására. A pályázatok értékelését tíztagú, független szakértőkből álló európai testület fogja végezni az 5. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelően (melyre két hónap áll rendelkezésre). Az előválasztáson túljutott pályázó városok a követelményeknek és a testület által tett ajánlásoknak megfelelően kiegészítik pályázataikat. Kilenc hónappal az előválasztási ülést követően az európai testület – végleges kiválasztási ülés keretében – értékeli a kiegészített pályázatokat, jelentést készít róluk, és ajánlást tesz a nyertes városra. A jelentés a győztes városnak szóló ajánlásokat is tartalmazza arra vonatkozóan, hogy a cím viselése évéig milyen fejlesztésekre van szükség.

Budapest, 2013. október 1.

Slama Györgyné Börcsök Gizella

1 Az Európai Bizottság javaslata az Európai Parlament és Tanács határozatára az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020-2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról. Brüsszel, 2012.7.20. COM(2012) 407 final, 2012/0199 (COD) 

2 A pályázatot benyújtott olasz városok listáját a Kulturális Minisztérium honlapján 2013. október 1-én hozták nyilvánosságra, s az alábbi linken olvasható.